Alkoholista – nem alkoholista

Téma címkék:
2014.01.10. 20:03

Sziasztok!

Érdekes betegség az alkoholizmus, mivel nem válogat szegény vagy gazdag, tanult vagy kevésbé tanult, boldog vagy boldogtalan ember között. 29 éves vagyok, egyetemet végeztem, doktor vagyok. Tulajdonképpen semmi okom nem lenne rá, hogy igyak. Van egy gyönyörű kislányom, egy jóképű, jó testű, okos férjem. Van állásom, van hazám, autóm, mindenem, ami a boldog és teljes élethez kell. Hogy miért iszom? Nem is tudom… Egyszerűen szeretek inni  főzés közben, barátokkal, vagy csak, ha egyedül vagyok itthon és unatkozom. Nem kell hozza indok. Félelmetes. Tudom, hogy alkoholista vagyok. Sajnos tudja a férjem is. Szeretnek segítséget kérni, de nem szeretnek kórházba menni, vagy csoportterápiára járni. Úgy gondolom, hogy talán vagyok annyira erős, hogy egy kis ségitseggel magamtól leszokjak. Ha valaki tud valami jó módszert, írjon.

 

#16654 Laci68 hozzászólása: 2014.02.28. 17:22

Az lakoholbetegség sajnos többnyire nem jár egyedül. Gyakori kísérője avagy szövődménye a depresszió, pánikbetegség. Szerintem a fiad is depressziós lehet, ennek jele, hogy nem lát értelmet az életben. Mindezt átéltem én is és élem mostanában is. Az étvágy, igen.. az alkoholban is van kalória, nem is kevés ráadásul megborítja a normális anyagcserét. Amikor iszom én se vagyok éhes, alig eszem valamit. Reggelire általában semmit, délben gyakran csak levest, estefelé tudok enni többet. Ez is egészségtelen. Próbálj meg hatni a fiadra, amíg még lehet. Nekem is mondják a magukét anyám, a nővérem, és tudom is, hogy igazuk van és jót akarnak. ezt a fiad is be fogja látni, ha kellő kitartással és türelemmel közeledsz a témához.Drukkolok nektek.

 

#16653 villambozse hozzászólása: 2014.02.28. 12:13

Laci/68!  Köszi hogy válaszoltál ilyen hamar. Az a fura hogy amikor kint voltam nála akkor tök normálisan viselkedett ( 6 napig voltam kint) minimálisan ivott, és azt megelőzően is november decemberben amikor felhivtam mindig tudtunk kommunikálni és tök normálisan ami nem azt jelentette hogy nem ivott de csak módjával. A kézremegése is megszünt az újra élesztések után mivel 1 hétig kómában feküdt és ennyi idő alatt az alkohol hiánya elmult. Most újra rájött valami és éli az alkoholisták életét. Azt sem tudom, hogy ilyenkor miért nem éhesek? alig eszik csak iszik. Ha ezt a témát előhozom akkor azt mondja lhogy Ő élni sem akar. Nem értem a kettősséget a  gyógyszereket beveszi ( állítólag ) mindennap, de igy sajnos nem lesz hosszuéletű.Köszi hogy meghallgattál. Ezenyi kérdésem van, amit Tőle nem mindig lehet megkérdeznem..

#16652 Laci68 hozzászólása: 2014.02.28. 09:01

Szia Villámbözse. Nagyon jót kérdeztél. Amikor valaki a pia hatása alatt van, annak nagyon nehéz bármi meggyőzőt mondani. Próbálj meg olyankor beszélni a fiaddal, amikor józan. Fontos a türelem és a hozzáállás. Semmiképpen ne támadd le, próbálj finoman az értelmére hatni. Jómagam, amikor piás vagyok, akkor is tudom, hogy ezt nem kéne, de mégis olyan jó. Nehéz ebből szabadulni, de a hozzátartozók részéről csak a türelem, a megértés segít, az elutasítás vagy a veszekedések semmiképpen sem. Próbáld meg rábeszélni a fiadat, hogy menjen el elvonóra, már csak a saját egészsége érdekében is. Olyankor beszélj vele erről, amikor józan, ez fontos. Sok sikert! Laci

#16651 villambozse hozzászólása: 2014.02.27. 21:51

Szia Laci/68!  Szeretném megkérdezni Tőled, hogy ha a fiam  ( 32 éves ) alkoholista  mit tudnék tenni. Amikor Te iszol nem hallgatsz senkire aki segíteni szeretne Neked? a fiamat 2010 évben alkohol miatti szívmegállásból  kétszer élesztették.  Neki nem szabadna sem inni sem dohányozni, mivel szivbetegen született ezért csecsemőkorában már műtötték a szivét. Most gyógyszereket szed a betegségére és sajnos az alkoholt. Mintha büszke lenne rá, és a barátai is mint alkeszok. ( ahogy te irtad) Habár ő is igy mondja magáról és ez nekünk a családjának nagyon fáj. Nem tudok segiteni vagy ha igen hogyan?

