1. az eü. dok másolatáért oldalanként hány forintot kérhet az eü. szolgáltató?
Válasz az anyagban.

2. az eü. dok másolatokat az eü. szolgáltatótól elég csak szóban kérni, vagy írásban is kell, ha írásban is kell, akkor ennek milyen tartalmi és formai kellékei vannak?
Az egészségügyi szolgáltató kéri írásban megjelölni, hogy mire irányul a konkrét megkeresés. Elegendő az egyszerű okirati forma is.

3. hivatkozhat-e az eü. szolgáltató arra, hogy nem adja ki az eü. dok másolatokat, mert orvosi írat, és ahhoz semmi de semmi köze nincs a betegnek, vagy hogy “szellemi termék”, esetleg hogy “jogvédelem alatt áll”, vagy 1 év elteltével kidobta, illetve hogy számítógépes rendszerösszeomlás* folytán már nincs meg? (eü.ak. tv. mellett) (* az hogy számítógépes rendszerösszeomlás történt, azt melyik hatóság, milyen eljárás keretében vizsgálhatja?)
Válasz egyértelműen benne van az anyagban.

4. az átadott eü. dok. másolatról az eü. szolgáltatónak kell-e nyilvántartást vezetni, amit a beteg aláír? (pl.. kinek, mikor, mit adott át?)
Válasz benne van az anyagban.

5. ha utólag a számítógépes rendszerben javítás történt az eü. szolgáltató részéről, hogyan és miképp lehet a __beteg részéről__ bebizonyítani, azt hogy abba később belenyúltak, megváltoztatták hogy ne lehessen az eü. szolg.-t felelősségre vonni? Ezt az ÁNTSZ, vagy a rendőrség vizsgálja, vagy mi ennek a folyamata?
Minden egészségügyi szolgáltató esetében olyan számítógépes program segítségével működik az egészségügyi adatok kezelése, mely folyamatosan rögzíti, hogy ki és mikor milyen műveletet hajt végre az adatbázisban. Pontosan meghatározható a dokumentáció állapota egy konkrét személy belépése előtt és után, azaz nyomon követhető, hogy ki milyen módosításokat és mikor hatott végre rajta.

6. az eü. szolgáltató hány napon belül köteles kiadni az eü. dok másolatot a beteg részére?
Erre vonatkozóan nincs törvényes határidő megállapítva (Az egészségügyi szolgáltató iratkezelési szabályzata tartalmazhat ilyen határidőt).

7. kötelezheti-e az eü. szolgáltató arra a beteget, hogy később személyesen vegye át a másolatokat (mert pl.: neki drága a posta, nem ér rá postára menni…stb.)?
A jogszabály nem írja elő az egészségügyi szolgáltató számára, hogy el is juttassa a betegnek a kért másolatot. Másrészt az orvosi dokumentáció olyan adatokat tartalmaz, amely felett a beteg rendelkezik. A biztonságos eljuttatás terhét az egészségügyi szolgáltatónak nem kell vállalnia. Ezért a válasz az, hogy igen.

8. röntgen filmet minden esetben leleteztetnie / leleteznie kell-e az orvosnak, vagy sem? Ha nem akkor milyen esetekben nem? Az eü. dok. másolatának kikérésekor jogosult-e a beteg a röntgen másolatot is megkapni (ha az digitálisan készült pl.: cd-re kiírva) vagy kizárólag a leletre jogosult-e?
>A válasz részben benne van az anyagban. Minden esetben leletezni kell orvosnak a felvételt. A beteg jogosult a felvétel másolatára is különösen akkor, ha az digitalizált.

9. az eü. dokumentáció része-e (tehát azt is ki kell-e adnia az eü. szol.-nak kérés esetén) a kezelés során készült különböző fényképek? (pl.: bőrgyógyászat?)
A válasz részben benne van az anyagban. A felvételek is az egészségügyi dokumentáció részét képezik. A beteg jogosult a felvétel másolatára is különösen akkor, ha az digitalizált.

10. az eü. dok. másolaton mi kell hogy rajta legyen, hogy azt egy esetleges későbbi peres eljárásban fel lehessen használni? Kell-e hogy szerepeljen az eü dokumentációban, hogy ki az orvos, vagy ki az adott eü. szolgáltató, ki bocsátotta ki az adott eü. dokumentációt?
Természetesen a dokumentációnak beazonosíthatónak kell lennie. A rtg. MRI stb. felvételnek is van lelete, azzal együtt ér valamit.

