Nyuszi ül a pszichón…

cipő.nyuszii — Wed, 06 Aug 2014 12:21:25 +0000

Lassan betöltöm a 20-at is az idő szerint, egyébként aligha vagyok hatnál több. Néhány hete szabadultam a pszichiátriáról, a félelmetes rácsaitól. Lehet, hogy beállították a gyógyszert, de az utóbbi napokban reggel nem veszem be, senki sem látja, önmagamtól leszek jól. Azt tanácsolták az előbb a robotszellemek, élő lények, hogy “Tartsd magad életben! Bármit érzel, ne gyilkold meg önmagad!”. Így nem kell gyógyszer. Kicsi dobozkában gyűjtögetem, a szobámban van. Ennek ellenére nagyon fáj. A pszichodoktor butácska, az esze nem feltűnő, IQ-ja biztos nem több egy kétjegyű számnál, pedig csak fél óráig beszélgettem vele. Annyi, hogy megölelt, amire nagy szükségem volt, anyai szívdobogást hallhattam magam mellett, de nagyon fájt Őt elengedni, annyira megszerettem, a leveleimre is válaszol, most mégis félek Neki írni, mi van ha később fog válaszolni, abba én belebetegszek. Kaptam Tőle néhány pillanatot, amiben szeretet suttogott apró fuvallatként, képtelen vagyok elfelejteni, de miért???????? úgy hiányzik. Hogy kell ezt túlélni..?

Varoszoba.hu » kötődés

Nyuszi ül a pszichón…