#16650 Laci68 hozzászólása: 2014.02.27. 16:42

Szia, tapasztalt “róka” vagyok, sajnos. 45 éves és masszív alkesz. A napi adagom kb. 2 liter bor meg némi tömény, reggel. Amiben segíthetek neked: még fiatal vagy, most, azonnal gyere le a piáról! Tanács….azt is adhatok. Szánj rá 2-3-4 napot. Az első napon ha megébredsz, igyál valami rostosat vagy ásványvizet, aztán feküdj vissza. Nem baj, ha délig ágyban vagy. Az ebédet nem igazán kívánod, de levest mindenképpen egyél. Ha bírod és kívánod, persze másodikat is. Ha eszedbe jut a pia, mindig csak ásványvizet igyál, bubisat vagy nálam bevált a Sconto multivitamin ital (Tescoban kapható, nem drága). Ha most nekem abba kéne hagyni a piát, bajban lennék, legalább 2 napig csak feküdnék, alig ennék valamit. Próbáld meg ezt. Te még annyira alkesz, mint én. Menni fog, meglátod! Sok szerencsét hozzá. Laci

#16649 Lisa hozzászólása: 2014.01.12. 09:54

Kedves Fzdr29,

Az alkoholizmus valóban nem válogat. Én két diplomás, három nyelven beszélő nő vagyok, szerető, okos, jóképű férjem, jó házasságom (most már újra) és két fiam (már huszonévesek) van. Nekem is megvolt mindenem, ahogy neked, mégis elkezdtem inni, először társaságban, lazításként, aztán napi rendszerességgel, egyre többet és alkoholista lettem szépen lassan, mert ez tény, nem lehet elkerülni. Férjem és a család is tudta, nem is lehetett már eltitkolni. Segíteni próbált mindenki a maga módján. Miért is kezdtem el inni mértéken felül, hogy is vált a mindennapjaim részévé, a napjaim fontos mozgató rugójává? Nem tudom. Talán az örökös top teljesítmény, a megfelelési kényszer, a maximalizmusom vezetett ide és mindig jól akartam magam érezni. Ez egy ideig ment is, de van egy határ, amit nem tudod, mikor lépsz át, de egyszer csak a másik oldalon vagy és függő lettél. Először csak pszichikailag, aztán már testileg is. A szervezetedben hiánytünetként jelentkezik az alkohol utáni vágy. Nem tudom, te hol tartasz. Én 4 éve nem iszom, előtte 4-5 évig egyre többet ittam, ebből két év színtiszta alkoholizmus volt. Már szegény férjem sem tudott semmit csinálni, belefáradt az egészbe. Fiaim nem tudták, hogyan segítsenek. Nem hagyott cserben senki, de egyre lejjebb kerültem a gödörbe. Főnököm nagyon rendes volt, de én felmondtam, mert nem tudtam többé nemhogy kitűnően, de sehogy sem elvégezni a munkámat. Jöttek a másnaposságok, amikor otthon kellett maradnom, a munkahelyen az feledékenység, minden, ami a nagy könyvben meg van írva. 4-szer vonultam be önként a pszichiátriára, részt vettem csoport terápiákon, elmentem az AA-ba, stb…Volt eredmény, de nem tartós. Két évig próbálkoztam mindennel, szedtem anti depresszánst és leszokást segítő gyógyszert is, ezektől vagy állandóan izgatott voltam, vagy aludtam. A csoport terápiák ne az én személyiségemnek valók, nem vagyok egy irányítható ember. Az egom miatt az AA-ban sem találtam meg a helyem. Aztán eljött a nap, amikor férjem azt mondta, hogy nagyon szeret, de beadja a válókeresetet, mert már nem bírja az egészet. Akkor döbbentem rá, hogy valamit tenni kell TÉNYLEG, nem csak próbálkozni. Elmentem apámhoz Ausztriába 2 hétre, jártam a hegyeket, gondolkoztam és olvastam. Senkivel nem beszéltem. Hazajöttem és nem ittam többé, semmilyen gyógyszert nem szedek, nem járok pszichiáterhez, sem semmilyen csoportba. Próbálok egészségesen táplálkozni, sokat mozgok, olvasok, zenét hallgatok a szabad időmben. Három éve nagyon jó munkahelyem van egy külföldi cégnél, mindig magas szinten tudom végezni a munkámat. Házasságom rendbejött, jobb, mint azelőtt (27 éve vagyunk házasok), két fiammal csodálatos a viszonyom. Örülök az életnek és hogy józan lehetek. Az elő hónap szörnyű, az első 3 hónap nagyon nehéz, fél év után kezdesz jobban lenni és egyre jobb lesz fizikailag és lelkileg is. Én hamar rendbe jöttem az alkohol kívánásával kapcsolatban, ez nem volt gond, soha nem zavart, ha más iszik körülöttem, vagy bármennyi pia van. Ez érdekes, azt mondta az addiktológus, mert én a végén már napi fél liter vodkát is megittam, nem ritkán. Tehát sikerült feljönni, ami nagyon ritka, mint ahogy azóta ezt tudom. Négy éve teljesen józan vagyok, de ehhez az kell, hogy többé soha egyetlen korty alkoholt sem igyak, mert nem lehet tudni, mikor esek vissza. Tehát lehetséges a talpra állás még ilyen mélyről is. Az, hogy felismerted a betegséged, az, hogy intelligens vagy, az, hogy van (még) szerető férjed és családod – mind segítség. A lényeg, hogy HATÁROZD EL MAGAD, HOGY TÉNYLEG SZAKÍTASZ AZ ALKOHOLLAL. Csak a te döntésed és csak rajtad múlik, nem közhely. Mondja ezt az, aki megjárta a hadak útját és tudja, mit beszél. Én egy indítónak kis segítségként ajánlom az Anonim Alkoholisták lakóhelyedhez közeli csoportját, szerintem a te személyiségedhez ők segíthetnek a legtöbbet. Nagyon sok értelmes, diplomás és tanult ember van közöttük. Remélem, segítettem egy kicsit hozzászólásommal és lesz elég erőd és bátorságod, hogy megtedd az első lépést és valóban elindulj a gyógyulás útján, mert CSAK RAJTAD MÚLIK.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close