Szeretnék találni egy levelezőtársat , aki már kigyógyult a bulímiából vagy esteleg szeretne belőle kigyógyulni . Én ugy érzem talán segíthetne, ha lenne valaki, akivel meg tudnám osztani a betegséget és tapasztalatokat, és közösen segíthetnénk egymásnak, hogy vége legyen ennek a borzalomnak ! kérlek segítsetek

Hogy igazán mi okozta az éjszakai rohamokat, arra nem igazán jöttek rá. Több ideggyógyász “kopogtatott” rajtam, és mivel nem találtak reflexhibákat, gondolták, hogy keringési rendellenesség lehet, és értágítókkal próbálkoztak, meg fizikoterápiával. Nekem a fülem nem zúg, és szerencsére hányingerem sincs, de épp elég borzalmas minden apró fejmozdulatra percekig “pörögni”. A tornát sem ajánlották, bár olvastam róla, de még nem mertem megpróbálni.

Szerencsére az évek multával egyre ritkábban vett erőt rajtam a dolog, viszont a világon semmihez sem tudtam igazán kötni. A vicces az, hogy eleinte a nyakcsigolyáimra fogták, aztán változtak a nézetek, és a mostani állás szerint a nyakcsigolyáim a koromnak megfelelően deformáltak csupán, és az sem lehet igazán az ok…  Szóval ez is egy nagy kérdőjel az orvostudományban. A szédülés oka talán összetett lehet. Valamire így reagál az agyunk, ill. az egyensúlyszervünk. Köze lehet az érzelmi állapotunkhoz, hormonokhoz, táplálkozáshoz, régi betegségek maradványaihoz… a fene se tudja… Nekem általában jót tesz, ha sikerül utána aludnom egy nagyobbat. (miután alábbhagy az efeletti ijedelmem, és sikerül rávennem magam a szunyára.)

ducinea története eredetileg hozzászólás volt. A Várószoba szerkesztősége

Nekem ez a betegség valóban úgy kezdődött, reggel forgott az ágy, annélkü,l hogy este jól berugtam volna. Én rögtön Kedvenc íróm Utazás a koponyám körűl írására gondolva, elrohantam fülorvos barátomhoz. Ő megvizsgált, némi halláskárosodás- a korral jár- megállapítása után nagyon komolyan tanácsolta neorológus vizsgálatát. Mindent rendben találtak. Aztán úgy 2 éve egy verőfényes májusi napon, elindúlt a ringlispil, kint voltam felmérni, száz ágra sütött a nap, és forgott a világ, vele járt a hányinger és a hasmenés ingere. Te Jóisten! Vasárnap van! Beugrott, a domb alján ott a K-klinika. Legurúltam ( kocsiba beülve), visszatartva mindent, erőssen koncentrálva, odakiáltottam a recepciósnak hypertóniás vagyok, és rohantam a vécére.

Az ügyeletes orvos gyomorontást állapított meg, prezentáltam neki a vasárnapi ebédet.Elhittem mert szombaton vendéglőben ünnepeltük lányom ballagását

Aztán csütörtökön az ügyelet a teleholdra fogta, úgy öt naponta menetrendszerű rohamok, amikor egyik este váratlanul beterítettem a nappalit, férjem kihívta a háziorvost az meg a mentőket. A háziorvos jó érzékkel a Dújv Kórház neurólogiára küldött, ahol ameglehetősen goromba ügyeletes orvos lezavart a belgyógyászatra.Ott aztán 4 nap múlva az osztályos orvosnak a főorvos elmondta, a szekunder tenzió kiugrást a -és itt a lényeg- Meniere’ szindroma okozta rosszulétek izgalma hozta ki.

Aztán már neurologia, MR, Amerikai út, és egy gyógyszer ami a ringlispilt és a hányást megszünteti. A gyógyszer neve:BETASERC 16!!! Időjárásváltozás, akármi, okoz még szédülést, de NEM HÁNYOK!

Az intenzív nyakmozgást, hirtelen fel-le mozgást nem bírom, az úszást, a fej oldaltbillentő mozgatását ajánljákA SZAKORVOSOK.

Végűl :65 éves korombaN ért el ez a drasztikus kórság, előtte már jó 10-15 éve nem tudtam szédülés nélkül lehajolni.

Tevező vagyok, tehát az irodai munka a merev testartás a nyakamon azt a bizonyos púpot létrehozta.MEG A KOR A NYAKI MESZESEDÉST. A sport a legkiválóbb, 42 éves koromig sportoltam, elég intezíven.

De ez ami várható.

Ja és az a fülemahol az X-Y-Z koordináták már össze-vissza érzékelődnek, sötétben nincs korrekció, akkor rosszabb szegény computeremnek- már csak a nagyon mély hangokat halja.

Nézzék meg a Meniere’ szindroma honlapot.

Ez a történet eredetileg hozzászólás volt. Várószoba Szerkesztőség

A feleségem kis vérnyomáseséssel magyarázta a dolgot és rávett egy kávé elfogyasztására (nincs vérnyomásproblémám amúgy). Ezután próbáltam rendesen elkezdeni végre a napomat, de mikor a kutyasétáltatáshoz cipőt akartam húzni a szédülés nagyon erősen támadt és ettől már hányinger is jelentkezett. A következő órákat a fürdőszoba kövén töltöttem a rohamokban rám törő hányás közben csak rövid pihenőket tartva. Vizsla kutyám aggódva figyelte, hogy csak ülök ott egyre kimerültebben.

