Varoszoba.hu » hasmenés

álmatlanság??

kj61 — Sun, 20 Feb 2011 23:20:51 +0000

hosszu hosszu évek óta csak altatóval aludtam de ami most történik annak már nem tudom mi lesz a vége.eddig is szedtem gyógyszereket nem is keveset de most kb tíz v több többféle gyógyszertől sem tudok elaludni. most is máréjfél én itt írogatok annak ellenére hogy két órája bvettem a felmelt adagú gyógyszereket.ráadásul vagy 3-4éve kiirattam egy olyan gyógyszert ami hangulatjavító este mielőtt lefekszik aludni az ember kb fél óra kellene elszopogatni és hatni kéne.na ez az ami már hosszu ideje nincs meg. már tiszta gyógyszertár a gyomrom de hiába is mondanám az orvosom csak fejet csóválna és ugyanazokat felírná.ráadásul ez a bizonyos gyógyszer nem hogy javítana a hangulaton az amúgy is kevés önbizalmamra jót rádobott ugyanis 3év alatt felhíztam kb 30kg-t pedig a gyomrom /reflux,rekeszsérv,nyelőcsőfekély/miatt az étvágyam a nullával egyenlő.észre se veszem csak kb du hogy se reggeli se ebéd!nincs kb du kezdi érezni a gyomrom hogy enni kéne vmit.ráadásul féléve legalább folyamatos hasmenésem van volt köjál:neg vér:neg majd ápr-ra kaptam ujra gyomortükrözésre időpontot.ÉS ENNYI BAJJAL +LÁB_CSAK !%_RE SZÁZALÉKOLJÁK LE AZ EMBERT:mikor emelni nem lehet -keveset tudok mozogni-pszichologialiaig kivagyok-kérdem én miből éljek stb???

ugyhogy kérdem mi erre a megoldás????????????????

Nem könnyű

Agacska — Mon, 20 Dec 2010 20:34:37 +0000

Sziasztok!

Már nagyon régen nem írtam nektek, kérlek ne haragudjatok ezért!

Sajnos ez idő alatt volt egy visszaesésem amiből felettébb nehezen jöttem ki, talán még most is zajlik. Én ugye paranoid sakizofrén vagyok és depressziós, meg a többi betegségek amiket olvastok majd a történethez hozzá tartoznak, ezért ki sem maradhatnak.

Hogyan telneek a hétköznapok? Hol így hol úgy vannak depisebb napok van amikor élni sincs kedvem, és van amikor magamhoz ölelném a világot, de azért doki szerint stabil vagyok, bár ez útóbbit én néha hiányolom!

Ugye nekem van egy férjem aki katatón skizofrén beteg és két évig nem beszélt csak írásban kommunikáltunk egíymással is és képzeljétek el három hónapja megszólalt és azóta is beszél. Ez nekem nagyon klassz most bepótoljuk a lemaradtakat.

Tehát nekem van segítségem, de ezt a családomról is elmondhatom, pedig alkoholista apa és kissé hideg anya nevelésében nőttem, de a nagymamámék szerettel engem, aztán jött az üldözés amikor apám mindennnek elmondott, majd válás akét szülő között, én néha írok az apámnak

Anyukám már serdülőként adta meg azt a szeretetet amit hiányoltam, aztán berobbant a pórtapukám, anyuék egybe keltek. Majd született egy öcsém akire nagyon büszke vagyok.Ma már 12 éves nagyfiú

a legtöbb szeretetet Isten, a férjem, anyósom és a családom adja. Ebből adnék szivesen valakinek akinek szüksége van bíztatásra, vagy egy jó szóra, én nagyon szivesenb elhalmoznám. Nem lenne rossz dolga!

Kérlek írjatok, és még valami nem fogok közvetlenül Istenről beszélni!!!

szeretettel:Ágacska.

Mi volt előbb? a tyúk vagy a tojás?

