Hozzászólás: Egészség Világnap az idős emberekért

Szerző: Samuka

Samuka — Thu, 17 May 2012 22:33:21 +0000

Én inkább Elektorral értek egyet. A világ ugyan halad, de az egyén egyre butul. Nagyon! (Most mondjam, hogy a TV és a számítógép nevel, nem éppen előnyünkre?)

Elődeink hagyományát elfelejtettük. Mi mit adunk át gyerekeinknek, akik már igen korán kényszerűségből, önállósulásból, melyet a társadalom belenevel, szélnek vannak eresztve? Még annyit sem, mint amit mi kaptunk.

Nincs helye az öregeknek, megszünt a generációs együttélés. Az idős szülő fizikai és lelki teher lett a gyermekének, gyermekeinek. A gyermekeiknek sem könnyű ma, Magyarországon, de ha ráadásul külföldön dolgoznak, akkor még rosszabb a szülő helyzete.

Az “időskori problémák” ugyan gyógyíthatóak, csak éppen senki nem foglalkozik velük. Hacsak az idős, problémás ember nem veszi nyakába a várost. Ez pedig éppen nem jellemző rájuk. A háziorvosokra éppen elég beteg hárul, nem foglalkoznak holmi problémás öreggel. Vérnyomás rendben, széklet rendben oszt jól van!

Szemléletváltás? Ugyan!

Mikor kezdődik egy gyerek nevelése? Az ő anyjának a születésekor. Ma már a nagyanyai korban lévők sem kaptak jó nevelést.

Tisztelet a kevés kivételnek.

Szerző: ranna

ranna — Wed, 18 Apr 2012 09:55:24 +0000

Azt én sem tudom, hogy megéljük-e az Ön által vázolt általános helyzetkép változását, de szerintem az is reménytkeltő, hogy a who-nak pl. vannak ilyen kezdeményezései! Nem zárnám ki, hogy a Világ nagyon-nagyon lasan, de a szellemi haladásra építve mutat némi lelki fejlődést is – idővel érezhető mértékűt – melynek következtében továbbra is hasznokulcsú marad, csak a haszon fogalma telik meg más tartalommal… Tisztelettel: ranna

Szerző: elektor

elektor — Wed, 18 Apr 2012 09:28:38 +0000

Köszöm a bíztató szavakat kedves ranna csak arra szerettem volna rávilágítani hogy a who üzenetei vagy nyilatkozatai attól amit magam itthon tapasztalok milyen messzire állnak egymástól. Feltételezem hogy ebben a haszonelvűség kulcsára nyíló világban máshol is ezt tapasztaható az adott társadalmak sajátosságai szerint. Nem hiszem hogy annyira kitolódik közben az átlagéletkor hogy én még ebben a dimenzióban megérem azt az idili állapotot amit a who felvázol. Tisztelettel elektor apó.

Szerző: ranna

ranna — Wed, 18 Apr 2012 09:03:19 +0000

Kedves Elektor! Valóban ahány család, annyi légkör és értékrend, és abban is tökéletesen igaza van, hogy amerikai-európai társadalmunkban nem a who üzenetei dominálnak sem politikai, sem társadalmi szinten. Ez a cikk azonban nem egy helyzetbemutató összegzés, hanem a who nyilatkozatának és annak bemutatása, hogy milyen hozzáállás lenne indokolt és szükséges. Egyébként ha megenged egy személyes véleményt, Ön 68 évesen még egyáltalán nem öreg - nem mintha az idős korral bármi gond lenne, de az még egy tizessel arrébb van! Én 34 vagyok és hajadon, mégsem vénlány:-) Ezek a határok kitolódtak az átlagéletkor emelkedésével.

Szerző: elektor

elektor — Tue, 17 Apr 2012 15:49:38 +0000

Elolvastam e tanúlságos és épületes írást és én úgy látom hogy a kedves cikkíró valami globális " hogyan kellene " hozzállást vízionál .Magunkra lebontva azt hiszem hogy itthon fordítva mérlegelnek úgy nagy általánosságban. A tetőről vetnek néha egy pillantást az alapokra annak ellenére hogy mint olvassuk a WHO tanácsai megszívlelendők úgy globálisan.Ez a jelen teljesítménycentrikus szemléletbencsak ábránd. A bölcs öregek csak természeti népek mondáiban rúghattak hajdan labdába mert a világ ma nem arra felé halad. Eltűrik a nagyszülőt mint egy öröklött atikbútort mert kikerűlhető de azért tudják hogy szuette.Ez a felfogás a legtöbb családban és a családból összeálló társadalomban. Néha nem árt leírni a valóságot sem azt hiszem. elektor 68 éves "öreg"