Remélem, senki nem érzi magát megsérve, hogy a súlyos, nagy együttérzéssel olvasott, egyelőre gyógyulást sem ígérő állapotban levő betegtársaim beszámolóit kihasználva, a küszöb alatt becsúsztassam saját, fent leírtakhoz csak nevében, és részben hasonló nyavalyámról leírtakat

Egyik nap reggel valami duzzanatot éreztem a lágyékom tájékán. Csak nem? Az én koromban? Felderítésre kiküldött kezeim rossz hírrel tértek vissza. Egy pingpong labdánál nagyobb, de egy teniszlabdánál kisebb gömbre akadtak. Hmm! Tipikus kórházi eset – ijesztettem magamra –. Menjek a nőgyógyászatra? Ezt a megoldást elvetettem! Mivel nem ment el az agyvizem, még ráérek vele. Egy nyugdíjból élőnek különben sincs pénze egy szóba jöhető császáros szülésre. Legegyszerűbb, ha elvetetem!

Így kerültem a sebészet ambulanciájára. A vizsgálatot egy reggel mindig rosszkedvű, nagybajuszos sebészdoki végezte. Letoltam a gatyámat, egy pillantást vetett a büszkeségemre, és már is megszületett a diagnózis.

– Magának lágyéksérve van! Azt meg szoktuk operálni! Megörültem a hírnek! Gyűjteményemből ugyan is az alhasi vágás hege még hiányzott! Örömöm nem tartott sokáig.

– Mennyi idő alatt futja meg a száz métert, – kérdezte?

– Háááát, úgy tíz perc alatt. Utána meg kell állni, mert elfogy a levegőm. Kb. öt percre van szükségem, amíg pótlom az élet fenntartásához szükséges oxigén mennyiséget. Ha ezt is beleszámítom, akkor tizenöt perc.

Megvetően rám nézett, majd meghozta az elsőfokú ítéletet:

– Magának olyan gyenge a szíve, hogy nem altatható, így nem is műthető. Ezért vigasztalásként fölírok magánnak egy sérvkötőt. Megköszöntem. Akkor még nem tudtam, hogy ebben nincs semmi köszönet. Mert, bár az eladó megmutatta a fölszerelését, otthon már persze nem sikerült. Mindenféle tépőszalagok akadályozták a helyes alkalmazást, beleakadva ingbe, gatyába, messze elkerülve a tényleges munkahelyüket, ott okozva szorítást, ahol nem kellett volna. és ráadásként a kis huncut sérvkötő gyakran felfedező útra indulva, kikukucskált a bokámnál a hosszúnadrágomból. Hát, ez nem mehetett így sokáig, fizetésmentes szabadságra ítéltem ezt a középkorban bizonyára előkelő helyre sorolt inkvizíciós kelléket, és bevágtam a szekrény aljába. Kis albérlőm is meghálálta a kímélő életmód bevezetését Visszavonult szülőhelyére, és ha nem üldögéltem sokat a fából és fajanszból alkotott ülő alkalmatosságokon, a nap többi részében eredeti helyén pihengetett. Jó volna ezt a helyzetet állandósítani. Majd utána nézek, nem lehet-e fellebbezni, és az egészet altatás nélkül rövidre zárni? Vállalnám a kihívást

2.Kérdéseim: Milyen következményekkel számolni, ha nem hordom a sérkötöt?

Operálható-e altatás nélkül a lágyéksérv

Tudna ajánlani valaki oktatófilmet, vagy ismertetőt, egy jobbos sérvkötő helyes alkalmaazásáról? Mimden betegtársamnak a leggyorrsabb javulást kívánva bagoly04

Már majdnem el is feledkeztem ről, de végül időben megérkeztem. Arra számítottam, hogy kapok egy papírt és kész is vagyunk. Azért a doktor úr megvizsgált, megtapogattam a herezacskómat, majd közölte, hogy enyhe fokú herevisszértágulatom van. Először azt hittem ez valami borzalmasan rossz hír, majd kiderült, hogy annyira enyhe fokú, hogy a normál 1-2 mm helyet helyenként 3 mm-s. Viszont egyáltalán nem fájt, nem zavart, de azt mondta a doki, hogy érdemes lenne megműtetni, mert lehet, hogy 40 éves koromra majd fájni fog. Meg hát úgy is csak jobb lehet, mert nem fog annyi vér áramlani, és így nem lesz olyan meleg a here tájékán.

