24 éves fiú vagyok, és mostanában több alkalommal is “pánikbetegségszerű” rohamok jöttek rám .

Idén nyáron diplomáztam szerencsére sikeresen, ami beárnyékolja ennek a fényét az, hogy szerintem a diplomafélév alatt jelentős mértékben romlott az eddigi kiegyensúlyozottságom.

Az egész “lámpalázszerű” dolog még 17 évesen a gimnáziumban kezdödött, amikor hetes voltam, és a szokásos reggeli jelentést kellett mondanom hirtelen rámtört valami amit addig soha nem érezetem és csak dadogva elcsukló hangon tudtam elmondani a hiányzók névsorát. Innentől kezdve minden olyan alkalomtól amikor elő kell adnom magam izgulok. De ezt annyira sikerült enyhíteni, hogy az előadások első egy két perce a nehéz, utánna belejövök és határozottan tudom folytatni. Ezeket elfogadtam magamban mint lámpaláz tünetek.

A diplomázás alatt több olyan alkalom is volt ahol elő kellett adni magam ( védés, államvizsga…). Itt valamennyire természetes, hogy izgul az ember , ezzel így voltam én is. Általában az ezeket megelöző napokban már csak a vizsgára tudtam gondolni (és ott sem az anyagra hanem arra,hogy mennyire fogok majd azon izgulni, ami tudom ,hogy nem helyes, de ez volt..), és egy folyamatos enyhébb gyomorgörcs volt bennem. A vizsga napján amikor felkeltem akkor több alkalommal hullámszerüen jöttek rám görcsök, illetve “rohamok” amik mind további izgulást eredményeztek, de ezek 5-10 perc alatt lenyugodtak. Mielött kiálltam a bizottság elé vizsgázni, az azt megelöző 5-10 percben erős szívdobogás, izzadás, gyomorgörcs volt bennem. Amikor kiállok a bizottság elé az első 2-3 mondatom teljesen elcsukló hangon tudtam csak elmondani, de ezután belejöttem és innentől  kezdve jól ment az előadás. Ugyanez volt az államvizsgán is. Vizsga elötti drukk és az elcsukló hangok, de aztán belejövök.

Ami miatt aggódok ,hogy ezek a tünetek mostmár egyre többször és több helyen is megjelennek a hétköznapi szituációkban is, ( tanulmányi osztálynál amikor rámkerül a sor, bankban a várakozásnál, amikor egy idegen emberrel kellett tárgyaljak)

Ez azért furcsa a számomra, mert ezekben a helyzetekben eddig mindig nyugodt voltam, de ezek a lámpaláz szerű tünetek már kezdenek másfelé is megjelenni, és érzem, hogy ha ezeket nem küzdöm le minél hamarabb, ezek csak akadályozni, fogják a további életemet.

Első lépésben, azt szeretném elérni, hogy ezek a tünetek hétköznapi szituációkban ne jelenjenek meg rajtam. Hosszabb távon pedig szeretném leküzdeni a lámpalázamat is.

Szerintetek, milyen módszerekkel lehetne leküzdeni ezeket a tüneteket, és hogyan lehetne elérni, hogy egy előadás amikor nekem kell előadni valamit nagyobb tömegnek , ne rémálomként jelenjen meg bennem ami napokig görcsöket okoz bennem, hanem kifejezetten élvezzem azt, hogy előadhatok? ( néhány tanáromon látom, hogy milyen lelkesen adják elő magukat amit nagyon irigyelek tőllük )

Szeretném kerülni a gyógyszeres beavatkozásokat, mivel szerintem annyira nem vészesek a tüneteim

Üdvözlettel

Weber