Ezért osztanám meg a legfontosabb tudnivalókat a kullancscsípésről és a betegségről.

Tavasszal zöldbe borulnak a fák, a kertek, a parkok és a játszóterek is, azonban sokan nem is sejtik milyen veszélynek teszik ki magukat, amennyiben valamilyen kullancsriasztó szer használata nélkül mennek el akár egy egyszerü erdei túrára, vagy csak egy sétát tesznek valamelyik városi parkban.

A kullancsokat már évek óta nem irtják egy EU rendelet hatására, ezért, valamint az enyhe telek miatt az utóbbi pár évben megsokszorozódott a számuk. Azonban nem csak a kullancsok száma növekedett drasztikusan, hanem azon kullancsok száma is, amelyek valamilyen fertőzést hordoznak. A közelmúltban egy állatorvosokból álló munkacsoport kimutatta, hogy az ország egyes részein a fertőzött kullancsok aránya 50%, melyek 95%-ban Lyme-kórral fertőzöttek.

A kullancsok azonban a tévhitekkel ellentétben már nem csak a két ismert betegséget, a Lyme-kórt és a vírusos agyhártya gyulladást terjesztik, hanem sok egyéb más betegséget is, többek között a következőket: bartonella, babézia, amit a tévhittel ellentétben nem csak a kutyák kaphatnak el, hiszen bennünket embereket is ugyanaz a kullancs csíp meg, erchlichia, chlamydia pneumoniae, chlamydia trachomatis, mycoplasma fermentans, mycoplasma pneumoniae, Epstein-Bar vírus, Cytomegalo vírus, Q-láz, Yersinia, tularemia, rickettsia. Egy esetleges lyme fertőzés esetén ezeket is kezelni kell, mert különben lehetséges, hogy a beteg csak lassan, vagy egyáltalán nem gyógyul. Az utóbbi időben azonban a margitszigeti kullancsokban már a kongói vérzéses láz kórokozóját is kimutatták.

A védőoltás csak a vírusos agyhártyagyulladás ellen véd, a lyme-kór és a többi fertőzés ellen azonban nem. Ezért fontos a védekezés, akár parkba, akár esetleg játszótérre megyünk, az erdőről nem is beszélve. Használjunk kullancsriasztót, ha lehet hosszú ujjú ruházatot vegyünk, a nadrágunkat türjük be a zokninkba. A gyerekeket, házi kedvenceket (pl. kutya) ne engedjük be magas fübe vagy bozótos helyre, a kertben rendszeresen nyírjuk le a füvet rövidre. Miután hazaértünk a sétából vagy akár a játszótérről, nézzük át magunkat, a gyerekeket és házi kedvenceinket alaposan kullancs után kutatva. Kb. 2 óra hossza az az időintervallum, amíg kicsi a fertőződés veszélye, tehát tévesek azok az információk, hogy csak 48 óra után fertőz. Legyünk alaposak az átnézéssel, a nimfa kullancs ugyanis alig 1mm-es és teleszívott állapotban sem nagyobb egy gombostüfejnél. Amennyiben találunk kullancsot, minél gyorsabban távolítsuk el, vagyis szedjük ki! Nagyon fontos, hogy a potrohát ne nyomjuk össze, és ne kenjük be semmivel! A kiszedett kullancsot beküldhetjük az Istenhegyi Géndiagnosztikának, akik bevizsgálják, hogy fertőzött volt-e lyme-kórral. Egy esetleges pozitív eredmény esetén javasolt 4-6 hét múlva egy szerológiai vizsgálatot végeztetni vérből.

Milyen tünetek esetén kell lyme-kórra gyanakodni?

Ha a csípés után egy kokárda alakú piros folt (úgynevezett kokárda folt) jelenik meg, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert ebben a stádiumban a betegség még jól gyógyítható! Ne blicceljük el az antibiotikumos kezelést, mert sokéves szenvedéstől kímélhetjük meg vele magunkat!

