Nem  is tudom hol kezdjem!Keresztanyám édesanyám testvére 1998-Óta szenved ebben a betegségben.Már több mint tíz éve!Voltak nagyon nehéz időszakok főleg az elején!Nem volt könnyű.Ott volt neki 3 gyerek a férjével elváltak stb..Minden édesanyámra szakadt és rám mert anya éjjel nappal dolgozik mai napig hogy eltartson minket.Az orvosok  nemsok mindent csinálnak keresztanyámmal.Most volt egy ínjekció váltása de a többi szokásos gyógyszer az megmaradt.Eleinte úgylátszott hogy használ,jókedvű volt még főzött is elment sétálni ilyen hétköznapi dolgok.De egy kéthete elkezdett magában nevetgélni,egyszer sír másik pillanatban nevet.Bambul maga elé,néz egy pontot és  elfelejt dolgokat amire utánna se emlékszik pedig előtte mondtuk el neki.Kérdem én valaha fel lehet gyógyulni ebből a betegségből?Van megoldás?Vagy csak az orvosok akik a gyógyszereket tömik belé?És az évek alatt ez nagy teher volt a családnak de nem úgy de ha hosszú éveken keresztül látod hogy a rokonod hogy épül le és a gyerekei is megsinylik ezt és a legrosszabb ebben hogy a legkissebb fiú gyerek is hasonló tüneteket mutat mint az anyja és már ő is orvoshoz jár!Tudnék szerintem litániákat írni erről az egészről de valaki tud valami bíztatót mondani vagy ez így marad örökre? :’(