11. Elég csak egy fénymásolat, vagy hitelesnek kell lennie: pecsét (ha igen, akkor melyik: orvosi vagy céges? , aláírás, dátum, “az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat”…stb? ) Egy cd-n vagy dvd-n kiadott eü. dok másolatot hogyan kell hitelesíteni? Kell-e valamilyen záradék vagy valamilyen papír, hogy a cd-n, dvd-n átadott dokumentumok mindennel megegyeznek?
Nem tudok ilyen záradékról. Valakinek az egészségügyi dokumentációja kár több száz oldal is lehet. Nem lehet mindegyiket záradékolni.

12. igaz-e hogy az 1997.évi eü tv. ellenére az eü. dok. másolatát csakis és kizárólag betegjogi képviselő (bjk.) szerezheti be törvényesen, mivel az eü. szolgáltató a betegnek nem köteles kiadni azt, csak és kizárólag a bjk.-nek?
Anyagban benne van: a válasz nem. A betegnek is kötelező kiadni. A betegjogi képviselő csak segítséget nyújt az ügyintézésben.
Ebből következik a következő kérdés:

13. A bjk.-nek ugyan milyen joga van más eü. dokumentációját megismerni? Miért van neki több joga, mint a betegnek a saját eü. dok.-ja felett?
Az előző pontban adott válasz alapján tárgytalan.

14. az eü szolgáltatóra (mint adatkezelőre) vonatkozik-e az Info tv.? (hatálya alá esik-e?)
Az egészségügyi szolgáltató adatkezelésére külön törvény vonatkozik. Benne van az anyag lábjegyzetében pontosan. Többször be is hivatkozom.

15. hová lehet fordulni, ha az eü. szolgáltató nem hajlandó kiadni az eü. dok másolatokat (a betegjogi képviselőkön kívül), és annak milyen következményei vannak az eü. szolgáltatóra nézve?
Polgári bírósághoz lehet fordulni. Ennek sikere esetén a bíróság kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a szükséges iratok másolatának kiadására. A jogerős bírói ítélet végrehajtható.

16. mi a különbség panasztétel során az ÁNTSZ / OTH / és a Népegészségügyi Intézmények között? (pl.: járóbeteg ellátás ÉS magán eü. szolgáltató, ÉS betegjogok sérülése esetén pl.: magán eü. szolgáltatónál eü. dok másolat kiadásának problémája, nem megfelelő eü. állapotról való tájékoztatás, a beteg kérdéseinek meg nem válaszolása…stb. )
Semmi különbség nincs a közfinanszírozott és a privát egészségügyi szolgáltató között a betegjogok sérülése esetén. Ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk. Esetleg a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak további dokumentációs kötelezettségei vannak a Pénztár felé.

17. az eü tv. szerint a beteg jogosult kezdeményezni az eü. dok,-jában hibásan szereplő adatokat (úgy hogy az eredeti, javított adat felismerhető maradjon): erre van-e időkorlát, illetve minden egyes beteg észrevételt köteles-e felvezetni az orvos, vagy szabadon dönthet, hogy mit javít ki és mit nem?
Benne van az anyagban. Az orvosnak nincs mérlegelési lehetősége. A javítást el kell végeznie, de joga van a véleményét feltüntetni a dokumentációban.

18. sokszor lehet látni a neten, cikkekben, youtube-on különböző hangfelvételeket/videókat amelyek az ellátást rögzítették. Ezeket a felvételeket (1) hogyan és miként lehet felhasználni (2) panaszbenyújtás esetén az ÁNTSZ/OTH/ Népegészségügyi Intézet köteles-e vizsgálni ezeket, ha becsatolják CD-n vagy DVD-n?
Kevés az adat arra, hogy erre a kérdésre érdemi válasz adható lenne.

19. igaz-e hogy az ÁNTSZ csak 1/2 éven belül jelzett panaszt köteles vizsgálni ezen túlmenően maximum 1 évig mérlegelhet, azt követően semmilyen vizsgálati jogosultsága sincs? Ha ez igaz, akkor 1 éven túl (pl.: elhúzódó kezelés esetén) mégis hová és kihez fordulhat a beteg?
Erről nincsenek ismereteim. (Egyébként ilyen, hogy ÁNTSZ már nincs.) OTH, illetve MEGYEI kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervei, járási népegészségügyi intézetei különböző hatáskörökkel és feladatokkal.

20. ha a beteg az ellátása során valamilyen visszássággal találkozik, akkor kérhető-e vagy kötelezhető-e a magán eü. szolgáltató arra, hogy azonnal, ott a helyszínen az adott visszásságról jegyzőkönyvet felvegyen? (pl.:nem megfelelő hangnem, vizsgált során a beteg önhibáján kívül, orvosi utasítás miatt leesik a vizsgáló asztalról…stb.)
Mind a magán mind a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak be kell tartani a betegjogi és egyéb jogszabályi rendelkezéseket.