Sajnos a kokárda folt csak kb. az esetek felében jelenik meg, tehát csak a betegek kevesebb, mint 50%-nál. Sajnos sokszor a kullancscsípést sem vesszük észre, egyrészt a kis méretü kullancsok miatt, amik csak pár mm-esek, valamint azért is, mert a hím 2-3 óra vérszívás után egyszerüen lepotyog áldozatáról. Ezért van az, hogy a betegek kb. 50-60%-a nem is emlékszik csípésre, vagy nem szedett ki kullancsot magából. A betegséget akkor a legnehezebb diagnosztizálni, ha sem kullancscsípésre nem emlékszünk, és a tipikus kokárda folt sem jelentkezik, ilyenkor nincs semmi figyelmeztető jelzés. Azonban ha erdei kirándulás után vagy nyáron úgynevezett nyári influenza szerü tünetek jelentkeznek, izom- és izületi fájdalom, nagyon erős fáradtság és levertség, nyirokcsomóduzzanat, hőemelkedés vagy hidegrázás kíséretében, akkor mindenképpen gyanakodjunk lyme fertőzésre is.

Sokszor a fertőzés lappanghat, és később szinte megszámlálhatatlan számú tünettel jelentkezhet a betegség, akár évek múltán is! Vándorló jellegü izületi- vagy izomfájdalom, esetleges csontfájdalom esetén mindenképpen gyanakodjunk lyme-kórra is! Végeztessünk szerológiai vizsgálatot, de mindenképpen WesternBlot-ot kérjünk! Tudni érdemes, hogy a TB által finanszírozott Elisa vizsgálat megbízhatósága mindössze 20-50% között mozog. A negatív eredmény sajnos még WesternBlot esetén sem zárja ki a betegséget teljesen. Ha biztosra akarunk menni, végeztessünk Elispot LTT vizsgálatot, mely már hazánkban is elérhető a G1 Intézetben, ez jelenleg a legmegbízhatóbb teszt Európában, sajnos csak önköltségre végeztethető el.

Lyme folt esetén a beteget 21-30 napig tartó, kétféle antibiotikumot tartalmazó kezelésben kell részesíteni, mert amennyiben a beteg a krónikus szakaszba kerül, akkor már súlyos szövődményekkel kell számolni: lehetséges bénulás, hallás- vagy látásvesztés, komoly szívproblémák, légzési nehézségek és rengeteg más szövődmény léphet fel. Krónikus megbetegedés esetén a betegnek hónapokig, vagy akár évekig tartó antibiotikus kezelésben kell részesülnie.

A tavalyi évben induló mozgalom (Worldwide Lyme Protest), mely a lyme betegek összefogását szorgalmazza, immáron két éve Magyarországon is jelen van, a betegek célja világszerte, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a lyme-kór milyen súlyos és élethosszig tartó következményekkel járhat, és hogy mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a kullancscsípést és még a kezdeti stádiumban felfedezzük a betegséget, hiszen az akkor még valóban jól gyógyítható.

Vigyázzunk magunkra, gyermekeinkre és háziállatainkra is!

Találtunk egy természetgyógyászt, aki diétára fogott, újabb ágyban töltött hónapok után sikerült felkelni és másfél év alatt visszanyertem a fizikai erőnlétemet is, bár nem voltam ugyanolyan.

Közben eltelt 15 év, rendszeresen kerestem fel különböző panaszokkal az orvosokat, többnyire belgyógyászt, mivel fogalmam sem volt, mi a baj, de tudtam, hogy valami van. Minden lelet negatív, az enyhén emelkedett fehérvérsejten és pajzsmirigyen kívül, emiatt minden évben újra meg újra a pszichológushoz irányítottak. Az sem segített, hogy az egyik főbb tünetem a pánikroham volt, már emiatt sem vettek “komolyan.”