Mondtam a dokinak, hogy ha alatatásban végzik akkor benne vagyok. Elmondta, hogy két variáció közül választhatok. Az egyik, hogy a herezacskót felvágják és az adott szakaszt elvágják és kiveszik. A másik pedig, a laparoszkópiás műtéti eljárás, aminek a lényege, hogy 2 kis 4-5 mm vágást ejtnek. Az egyiket a köldökluk alatt a másikat meg bal oldali hasi részen. Felfújnak széndioxíddal és elcsippentik a hasi részen az eret. Így maja szervezet magától megoldja és a kitágult erek majd elfognak halni. Ráadásul szinte szövődménye sincsen és a gyógyulási folyamat is sokkal gyorsabb, illetve műtéti beavatkozás hegei se fognak látszani.

Mondanom se kell ezt választottam, bár közben megtudtam, hogy Kaposváron ilyet még nem csináltak és Pécsről jönnek majd az orvosok. Gondoltam ez csak jó lehet, hiszen, még nagyobb odafigyeléssel fogják végezni. Ez így is lett, csak szegény feleségem kárára :)  Azt mondták neki ugyanis, hogy 45 perces lesz a beavatkozás, de végül 1,5 óra lett és mrá aggódott, hogy valami komplikáció lépett-e fel. Hála erről szó se volt.

Műtétet követően elég rendesen fájt a hasam. Olyan érzés volt, mintha valami nagyon-nagy fokú hasizomlázam lenne. Viszont a kórteremben velem lévő srácnak, akit utánnam műtőttek semmi baja nem volt. Mint megtudtam az orvosomtól véletlen belevágtak egy kis részen a hasizomszövetbe és az miatt érzem úgy, mintha fájna, de ne aggódjak, mert a szövetek regenerálódnak. Másnapra már egész jó volt.

Történetem még folytatódik, mert eltelt 2 év és fellépet sajnos szövődményként a herevízsérv vagy másnéve hydrocele.

Minden hozzászlóást kérdést szívesen fogadok.

Tavaly idegen dr.nő elmondta mellékvesegyulladásom van. Kaposvári endokrinológus végig szemétkedett, nem volt hajlandó segíteni. Pécsi 400á. kórházban ugyancsak ismétlődött. Semmiféle vizsgálatot nem volt hajlandó csinálni. Pedig ultrahangos papírom van mellékvese nagyobbodásról. Sőt van egy hőtérképes vizsgálatom is, amin mindenem be van gyulladva. Szinte segítséget nem kapok. Már 4 háziorvosom van, de ők a legnagyobb gazemberek. Szocsegélyből nehéz milliomos korrupt  orvosok ellen. Csak urológiai témában 25 alkalommal estem pofára. Pécsi urológiai klinika 4 éve széles kiterjedésű érköteget írt le ultrahangon. Senkisem fogl. vele hiába mentem oda vissza. Vagyis törvényesen el lehet tenni 1 embert láb alól. Meg áll az ember esze, amiket tvben lehet hallani.

Tavaly egészségügyi biztosítási felügyeletnél bejelentettem ügyemet. Hiába. Most 1 hónapja megint, hiába. Pedig nekik kellene segíteni. Mentős ismerős mondta, hiába írsz, hiába mész, rádszálnak, véged van. 1 jó ügyvéd tud csak segíteni…28500 Ft-ból? Hűha, leírtam sűritve történetemet, kb 10 oldal sem lett volna elég. Halálra ítélt lettem, néha még én sem hiszem el, ami velem történik. Sajnos tudom a véget. Mellékvesegyulladás…agyvérzés…infarktus…utánanéztem.