Kiska — Mon, 13 Jul 2009 20:08:48 +0000

Tizenkét évvel ezelőtt lettem “hivatalosan” depressziós. 92-ben nyugdijba menekültem a rendszerváltás elől ( filozófia-történelem szakos tanár vagyok, marxizmust tanítottam egy főiskolán). Nyugdíjas éveim egy méh és petefészek eltávolitó műtéttel kezdődtek. Rosszabbodott a családi örökségben kapott II. diabeteszem.Különféle bajok törtek rám: fülzúgás, pajzsmirigy tultengés, majd, később aTSH magasabb. Állandó hólyaghurut (amiről 2005-ben derült ki, hogy egy végbél fissura (repedés) okozza, ekkor befoltozták) Mint utóbb kiderült, már ekkor jelentkeztek azok a tünetek, (rengeteg bélgörcs, puffadás, felfuvódás, szél, hasmenés és székrekedés váltakozása), amiről 2003-ban kiderült, hogy lisztérzékenység. A 90-es évek végén rettenetes volt a közérzetem, mindenem fájt, alig mertem az utcára kimenni, mert 10 perc séta után rohannom kellett a WC-re. A környék összes presszójában, nyilvános WC-jében ismertek már. Amikor megint bekerültem a kórházba, diab kezelőorvosom elküldött a pszichiátriára. Át akart venni a doktornő, mert nagyon rossz lelkiállapotban talált. Nem mentem, mert a pszichiátria zsúfolt és csúf volt. Egy darabig átjártam hozzá a belgyógyászatról, ahol feküdtem, majd kikerülve a kórházból a kerületi pszichiáterhez jártam . Gyógyszert kaptam, volt néhány beszélgetés, kicsit javult a közérzetem. Unokahúgom, aki belgyógyász-kardiológus szakorvos, kórházával együtt a közelembe került, igy átmentem hozzá, illetve az általa ajánlott kiváló diabetológushoz (Az elkőző diabetesz szakorvos is kiváló, országszerte híres szakorvos volt, de a kórházat nem szerettem.).

Pszichiátriai kezelésem is más kezekbe került, lényegében felírták a gyógyszert, és kész. 2003-ban, testileg igen leromlott állapotban kerültem az új kórházamba (ami már nem volt új, 3 éve jártam már ide) Kiderült a lisztérzékenység, gyomorfekélyem és gyomorvérzésem volt, a colonoskópiát nem lehetett elvégezni, mert a sygmabélben egy olyan hajtűkanyar van, ami nem engedi át a műszert). Ekkor átállitottak inzulinra,, elkezdtem a nagyon szigorú lisztérzékeny és laktózérzékeny diétát (tojásérzékenységemről már gyerekkorom óta tudok), rettentő rossz anyagi helyzetem miatt leszoktam a dohányzásról. Ez a három tényező, + az antidepresszánsok, + a műtét hormonális hatása azt eredményezte, hogy hirtelen 25 kg-ot híztam. Mostmár a kövérség (100 kg vagyok 162 centi)is hozzájárul azokhoz a keresztcsont menti fájdalmakhoz, ami miatt sem állni, sem járni nem tudok. Szerintem a vastagbelem fáj, legalább is a fájdalom összefüggése a széklet bajokkal erre mutat.

Egyedül élek, átlagos jövedelem alatti nyugdijból egy kis garzonban. Ezek után csak azt szoktam kérdezni: Mi volt előbb, mi minek a következménye? A testi bajoktól a lelki bajokig, vagy fordítva, ? Háromféle gyógyszert szedek a depresszióra, és ezzel egész jó a helyzet. De rengeteg testi bajom és fájdalmam nagyon nehézzé teszi az életet. Ha depresszióm romlik, annak mindíg a testi tünetek romlása áll a hátterében. Egyszer, szép fokozatosan abbahagytam az antidepresszánsokat. Rémes lett a világ, testileg-lelkileg egyaránt, tehát gyorsan visszaálltam.. Mostmár ez így is marad.

