Én teljesen új vagyok az oldalon, ma bukkantam rá, sajnos a szükség nagy úr!

Egy 28 éves lány vagyok, és akkor kezdem az elején: Idén tavasszal a kollégáim hosszas unszolására elmentem vért adni, mindig nagyon féltem, hogy hátha rosszul leszek, olyan soknak tűnt az a zacsi vér, mindegy végülis rábeszéltek és semmi gond nem is volt, egészen rá következő 2. hétig, amikor is kaptam egy aranyos kis levelet a Vérellátótól, hogy azonnal fáradjak be, mert az egészségi állapotomat veszélyeztető eltérést találtak az eredményeimben.

Egy üres szobába hívott be a vérellátós hölgy, ahol közölte, hogy Hepatits B, de ne ijedjek meg, ez nem akkora tragédia. Őszintén szólva akkor egyáltalán nem voltam tisztában ezzel a betegséggel, persze tudtam, hogy fertőző májgyulladás… de nagyjából ennyi. Szóval háziorvos, aki még akkor is azzal bíztatott, hogy ez még nem biztos, a véradáskor gyakran szokott rossz eredmény kijönni, mert bármilyen más vírus is bekavarhat.

Beutalt szakorvoshoz, ahol vettek vért és következett a várakozás, ugyanis doki szerint legalább fél év, mire meglesz az eredmény… ebből gondoltam, hogy annyira halálos, azért még sem lehet, ha ráérünk ennyit várni.

Közben aztán jött az újabb reménysugár, Édesanyámmal megtaláluk a gyermekkori oltási könyvemet, ahol feketé-fehéren benne van a 15 éves koromban megkapott 3 db védőoltás. Úgyhogy egyre nagyobb reménnyel vártuk az eredményt. Közben persze rendszeres vérvételek, és májfunkció nézés, amik szerencsére mindig tökéletesek voltak.

Aztán jött a hidegzuhany a 3. hónapban, amikor is halálosan nyugodtan mentem újra a szakrendelésre, gondolván, hogy csak egy vérvétel lesz megint… hát sajnos nem, megvolt az eredmény, most már 100%-osan biztosan kimutatva a kis rohadék vírus a véremből. 2260/ml

Doki javaslata a májbiopszia volt, hogy tényleg lássuk a májam állapotát, közben persze mondtam neki a védőoltást is, úgyhogy véleménye szerint 15 éves korom előtt fertőződtem meg, mert utána már elvileg nem lehetett volna. Valószínűleg még 1 napos koromban, ugyanis koraszülött voltam és kaptam vérátömlesztést, és 1985-ben még nem vizsgálták Hepa ellen a véreket… szóval ha az az ápolónő nem azt a csomagot emeli le a polcról, akkor lehet, hogy most nem írnék itt nektek… ez a kemény meló, ezt elfogadni és feldolgozni.

Szóval májbiopszia… be voltam sz..rva rendesen, de végüli így utólag egyáltalán nem nagy cucc, kibírható!

Ez egyhe fokú májgyulladást mutatott ki, doki szerint még nagyon kezdedi stádiumban sikerült elkapni, mert a véreredményeimből semmi májfunkció eltérés nem látható, és még a mai napig annyira furcsa nekem, hiszen semmi látható bajom… persze, azóta már tudom, hogy pár tíz év múlva májzsugor, májrák… stb.stb.

Szóval ennek megelőzésére nekem is az interferon injekciót ajánlotta az orvos, most arra várunk, hogy engedélyezzék (gondolom annyira drága lehet?). Remélhetőleg januárban el fogom tudni kezdeni, de nagyon megijesztettetek a hozzászólásokkal, hogy milyen mellékhatásai lehetnek. Ezek minden injekció után jelentekztek Nálatok? Mert akkor az minden héten egy pár nap szenvedés, ami egy éven át eléggé soknak tűnik nekem.

Egyenlőre még barátkozom a “önszúrás” gondolatával is, de ezek után azt hiszem, hogy ez lesz a legkisebb gondom.

Megköszönném, ha megírnátok a tapasztalataitokat, aki éppen benne van, vagy már túl van rajta…

Hogy is fog ez kinézni? Miaz, hogy negatív legyen a teszt, aminek mindannyian drukkoltok?

Lehetséges ebből a végleges gyógyulás?

Köszönöm előre is a segítséget!!!

Kitartás és mielőbbi gyógyulást kívánok magunknak!

Betti