Már nagyon rég nem írtam viszont sok dolog történt azóta, de térjünk a lényegre!

Sajnos több hónapja szenvedek herpesszel ami a számon lepzsel egy ideje és elmúlás nélkül jön elő a másik folyton,de egyik barátnőm tanácsolta a lizinC-t és 1000mg-os C vitamint hogy szedjem és majd attól elmúlik hát én így is tettem meg vettem a nem 2ft-os vitaminokat és elkezdtem szedni azonban valamiért fura érzés fogott el hogy nehogy be kavarjon a gyógyszeremmel meg egyebek de probáltam ki iktatni a negatív gondolatokat ezzel kapcsolatban hiába így is panaszok jöttek… első 2nap alig tudtam elaludni éjszaka szívdobogás meg elvetemült gondolatok gyötőrtek ezek után nem szedtem egy napig be és utána tudtam aludni majd megint bevettem másnap őket és 2-3napig simán tudtam aludni de valamiért mégis kattogtam azon hogy és ha bajom lesz tőle stb… de tegnap éjszaka megint alig tudtam elaludni és már akaratlanul is a vitamint hibáztattam. Pedig tudom jól hogy a vitamin az vitamin szóval az nem csinálhat bajt de valamiért mégis előszedem magamból ezeket a panaszokat és úgymond előidézem. Ma reggel már légszomjam is volt elég sok ideig ami elég szokatlan hála istennnek mostanában. Nem tudtok valami okosat mondani? Az a gáz hogy már kezdek attól félni hogy most ez az hogy vissza kergetem magam ebbe az ördögi körbe amiből már részben kívűl álltam vagy mi a helyzet? Csak pillanatnyi dologról van szó míg meg szokom vagy mi? Teljesen tanácstalan vagyok:/

A családom még midnig elég vacilálós de ami jobban izgat mostanában a pénz és a munka de szerencsére munka már adatott mert felvettek egy gyárba dolgozni viszont áprilistól tudok menni… de nem baj legalább tudom lesz hova hamarosan. Addig is probálok munkákat nézni mindenhol hátha összejön addig is valami mert anyagilag ez az állandó minuszban lét… nagyon nem jó. Tudom hogy sokan vannak akik rosszabb helyzetbe vanank de én nem szeretnék még ennyire se rosszba kerülni. Ez lehet a tesom hitelfüggősége miatt van. Édesanyámnál nem rég meg állapították hogy neki is van depressziója de nem ment el pszichiáterhez mert neki nem ilyen eredetű mint nekem hanem az állandó lábfájdalmai miatt van. Lehet hogy akkor én még jobban jártam hogy fiatalon estem ilyenbe bele? hát annyi minden foglalkoztat ezért bocsánat ha össze vissza írtam volna ..:)

Mindenkinek szép és tünetmentes napot!!!:)

Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy jövő héten elindul Budapesten egy csoportfoglalkozás depressziósoknak, és olyanoknak, akik nem találják az értelmét életüknek, s esetleg az öngyilkosság “vonzásában” élnek…  Itt nemcsak a lehetséges okokról, megoldásokról, gyógymódokról beszélgetünk, de hatékony gyakorlatokat is végzünk közösen, hogy jobban légy, hogy elindulj a gyógyulás útján. A csoport támogató ereje nagyon nagy hatással tud lenni azokra, akik ezektől a tünetektől szenvednek.  A tervek szerint hetente vagy kéthetente kerül sor a találkozásokra, ezt a résztvevőkkel egyeztetjük menet közben. Szívesen adok az érdeklődőknek bővebb információkat itt, vagy a tejutfenye@gmail.com-on.

Vidéken is szervezhetünk ilyen “klubot”, ha van rá érdeklődés és igény!

Szeretettel:

Hófehér

Ki mit használ, kinek mi vált be?

A dokim megállapította a következő tünetekből, hogy pánikszerű betegségem van, nem azt mondta pánikbetegség, csak annyit, nem akarja nevén nevezni a gyereket.

Kaptam gyógyszert, gyógyszereket, nemcsak erre a betegségre, mert más pszichés eredetű kórban is szenvedek, de nem igazán használ.

Azt érzem mintha ülne valaki a melkasomon, nehezen kapok levegőt, leizzadok pillanatok alatt, és ájulásszerű érzés fog el. Egyszer marha nagy tömeg volt, amikor tömegközlekedtem és le kellett szállnom, mert nem bírtam tovább.

Szerintetek ez pánikbetegság?

Mindig ez a két betegség lebeg elöttem, most pl.szombaton a nagymamámat látogattam meg a korházban, szegény ő is neurologián volt. Szobatársa kisfiatal lány volt. Na mi baja volt epilepsziás, meg szerintem más baja is volt neki, na az a lényeg hogy én vasárnap annyira rosszul voltam hogy azt hittem meghalok. Állandóan az a lány járt a fejemben hogy én is epilepsziát fokok kapni, és majd kórházba kerükök. Valaki volt így hogy ennyire negativ gondolatai voltak? Valahogy lehet ezen segiteni? Gyógyszer nélkül? Arról már leszoktam hogy szivinfarktusom lesz. Most ez a kettő betegség van. Kérlek segítsetek hogyan szabaduljak meg ezektől a szörnyű gondolatoktol.

Próbálkoztam én is azzal,hogy mikor jobban voltam,abba hagytam az anti gyógyszereket.Kis ideig jó volt,de azon vettem magam észre,hogy remegek,szorongok,nem merek kimenni az utcára,stb.Nagyon nehéz volt vissza húzni magam a szinten tartásra,de még mindig próbáltam legközelebb is abba hagyni,ami megint a vissza csúszást eredményzte.

Tehát aki könnyen vissza esik nem éri meg,hogy abba hagyjuk,mert nehezebb a földről felállni.