Krónikus vese elégtelenség

kriszti1970au — Sat, 28 Feb 2009 13:26:26 +0000

Egy dializált beteg mikor lehet heti két napot kezelésen?

Utazási fóbia

katibarlai — Thu, 26 Feb 2009 10:28:30 +0000

1o éve volt epeműtétem, azóta sokat szenvedek a székletemmel. Nagyon hirtelen kell mennem, ami nem is okoz problémát. Az igazi gondom az utazási fóbia, ha valahová mennem kell, gyalog vagy főleg tömegközlekedési eszközzel, csak az jár a fejemben, hogy mi lesz, ha “rámjön”. És persze gyakran “rámjön”. Ha otthon vagyok, nincs sürgős dolgom, eszembe sem jut ez a gond.Hogy lehet ezt legyőzni? Lehet-e valami fiziológiai eltérés a háttérben?

Campylo baktérium

kig120 — Fri, 18 Jul 2008 07:05:15 +0000

Egy keddi napon elég lázas lettem (38,6) és rázott a hideg! Alig tudtam kikelni az ágyból, de dolgozni kellett, így hát odaültem a számítógéphez és azt vettem észre, hogy ami eddig 10 perces munka volt az 30 percig csináltam illetve közbe-közbe elbóbiskoltam! Ez ment 2 órán keresztül majd szóltam a főnöknek, hogy ma szabira mennék és hogy kikúrálom magamat otthon, mint máskor is! LE is feküdtem ittam a sok meleg teát, de nem használt! Másnap hajnali 2 órakor hánytam és hasmenésem volt, ezek után azt hittem jobban leszek! Tévedtem! 39,8-ra felment a lázam reggelre és görcsölt a hasam! Így elmentem a háziorvoshoz, ahol 45 ercet kellett várni, hogy egyáltalán bekerüljek, de így is én voltam az első! Az orvos mentőt akart hívni, mondván, hogy vakbélgyulladásom van! Saját kocsival bementünk a kórház sürgőségi osztályára ahol 30 perc múlva megvizsgáltak, majd egy újabb 1 óra múlva bekerültem a hasi ultrahangra is, ahol megállapították, hogy nem kell műteni, mert nem vakbélgyulladásom van! Egy pillanatra megnyugodtam, aztán megint furcsa érzés fogott el! NA de akkor mi a bajom? AZ orvosok se tudták, így átküldtek a fertőzőtt osztályra! A modern szobákból és kórházi részlegből átkerültem a leppukant, “antikos” hatású épületbe, ahol még 3 szobatársat kaptam! Gyorsan kaptam infúziót és elkellett mennem vizelet illetve széklet mintát adni! Mivel nem tudták mi a bajom ezért diétáztam és napi 2 liter infúziót kaptam! A széklet mintából derült volna ki hogy mi bajom, amihez 48 óra kell! Így sajnos csak szombat reggelre lett eredmény, amit az ÁNTSZ nem küldött el hétvégén, mert ilyenkor nincs üres autó, amivel lehetne 1 km-et utazni hgy lehozzák az eredményeket, így csak hétfőn reggel jött az eredmény! Hála hétvégénre hazaengedtek saját felelőségre, de hétfő 8-ra megkellett jelennem! Így is tettem és vártam reggel az eredményt! Az eredmény Campylo baktérium által okozott bélhurut gyulladás volt! De mire megjött az eredmény elmúlt a betegségem is, így a koplaláson kívül nem kaptam mást gyógyszert rá! De hétfőn se akartak kiengedni, mert a főorvosnő, akinek a betege voltam nem jött be dolgozni, majd csak kedden és ne szívesen engedik haza más orvosok más betegét! De kisírtam hogy hazamehessek

Szóval 2 nap alatt átment rajtam ez a betegség, majd itthon nézem a TV-t és hallom, hogy Fonyódligeten 73-an kapták el ugyanezt a betegséget!