1995 nyarán egyetlen pici, piros elvátozást észleltem a kézfejemen, igazából nem tulajdonítottam jelentőséget neki. Később viszont ezek az elvátozások egyre csak elterjedtek, utána derült igazán, vagy inkább borult, hogy nekem bizony pikkelysömöröm van.Nem részletezem a sikertelen kúrák tömkelegét, hanem inkább a megoldásról említenék, pár lélekemelő gondolatot.Azzal igazából nem mondok újat, hogy a betegség pszihoszomatikus eredetú,sokáig elhitették velem, hogy genetikei eredetű. Nem vagyok orvos, de kijelenthetem, teljes bizonyossággal, hogy ez a betegség bizony a lélek jajkiáltása. Igazi önismeretre van szüksügünk, kideríteni, hogy mi az ok, mely a tüneteket okozza. Melyek azok a lelki traumák, érzemi sokkok amelyek értek bennünket. Javasolnék az önismerethez, a napi rendszeres meditációt, amelyben megláthatjuk valódi értékeinket, megélhetjük, megérthetjük hogy a saját valóságunkat csak mi teremthetjük. Természetesen ehhez egy magasabb tudatosság és rezgésszám szükséges. Olyan készítmény segíti a teljes tudatos létezésemet, amely már bizonyított ennél, már komiszabb elváltozásoknál is.Egyébként ennek a betegségnek, lehet furcsa ilyet mondani, még örülni is lehet hiszen van időnk a kellő önismeret megszerzésére. Túl egyszerű volna egyetlen pirula elfogyasztásával túlleni az egész tapasztalásunkon. Amennyiben valakit érdekel a termék szívesen megosztom a továbbiakban.Egyébként 8 hónapos kúra után a gyógyulási arányom 95%. Annyit azért még el kell mondanom a kúra alatt nem illik újabb problémákat, traumákat  okozni magunknak.