Köszönet egy depresszióstól
Téma címkék:
Depresszió
Hálás vagyok a bátorító szavakért. 3 gyermekem otthon él, akikkel csupán hétvégéken, telefonon tudok beszélgetni. Itt a 2.feleségemmel és nagylányával élunk. Mivel ő nagyrészt apa nélkül és apai szeretet nélkül nőtt fel, igyekszem bátorítással, néha tanácsokkal pótolni a hiányzó apát. Gyermekeim számára pedig mintegy lehetséges menedéket biztosítom a lehetőséget itt az "Újvilágban".
Kapcsolódó történetek:
Félek...., Nem tudom mi van, szorongás, depresszió, betegség?, Mit tehetnék?, Ha kell egy kéz, hogy indulj, Karácsonyi stresszmentesség
Hozzászólások elrejtése
| Hozzászóláshoz lépjen be
Nem ismerem az előzményeket. De itt is látszódik,hogy mennyi törődésre szorul az ember. Nem hiába vagyunk társas lények. Legyen ez párkapcsolat vagy csak szimplán társasági élet. Kell az embernek a törődés kell az,hogy tudja értéket képvisel.
Mert mi mindannyian fontosak vagyunk.