A történetem tavaly szeptemberben kezdődött. A bal fülem alapvetően rossz, a jobbal nem volt probléma. Nem érte semmilyen behatás, egyszerűen egyik nap úgy ébredtem fel, hogy kb. semmit nem hallok a jobb fülemre. Bedugulásnak véltem, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Ezután két napig nem volt problémám, majd megint így ébredtem, azóta pedig tartós halláscsökkenéssel élek. Vannak némileg jobb napok, de nem számottevőek. Aug. eleje óta nagyon stresszes vagyok, a tavalyi évem emberi kapcsolatokat tekintve borzalmas volt. Ezek, a fülem, és évtizedek görcsei is hozzájárultak ahhoz, hogy szuicid kísérletem volt novemberben. 1,5 hónapot töltöttem a pszichiátrián, amit hasznosnak élek meg. Azóta alváshoz szorongásoldót kell szednem, heti két alkalommal pszichológushoz is járok. Szédüléses, hányingerrel járó migrénem van, elég sűrűn. Egy éve volt hasonló, akkor egy hónap Etopro szedése mellett elmúlt (akkor nem hánytam mellette). Volt próbahallókészülékem, nem vált be, kaptam infúziós kezelést, értágítást, gyógyszeres terápiát, semmi nem használt. Kórházi szakrendésekről magánokhoz járok felváltva, kidobva a pénzem, mert egymáshoz tologatnak vissza. A CT, MR, egyéb vizsgálatok szerint semmi bajom nincs egy min. asszimetrián kívül az agyamban, ők ezzel nem tudnak mit kezdeni. Kínomban fordultam már Dr. Google-höz, hátha jutok valamire, de már semmiben sem vagyok biztos… Egyszerűen fogalmam sincs, kihez kérjek időpontot, és hova, aki nem sz*rja keresztbe a tüneteim. Szeretnék dolgozni magamon, hogy helyrerázódjak, fejben, de ezt nagyon megnehezíti, hogy egészségügyileg sem vagyok jól. Szóval aki volt esetleg hasonló helyzetben, vagy van bármilyen tanácsa, ajánlata, azt nagyon megköszönném.

Csatlakozom a Meniére betegekhez.

Nekem 2010 után állapították meg, hogy ilyen szindrómám van sajnos.

Először kezeltek értágítóval, majd amikor nem javult, akkor küldött át az orvosom a volt MÁV kórházba. Mivel egyenruhás voltam, emiatt le is százalékoltak.

A MÁV kórházban van egy Meniére specialista, név szerint Dr. Helfferich Frigyes (bocsánat ha nem írtam volna le pontosan). Ő állapította meg, hogy Meniére szindrómám van. Kaptam tubust a fülembe, a gyógyszereket átvariálta, nagyon érti a dolgát, amiért hálás is vagyok.

A tünetek csökkentek, de figyelmeztetett, hogy ez elmúlni sohasem fog.Pont azért szindróma.

A záró jelentésben azt írta, hogy eltokosodott halló ideg.

És akkor el is érkeztünk a kérdésemhez.

November 13-án meg műt saccotómiával, ami az ideg átvágásával jár.

Erről szeretnék kérdezni, hogy ha volt itt valakinek ilyen műtétje, mire számítsak. Félni félek, az nem kifejezés, mert a műtét 2-3 órás lesz.

Mi lesz utána? Megszűnik az egyensúlyi érzékem? A hallásom teljesen oda lesz a rossz fülemre? Mennyi a felépülési idő? Mennyi ideig leszek kórházban?

Egyáltalán mire számítsak? Teljesen át kell variálnom az életem?

Köszönöm, hogy elolvastátok, azért pedig hálás vagyok ha valaki felvilágosít.Akár lehet szakember.

Azért írom le a történetet, hátha tud valaki segíteni vagy esetleg hasonlò cipőben jár mint én.

Külföldön èlek, 39 éves vagyok, kb 2 hònapja arra ébredtem hogy forog az egèsz szoba velem, nem tudtam megmozdulni, ez eltartott egy pár percig majd el is múlt. De másnap bizonytalan járás fül zúgás az megmaradt. Megjártam az orvost a kòrházat, volt MRI, EKG, röntgen, vérnyomás mérés, vér, minden jò. Nem tudtak semmit mondani… majd eltelt egy hònap megint előjött ez a borzalmas szédülés, arra ébredek hogy szédülök, utálom fèlek!! Minden este attól félek hogy megint na most megint…. Próbálok gerinc tornát csinálni, gondoltam elmegyek egy masszázsra mert a nyakam minden szédülés roham után napokig nagyon nagyon fáj!!! Kérlek segítsetek.

Történetem 5 héttel ezelőtt kezdődött a munkahelyemen (edzőterem).

Nevetgéltünk a vendégekkel és hirtelen a semmiből rosszul lettem amerre léptem arra húzott a szédülés, hányinger, de ájulás nem történt. Azóta folyamatos jobbról-balra megingásaim vannak amit nem tudok semmilyen mozdulathoz kötni,illetve ha nézek valamit a tévében már a látottaktól is keletkezik egy ilyen belső megingás. Azóta fél Budapestet végigjártam. Voltam neurologián, fülorrgége, szemészet, agyi CT, nyaki MRI, teljes nagy labor, pajzsmirigy cukor és inzulinterheléssel, székletvizsgálat-vizelet, nyaki doppler, teljes hasi UH-manuálterápia.

Minden leletem teljesen negatív lett.

Azóta a tarkómnál a jobb szememnél és fülemnél feszítést, nyomást érzek (a szem és fülben csak minimális) és volt olyan hét is, hogy a fejem minden nap fájt ami nem múlt el semmilyen fájdalomcsillapító hatására sem. Ami a legrosszabb, hogy minden rosszabb amikor felállok és megyek. Azóta szívdobogásom ijesztő módom erős lett, nem szapora, hanem erős. A vérnyomásom is szinte tökéletes. A háziorvosom már nem tud hova küldeni ezért a pszichiátriára adott beutalót.

Következő vizsgálatom egy Otoneurológián lesz pénteken.

5 héttel ezelőtt egy életvidám, energiateli 27 éves fiatalember voltam aki heti.4-5x edzőterembe járt, most pedig az ágyhoz vagyok kötve. Nyilván az emberben ilyenkor kialakul egy kisebbfajta szorongás, mivel nem tudja, hogy mi baja lehet és keresi a megoldást minden nap.

Fülészeten kaptam Betagen nevű gyógyszert úgy, hogy semmiféle diagnosztika nem történt. Csináltak egy audio tesztet, teljesen jó a hallásom is, nem zúg a fülem. Ha esetleg tudnátok segíteni, hogy merre induljak panaszaimmal illetve hogy mi lehet ez, kérlek írjatok.

Köszönettel:

Roland

Kérlek titeket, aki tud segítsen!

Köszönöm!