Meniere szindróma téma legfrissebb történetei

Iratkozzon fel témafigyelésre! Értesüljön levélben, ha valaki új történetet ír ebben a témában.
E-mail feliratkozás

Először nem vettem komolyan, de túl ijesztő és túl régóta tart... Menieres?

Téma címkék: meniere szindróma , Meniere's szindróma  

Üdvözlök mindenkit, Zsuzsi vagyok

Azért regisztráltam erre az oldalra, mert hiszek abban, hogy egymás tapasztalataiból tudunk tanulni, hiszek a közösség erejében és hogy az ért meg a legjobban, aki maga is átéli és persze hiszek abban, hogy tünetmentessé válhatok.

Július elején jelentkezett az első rohamom, 4 nappal azután, hogy meggondolatlanul felültem a vidámparkban a break dance nevű szörnyűségre. Nem vagyok egészen biztos persze, hogy emiatt van, de akkor kétszer is ostorcsapásszerűen megnyekkent a nyakam, émelyegtem is. 54 éves vagyok, ált. elég óvatos, csakhogy miután túléltem az óriáskereket, megkönnyebbülésem ezt elfedte.

Az első roham volt a legszörnyűbb, hányás, émelygés, erős imbolygó (nem forgó) szédüléssel. Az egyik fülemnél éreztem teltség érzést és dugulást, és pattogott is.E mellett falfehér volt az arcom, aritmiát éreztem és olyan gyengeséget, hogy szó szerint lépni alig volt erőm.  Akkor a körzeti orvos nyakproblémára gyanakodott, röntgenre küldött és Betarevint adott Myoflexinnel és Magne B6-tal. Közben kb.hetente voltak ennél gyengébb rohamaim, amik nagyon kellemetlenek voltak, a gyengébb inkább arra utal, hogy nem jutottam el a hányásig, minden egyéb tünet megvolt. Egyszer volt szemtekerezésem (ezt az interneten tanultam), reggel kinyitottam a szemem és forgott az ablak. Nem azt éreztem, hogy én forgok, vagy velem a szoba, hanem az ablakot láttam forogni. A szemmozgást nem éreztem. Amióta tünetezek, érzékeny vagyok a hangokra is, a családdal lehallkíttatom a tévét, de leginkább a csöndet szeretem.

Fülészhez is kaptam beutalót, aki megállapította a meniere szindrómát. Állítólag fülreflexem sincs.

Úgy tünt traumára gyanakszik és HUMA Zolamidot adott és napi 3x kellett kb 2 keresztujjnyi glicerint innom. Voltak teljesen 100-as napjaim (100as skálán jelzem a jólléti állapotomat). De kb 4-5 naponként jöttek szédülések, amik nem voltak annyira elviselhetetlenek, úgyhogy jártam dolgozni. Lelkileg is azért megviseltek. Egy hónap után leállított erről és azt mondta egy hónapot próbáljak meg minden nélkül lenni, ha még lesznek tünetek, vagy ezek erősek lesznek, akkor elküld MR-re. Most 10 napja vagyok gyógyszer nélkül.

Egy kicsit módosultak a tüneteim. Most is kb 4-5 naponként jön felkelés után egy imbolygó szédülés émelygéssel, kb. fél-1 óra elég nehéz, aztán 7-8 órán keresztül van egy 80-90 %-os állapotom. Ezzel tudok dolgozni, de a figyelmem szétszórt, energiába kerül a koncentrálás és nagyon ki is merülök a nap végére.Ugyanakkor ez a kezdeti tünetekhez képest javulás. Fülzúgásom nincs. Nem tudom, csak reménykedem benne, hogy a szervezetem megtanul ezzel együtt élni.  Az MR eredményre nagyon kiváncsi vagyok. A tornával bizonytalan vagyok, ellentmondó dolgokat olvastam. Én tünetek közben pihenek, amikor megpróbáltam javasolt gyakorlatot csinálni, rosszabb lett. A tünetmentes állapotaimban tervezek azonban a tornát, vagy jógát.