A beteg panaszainak kivizsgálása
Eütv. 29. § (1) A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni.
(2) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a panasz kivizsgálása érdekében – a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni.
(3) A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
(4) A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.

21. az eü. tv. szerint a betegnek joga van betekinteni a saját eü. dok.-jába. Ennek van-e előírt a “koreográfiája”? Ha a beteg megjelenik az adott eü. szolgáltatónál és kéri, miszerint szeretne betekinteni a dokumentációjába, akkor az adott eü. szolgáltató köteles azonnal eleget tenni a kérésének, vagy törvényes-e az adott eü. szolgáltató részéről az, ha arra hivatkozik (időnyerés- eü. dok átnézése/kijavítása szempontjából) hogy csak és kizárólag egy későbbi időpontban tekinthet bele?
Az egészségügyi szolgáltató nagyságához mérten különböző apparátust kell megmozgatnia egy-egy egészségügyi dokumentáció előkereséséhez. Éppen ezért az egészségügyi szolgáltató adatvédelmi szabályzatot köteles készíteni, az abban foglalt eljárási szabályokat pedig mind a beteg, mind pedig az egészségügyi szolgáltató köteles betartani.

A válaszadásnál kérjük vegye figyelembe, hogy Dr. Barzó Tímea nem konkrét jogi tanácsadásra szerződött a Várószobával, hanem a beérkező javaslatok és kérdések alapján állítja össze a soron következő tartalmat és cikket ír az oldalra.
Üdv: VSZ

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Üdv:
Anita

Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a cikksorozatot, bízom abban nem csak a törvény kimásolását fogja jelenteni eme kezdeményezés.

Nekem lenne jó pár kérdésem és tennék egy próbát, hogy valóban komolyan gondolták-e a kérdések megválaszolását ebben a témakörben, néhány ízelítőül:

- az eü. dok másolatáért oldalanként hány forintot kérhet az eü. szolgáltató?

- az eü. dok másolatokat az eü. szolgáltatótól elég csak szóban kérni, vagy írásban is kell, ha írásban is kell, akkor ennek milyen tartalmi és formai kellékei vannak?

- hivatkozhat-e az eü. szolgáltató arra, hogy nem adja ki az eü. dok másolatokat, mert orvosi írat, és ahhoz semmi de semmi köze nincs a betegnek, vagy hogy “szellemi termék”, esetleg hogy “jogvédelem alatt áll”, vagy 1 év elteltével kidobta, illetve hogy számítógépes rendszerösszeomlás* folytán már nincs meg? (eü.ak. tv. mellett) (* az hogy számítógépes rendszerösszeomlás történt, azt melyik hatóság, milyen eljárás keretében vizsgálhatja?)

- az átadott eü. dok. másolatról az eü. szolgáltatónak kell-e nyilvántartást vezetni, amit a beteg aláír? (pl.. kinek, mikor, mit adott át?)

- ha utólag a számítógépes rendszerben javítás történt az eü. szolgáltató részéről, hogyan és miképp lehet a __beteg részéről__ bebizonyítani, azt hogy abba később belenyúltak, megváltoztatták hogy ne lehessen az eü. szolg.-t felelősségre vonni? Ezt az ÁNTSZ, vagy a rendőrség vizsgálja, vagy mi ennek a folyamata?

- az eü. szolgáltató hány napon belül köteles kiadni az eü. dok másolatot a beteg részére?

- kötelezheti-e az eü. szolgáltató arra a beteget, hogy később személyesen vegye át a másolatokat (mert pl.: neki drága a posta, nem ér rá postára menni…stb.)?

- röntgen filmet minden esetben leleteztetnie / leleteznie kell-e az orvosnak, vagy sem? Ha nem akkor milyen esetekben nem? Az eü. dok. másolatának kikérésekor jogosult-e a beteg a röntgen másolatot is megkapni (ha az digitálisan készült pl.: cd-re kiírva) vagy kizárólag a leletre jogosult-e?

- az eü. dokumentáció része-e (tehát azt is ki kell-e adnia az eü. szol.-nak kérés esetén) a kezelés során készült különböző fényképek? (pl.: bőrgyógyászat?)

