Köszönöm:Ildikó

Válaszaitokat előre is köszönöm:Ildikó

Én 2006 december 20án tudtam meg a rettenetes hírt hogy mellrákom van .

Előtte nyáron észrevettem a csomót de a nőgyógyász aki a rendelőben volt, rám rippakodott hogy ez csak menszesz előtti nyirokcsomó duzzanat ,nem tudok ennyit 39éves léttemre.Én bele törődtem hisz ő az orvos ,neki jobban kell tudni.Még azon a nyáron kaptam tüdőembóliat kéthétig nyomtam a korházat hu, túléltem ,elkezdtem dolgozni rá kéthónapra újabb embólia ,ekkor már a szanatóriumba elküldtek egy hematológushoz.Akivel konzultálnom kellet a további gyógyulásomról és a kezelésekről.Hát örülök hogy vele össze hozott a sors,mert ő tetőtől talpig megvizsgált és közölte hogy a embóliáknak van más háttere .Kitapintotta a csomót a mellemben és azonnal mamográfiára küldött és ott másnap már megultrahangoztak és mintavétel is történt kiderült hogy már két csomom is van.December 20án meg jött az eredmény  rosszindulatú mindkét csomó  dugutáliscarcióma .Haza mentem és a háziorvosomnál elsírtam magam ,valahogy akkor fogtam fel mi is az amit közöltek velem.A korházban a mamográfiás drnő egy mellspecialistához küldött aki mellrákosokkal foglalkozik és műtA házi orvosom reményt adott hogy van esélyem erős vagyok,és elmertem mondani mindenkinek hogy rákom van és legyőzöm vidáman töltöttem a szilvesztert és a családommal  ,reményekkel álltam a műtét elébe..2007január 19 műtöttek 3.1/2órás műtét volt és kiderült hogy hámsejtekre áttétes a rák .Műtét másnapján ujból szórt embóliát kaptam  így több mint 2hetet töltöttem korházban .Utánna jött a kemó és a sugár kezelés a legerőssebb kemót kaptam ,és még hozzá injekciókat amit magamnak kellet beadni és még vérhigitóval is szurtam magam .A sugár kezeléstől felégett és begyulladt a bőröm.De vidám voltam és dolgoztam igaz nem teljes munkaidőben ,élni akartam.Rá két és félévre ujra kiujjult egy daganat a mellemben épp a varat mentén ,újjabb vizsgálatok és műtét.De itt vagyok és azt mondom hogy van élet a rák legyőzése után is igaz még mindig fáj a melldarabkám ami maradt ,de szedem a gyógyszereket ,és élek  nem adom fel ,ha újra ki újjul is harcolok mert van kiért és miért,Hisz csak egyszer élunk.

az én történetem:

2011-ben műtöttek meg elösször agyi ideg elváltozással/akkusztikus neuronoma/az agyideg jóindulatú elváltozása..mivel elég rossz helyen hejezkedett el a tumor így  az elsö műtétnél nem tudták kiszedni az egészet,ezért 2011 szeptemberében újra megműtöttek.a mütét után azt tervezték az orvosok hogy néhány hónap múlva megcsinálják a gamma-kezelést.decemberben lett volna a kezelés,de az mri kimutatta hogy a bent maradt tumor újratermelödött ezért nem tudják megcsinálni a gamma-kezelést és így 2012 januárjában ismét megműtöttek.az orvosok azt mondták hogy már csak nagyon pici darab maradt amin el tudják végezni a gamma-kezelést.2012 májusában meg is történt a gamma-kezelés ami eddig úgy néz ki hogy sikeres.a kezelés óta már voltam 3-szor mri vizsgálaton és nem növekedett vissza a tumor.2014 áprilisában ismét mennem kell mri vizsgálatra hogy megnézzés hogy hogy áll a még bentmaradt tumor.remélem minden rendben lesz bízom benne.de ami még nagy probléma az az hogy az elsö műtét után a látásom nagyon megromlott,ami miatt nem igazán tudok egyedül közlekedni,föleg ismeretlen helyen.már sok szemész orvosnál voltam akik azt mondták,hogy a látóideg össze van lapulva és ezért nem látok rendesen és nem tudják hogy mivel lehetne rajta javítani.már nagyon sok mindent kiprobáltam:,akkupunktúrától kezdve össejtfokozó gyógyszereket gyógynövényes készítményeket,de eggyik sem javított a látásomon.nem tudom hogy mit tegyek,de így már lassan beleőrülök a helyzetbe.még elég fiatal vagyok 30 éves.