A feleségem aggódó telefonjai után beadtam a derekam és kihívtuk az ügyeletet, akik aznap igen elfoglaltak voltak és így csak pár óra múlva ígérték magukat. Január utolsó napjai voltak, épp tombolt az influenzajárvány. Erős volt a gyanú, hogy én is megnyertem valamit, de azért szokatlan volt ez és nem hasonlított semmi korábbi bajomhoz. Hasmenésem és lázam nem volt – csak a folyamatos szédülés és hányinger.

Koradélután az ügyelet kiérkezett. Addig már eljutottam az ágyamig négykézláb, és ha nem mozogtam, csak nyugodtan feküdtem az oldalamon, akkor nem volt baj. Az ügyeletes orvos mikor megtudta, hogy nincs lázam rákérdezett, hogy nem meszesedik-e a nyakam. Kénytelen voltam igennel felelni, mert bizony évek óta gubbasztva a számítógép előtt, kialakult nálam egy állandó kis nyakfájás és tapintható hupli a gerincemen, nyaktájékon – node hogy jön ez ide most??

Az ügyeletes orvos azonnal egy egyensúlyrendszerben keletkező zavart diagnosztizált, amellyel a később érkező háziorvosom is egyetértett és beutalt egy neurológiai vizsgálatra, hogy biztos legyen dolog. A Nyírő Gyula kórház szerencsére közel van a lakhelyünkhöz, de számomra igen hosszúnak tűnt aznap az utazás autóval. Folyamatosan hányingerem volt és szédelegve meredtem magam elé az anyósülésen. A neurológián (de rosszul hangzik, hogy ilyen helyekre kell járnom) megvizsgáltak (csukott szemmel egyenesen járás, újjak szemmel követése, stb.) és ott is, egyetértve a kollégák véleményével, egy ú.n. “jóindulatú helyzeti szédülés” betegséget (rövid nevén “bppv”) állapítottak meg nálam.
A BPPV lényege, hogy az egyensúlyi rendszerben zavar keletkezik azért, mert az ott normálisan is előforduló kalciumkristály darabkák összeállnak nagyobb darabokká és lerakódnak az egyensúlyi szerv ívjáratainak érzékelőire, ami miatt azok helytelen pozícióadatokat küldenek az agyba. Mivel az agyba érkező fejpozíció adatok nem egyeznek meg azzal, amit a szem is érzékel, ebből egy kis kavarodás keletkezik, ami erős szédüléssel jár.
Pontosabb leírás a Dr.Info-ból: http://www.dr.info.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_1781

A betegség leírásában az olvasható, hogy gyakori betegségről van szó, de én magam és a barátaim, családtagjaim és bárki, akinek azóta is meséltem róla, még sohasem hallott róla. Mindenki aggódva érdeklődött hogylétem iránt. Gyorsan elterjedt a híre a bajomnak, hisz úgy volt, hogy aznap még dolgozom és este pedig bowlingozós, vacsizós ünnepelés lesz.

Nagyon pozitív tapasztalatom volt az problémámban érintett orvosokról. Gyakorlatilag azonnal a helyes diagnózist állították fel és hatékony segítséget kaptam.

Ennek a nagyon furcsa betegségnek a gyógymódja is elég érdekes. Gyakorlatilag attól gyógyul, hogy – speciális gyakorlatokkal – kiváltjuk a szédülésrohamot. Az összetapadt kalciumrészecskéket újra szét kell oldani, és a lerakódást feloszlatni. Ezért fejforgatásból, hátradőlésből és újra felülésből álló mozdulatsorokkal kell naponta többször is “kínozni” önmagam. Ugyan gyógyszert is kaptam, de a lényeg a kitartó gyakorlatozás, amíg csak ki tudjuk váltani a szédülést. Elméletileg így 3-4 hét alatt teljesen és véglegesen meggyógyul a beteg.

A gyakorlatban a fejmozgatásra és hátradőlésre jelentkező, „borzalmas szédülés és utána vágta a WC-hez hányni” típusú kúra tényleg nagy akaraterőt és kitartást igényel. Nálam külön hajtóerőt adott a minél keményebb öngyógyításhoz, hogy két nappal később indultunk sívakációra. Szédüléses betegséggel síelni menni… Nos mi is azt gondoltuk, amit Önök most.

Szerencsére két nap alatt alábbhagytak a szédülésrohamok és ki tudtunk utazni Ausztriába. Még a vezetést is vállalhattam. Azt hittem, hogy olyan szerencsés vagyok, hogy 3-4 hét helyett én két nap alatt túl leszek az egészen. Sajnos annak ellenére, hogy minden jól ment és az első napokban vígan szórakoztunk a napsütötte hegyekben, egyik reggel újra teljes erővel jelentkeztek a tünetek. Aznap a szálláson kellett maradnom és a hazautazás napja is borzalmas kínokkal köszöntött rám. Azóta, már itthon is visszatért egyik nap a rosszullét, de az utóbbi 4-5 nap tünetmentes. Igyekszem csinálni a gyakorlatokat, és minden reggel aggódom kicsit, hogy vajon megint szédülök-e majd, amikor felülök az ágyamban.

Hogy mi okozhatta ezt az egészet nálam? No ezt nem tudni pontosan. Az bizonyos, hogy nem tesz jót, hogy 9-10 órát mozdulatlanul ülve töltők egy számítógép előtt és ettől már „beállt” a nyakam.
Amint túl leszek rajta, kérek majd gyógymasszőri beutalót, és újra eljárok sportolni, legalább hetente kétszer. Ez amúgy is nagyon javallott minden ülő munkát végzőnek, de én most kaptam egy figyelmeztetést, hogy ezt komolyan is kell venni.