- az eü. dok. másolaton mi kell hogy rajta legyen, hogy azt egy esetleges későbbi peres eljárásban fel lehessen használni? Kell-e hogy szerepeljen az eü dokumentációban, hogy ki az orvos, vagy ki az adott eü. szolgáltató, ki bocsátotta ki az adott eü. dokumentációt?
Elég csak egy fénymásolat, vagy hitelesnek kell lennie: pecsét (ha igen, akkor melyik: orvosi vagy céges? , aláírás, dátum, “az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat”…stb? ) Egy cd-n vagy dvd-n kiadott eü. dok másolatot hogyan kell hitelesíteni? Kell-e valamilyen záradék vagy valamilyen papír, hogy a cd-n, dvd-n átadott dokumentumok mindennel megegyeznek?

- igaz-e hogy az 1997.évi eü tv. ellenére az eü. dok. másolatát csakis és kizárólag betegjogi képviselő (bjk.) szerezheti be törvényesen, mivel az eü. szolgáltató a betegnek nem köteles kiadni azt, csak és kizárólag a bjk.-nek? Ebből következik a következő kérdés:

- A bjk.-nek ugyan milyen joga van más eü. dokumentációját megismerni? Miért van neki több joga, mint a betegnek a saját eü. dok.-ja felett?

- az eü szolgáltatóra (mint adatkezelőre) vonatkozik-e az Info tv.? (hatálya alá esik-e?)

- hová lehet fordulni, ha az eü. szolgáltató nem hajlandó kiadni az eü. dok másolatokat (a betegjogi képviselőkön kívül), és annak milyen következményei vannak az eü. szolgáltatóra nézve?

- mi a különbség panasztétel során az ÁNTSZ / OTH / és a Népegészségügyi Intézmények között? (pl.: járóbeteg ellátás ÉS magán eü. szolgáltató, ÉS betegjogok sérülése esetén pl.: magán eü. szolgáltatónál eü. dok másolat kiadásának problémája, nem megfelelő eü. állapotról való tájékoztatás, a beteg kérdéseinek meg nem válaszolása…stb. )

- az eü tv. szerint a beteg jogosult kezdeményezni az eü. dok,-jában hibásan szereplő adatokat (úgy hogy az eredeti, javított adat felismerhető maradjon): erre van-e időkorlát, illetve minden egyes beteg észrevételt köteles-e felvezetni az orvos, vagy szabadon dönthet, hogy mit javít ki és mit nem?

- sokszor lehet látni a neten, cikkekben, youtube-on különböző hangfelvételeket/videókat amelyek az ellátást rögzítették. Ezeket a felvételeket (1) hogyan és miként lehet felhasználni (2) panaszbenyújtás esetén az ÁNTSZ/OTH/ Népegészségügyi Intézet köteles-e vizsgálni ezeket, ha becsatolják CD-n vagy DVD-n?

- igaz-e hogy az ÁNTSZ csak 1/2 éven belül jelzett panaszt köteles vizsgálni ezen túlmenően maximum 1 évig mérlegelhet, azt követően semmilyen vizsgálati jogosultsága sincs? Ha ez igaz, akkor 1 éven túl (pl.: elhúzódó kezelés esetén) mégis hová és kihez fordulhat a beteg?

- ha a beteg az ellátása során valamilyen visszássággal találkozik akkor kérhető-e vagy kötelezhető-e a magán eü. szolgáltató arra, hogy azonnal, ott a helyszínen az adott visszásságról jegyzőkönyvet felvegyen? (pl.:nem megfelelő hangnem, vizsgált során a beteg önhibáján kívül, orvosi utasítás miatt leesik a vizsgáló asztalról…stb.)

- az eü. tv. szerint a betegnek joga van betekinteni a saját eü. dok.-jába. Ennek van-e előírt a “koreográfiája”? Ha a beteg megjelenik az adott eü. szolgáltatónál és kéri, miszerint szeretne betekinteni a dokumentációjába, akkor az adott eü. szolgáltató köteles azonnal eleget tenni a kérésének, vagy törvényes-e az adott eü. szolgáltató részéről az, ha arra hivatkozik (időnyerés- eü. dok átnézése/kijavítása szempontjából) hogy csak és kizárólag egy későbbi időpontban tekinthet bele?

Most így hirtelen ennyi…
Nagyon szépen megköszönném ha ezek a kérdések megválaszolásra kerülnének (pár napon belül*)

* sajnos a fenti kérdések nagyon is aktuálisak és már régóta keresem rájuk a választ. Hiába olvasom a törvényeket, ezen kérdések nagyrésze nem szerepelnek benne, hiába kérdezem a különböző intézményeket/hatóságokat, eddig ezekre a kérdésekre sehol nem kaptam választ. Sajnos az ügyintézés miatt pedig már szorít az idő, ezért voltam most kénytelen jelezni, hogy ez most tényleg nagyon sürgős lenne, a részemre.

Üdvözlettel:
Anita