ha valaki volt már hasonló helyzetben,vagy rokonok barátok körében és tud valami tanácsot adni vagy esetleg javasolni valamiféle hatásos készítmény szívesen várom a segítséget.

elöre is köszönöm!

M.Emese vagyok negyed éves dietetikus hallgató a Pécsi Tudományegyetemen. Szakdolgozatomban kiegészítő és alternatív módszerek elterjedtségét mérem hazai daganatos betegek körében. Elnézésüket kérem, ha esetlegesen a posztom zavaró Önöknek. Nem kellemetlenkedni jöttem erre a felületre,sajnos a kutató munkámhoz eseteket kell gyűjtenem. Remélem tudnak néhányan segíteni nekem abban, hogy aldoznak pár percet a kérdőív kitöltésére. Megértésüket és esetleges segítségüket előre is köszönöm! Emese

A link amelyen a kérdőív megtalálható: https://docs.google.com/forms/d/1ZKRoaQmk3jBNAzf4VqA9f4HkmAYkCDPoi-zc_u3a5hw/viewform

Pár információt szeretnék magamról megosztani mielőtt elolvassátok a történetemet: 32 éves vagyok, hajadon és gyermektelen, mellrákos.

1 1/2 hónappal ezelőtt menstruáció alatt felfedeztem egy csomót a bal mellemben, nem tulajdonítottam neki sok jelentőséget, mert azt hittem csak a mensi miatt duzzadt be egy mirigy, de 3 hete még mindig ott volt, akkor már eléggé felzaklatott! Felhívtam a háziorvost és kértem beutalót a mammográfiára. Viszonylag elég hamar kaptam időpontot a kerületi SZTK-ba (1 hét). Ultrahang és mammográfiai vizsgálaton túlestem, de szükségesnek érezték, hogy másnap mintát vegyenek belőle, ugyanis a csomó nem kicsi (2cm) és nem puha. Túlestem ezen a vizsgálaton is (annyira nem volt kellemetlen számomra) pöttyet megsürgették az eredményt a koromból és a csomó nagysága miatt! Ezt az eredményt tegnap kaptam meg, sajnos rosszindulatú a daganat, de ebből is állítólag egy gyengébb változata van Nekem. Ma voltam a bizottság előtt és még további vizsgálatra lesz szükség: hasi – mellkasi ultrahang illetve egy újabb minta vétel lesz vastagabb tűvel, hogy 100%ig beigazolódjon, hogy rosszindulatú!

Itt állok kismillió kérdéssel, félek ettől a bizonytalan helyzettől is, nem volt a családomban sem ilyen jellegű betegség, nem tudom mi vár rám és hogyan tovább, de egyet tudok most, nem adom fel! Ezért is csatlakoztam hozzátok, illetve szeretnék indítani egy blogot ahol megosztom a tapasztalataimat illetve az érzéseimet, hogy sorstársaim erőt merítsenek belőle és akik hasonlóan nem tudnak semmit erről a betegségről hátha a blogból tudom majd nekik pár kérdésre választ adni.

Fiatal vagyok és erős, előttem az élet és tudom, hogy a következő fél év rettenetesen fájdalmas és nehéz lesz, de akkor is legyőzőm a rákot, mert élni akarok, terveim vannak és nem utolsósorban szeretnék még szülni!!!