2010 őszén fürdés közben egy pici fekete foltot próbáltam levakarni a lábamról, de az makacskodott, végül kiderült, hogy egy nimfakullancs kapaszkodott belém. Annyira pici volt, hangya méretű, rááadásul úgy tudtam, a kullancs máshogy néz ki, kellett pár perc, mire “leesett” a megfejtés. Találtunk 3 másikat is, ugyanolyan aprókat, de mivel egy órát sem volt bennem, nem aggódtunk.

Napokon belül romlani kezdett az állapotom. Hőemelkedés, izzadás, szédülés (forog a Föld), fülzúgás, tarkómerevség, izomfájdalom, remegés. Lépni alig tudtam, csak sírtam a fájdalomtól, úgy éreztem, meghalok. Kórház lett a vége, ahol a (kierőszakolt) pozitív Lyme teszt miatt meglumbáltak, azonban ez az eredmény is negatív lett. Ma már tudom, hogy csupán 7%-ban megbízható ez a vizsgálat, de akkor kétségbeestem. Mi a bajom? Minden orvos mást mondott. SM. Korai Alzheirmer. A rövid távú memóriám gyakorlatilag nem létezett. Nem jutottak eszembe a szavak, elfelejtettem írni. Izom – és ízületi fájdalom. A reumatológus szerint egyértelmű az eset. Mindenem remegett, a karom magától csapkodott. Parkinson. Izomrángás. Izomvesztés. Felmerül az ALS.

Mielőtt teljesen elvesztettem volna a józan eszem, találtunk egy Lyme szakorvost. És persze olvastunk a neten, kutattunk mindenfele. Elképesztő dolgokra bukkantunk rá! A közhiedelemmel ellentétben, a  lyme-kór diagnosztizálása nem egyszerű a „gyakorlatlan” szem számára. Íme, a leggyakoribb „tévedések” listája:

·        CFS (krónikus fáradság szindróma)
·        Fibromyalgia
·        SM
·        Parkinson
·        Lou Gehrigs (ALS)
·        Lupus
·        Guillian-Barre
·        TMJ
·        ADHD
·        Depresszió
·        Candida
·        Epstein Barr Virus
·        Sjogrens szindróma
·        RA
·        pajzsmirigy
·        ciszták
·        adrenalin hiányos betegségek.

Kiderült az is, hogy az ELISA teszt megbízhatósága mindössze 50%! Krónikus Lyme beteg lelete pedig az esetet túlnyomó részében negatív marad, az immunrendszer megszűnt küzdeni.Ennek hiányában a beteg nem kap kezelést, vagy ami rosszabb, másik betegséget állapítanak meg nála. Lyme beteg nem kaphat szteroidot, az SM és a reuma kezelése pedig pontosan így történik.

Kiderült az is, hogy a kullancs egyéb betegséget is terjeszt, mint pl a bartonella vagy a babesia. Magyarország erősen fertőzött az utóbbiból, ezzel minden állatorvos tisztában van. Ugyanaz a kullancs csíp meg azonban minket is!

Szerencsére elég hamar találtunk valakit, aki ismerte a Lyme kór gyógyításának protokollját (régi fertőzésre nem elég a 20 nap antibiotikum), de így is 6 hónapot töltöttem el ágyban, újabb 6 pedig “szobafogságban” telt. Azóta újabb betegekkel ismerkedtem meg és mindegyikünkben egy közös pont van: évekig nem ismerték fel az orvosok a fertőzést, SM/ reuma/ parkinson/alzheimer/depresszió/pánikbetegséggel diagnosztizáltak minket és egyikünk orvosa sincsen tisztában az elmúlt 20 év tudományos eredményeivel. (Ezek elolvashatóak a www.ilads.org oldalon)

Másfél év intenzív kezelés után én már jól vagyok, apróbb visszaesésekkel, de naponta találkozom félrekezelt betegekkel és az információ teljes hiányával. Emiatt mi, a betegek létrehoztuk a következő információs oldalakat:

www.lymebeteg.hu

vagy a Magyar Lyme Betegek Egyesületének Facebook oldala.

https://www.facebook.com/magyar.egyesulete