Azt én is észrevettem, hogy a stressz (ami jelentős az életemben) előhívhat tüneteket és a meglevőt erősíti. És magamtól is volt egy olyan érzésem, hogy vérellátási gondok lehetnek a fejemnél. Pl a homloklebenyi részen és időnként a kisagynál is érzek nyomó, zsibbadó érzéseket.

Kicsit sok lett, de ezeket szerettem volna elmondani.

Minden társamnak javulást és optimizmust kívánok! És együttérzek!  Zsuzsi

 

2009.10.15 15:43 | zsuzsskka Hozzászólásai

Menier szindroma

Téma címkék: meniere szindróma , Meniere's szindróma  

Sorstársaimhoz  hasonló a  történetem, ami természetes, hiszen kb. azonos betegségről van szó, de én a gyogyulás  lehetőságáben azért hiszek, mert   8 éve volt az utolsó rohamom. Szerencsére  ez a tipikus  roham esetemben csak négyszer fordult elő, és mind a négyszer  valami igen erős , és akkor történt idegfeszültség  előzte meg. Jelesül: az első egy tantestületben-ahol igazgató voltam- felügyeleti záróértekezleten ültünk, négy hete folyt az iskolában  egy tanfelügyeleti vizsgálodás, ami egy természetes velejárója  az iskolai életnek, csakhogy erős idegfeszültséggel jár, négy hét állandó  feszitett légkör, és végül a záróértekezleten egy pech: a portás belépett, és közölte, hogy eltünt egy tanuló irhabundája a ruhatárból, a szülő ordit. Abban a pillanatban az történt, amit valamennyi  hozzászoló átélt: szörnyű , forgó szédülés- mintha a falak zuhanának rá az emberre, hányás, szinte  a megsemmisüléstől való félelem.

Háromszor jelentkezett  évek alatt  ez a rosszullét, minden alkalommal- más-más, de hirtelen bekövetkezett  idegfeszültség okán. Hasonlóan társaimhoz:korházi rendelőkben  kiváltott szédülés vizsgálat, majd azonnal elrendelt tiz értágitó infuzió, amit azóta is , tehát nyolc éve  minden évben ismétlek. Egyértelmüvé tették számomra, hogy a betegség tünetei ijesztőbbek, mint a tényleges betegés sulyossága, vagyis a hirtelen feszültség megfesziti az izmokat, és az egyensulyközpont átmeneti oxigén hiány okozza a rosszullétet. Azóta rendszeresen szedem a nootropil nevű értágitót, de a gyógyulásom nem ennek köszönöm.

Hosszu  honapokig, ha éjjel megfordultam, vagy vizszintes helyzetbe feküdtem, jelentkezett  a szédülés/ ha nem is roham/ igy megtanultam fordulni, azóta is  felülök és ugy fordulok a másik oldalamra. A   tünetek végléeges megszüntét nem a gyógyszereknek köszönhetem, hanem az Etka yogának, ahová négy éve hetenként kétszer járok. Kezdetben csak ugy tudtam a gyakorlathoz lefeküdni, ha párnat tettem a fejem alá, ma már ez sem szükséges. A vérkeringés karbantartása a lényeg: az etka yoga alapja a helyes ki és belélegzés elsajátitása, hajlások, fejenálláson kivül minden  gyakorlat ami a fej vérellátását fokozza. Ezenkivül az uszás, és a táplálkozás. Sok zöldség és gyümölcs, kevés zsir és főleg többszörösen telitett, minden ételből a sovány tipus. És hozzáálás: meditálás megtanulása, teljes ellazuló gyakorlatok naponta, és önmagamban mondani: nem szédülök, meggyogyultam stb. Az agyunk irányitja a cselekvésünket. Mindez nem hokusz-pokusz, valóság, csak sok kitartás kell hozzá.

2009.09.23 13:57 | ugyancsak Minden története
Minden történet

Ossza meg Ön is betegsége, felépülése történetét!

Olvassa el sorstársai sztorijait, csatlakozzon az Önt érdeklő betegségek közösségéhez vagy keressen megbízható forrásokból.

Ha technikai kérdése van, írjon nekünk!
Belépés

Legfrissebb hozzászólások

Újdonságok a várószobában

Hívja meg ismerősét a várószobába!

 
webdesign: ydea.hu