A történetem tavaly szeptemberben kezdődött. A bal fülem alapvetően rossz, a jobbal nem volt probléma. Nem érte semmilyen behatás, egyszerűen egyik nap úgy ébredtem fel, hogy kb. semmit nem hallok a jobb fülemre. Bedugulásnak véltem, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Ezután két napig nem volt problémám, majd megint így ébredtem, azóta pedig tartós halláscsökkenéssel élek. Vannak némileg jobb napok, de nem számottevőek. Aug. eleje óta nagyon stresszes vagyok, a tavalyi évem emberi kapcsolatokat tekintve borzalmas volt. Ezek, a fülem, és évtizedek görcsei is hozzájárultak ahhoz, hogy szuicid kísérletem volt novemberben. 1,5 hónapot töltöttem a pszichiátrián, amit hasznosnak élek meg. Azóta alváshoz szorongásoldót kell szednem, heti két alkalommal pszichológushoz is járok. Szédüléses, hányingerrel járó migrénem van, elég sűrűn. Egy éve volt hasonló, akkor egy hónap Etopro szedése mellett elmúlt (akkor nem hánytam mellette). Volt próbahallókészülékem, nem vált be, kaptam infúziós kezelést, értágítást, gyógyszeres terápiát, semmi nem használt. Kórházi szakrendésekről magánokhoz járok felváltva, kidobva a pénzem, mert egymáshoz tologatnak vissza. A CT, MR, egyéb vizsgálatok szerint semmi bajom nincs egy min. asszimetrián kívül az agyamban, ők ezzel nem tudnak mit kezdeni. Kínomban fordultam már Dr. Google-höz, hátha jutok valamire, de már semmiben sem vagyok biztos… Egyszerűen fogalmam sincs, kihez kérjek időpontot, és hova, aki nem sz*rja keresztbe a tüneteim. Szeretnék dolgozni magamon, hogy helyrerázódjak, fejben, de ezt nagyon megnehezíti, hogy egészségügyileg sem vagyok jól. Szóval aki volt esetleg hasonló helyzetben, vagy van bármilyen tanácsa, ajánlata, azt nagyon megköszönném.

Dr. Buda Bernadett vagyok, fül-orr-gégész szakorvos, horkolás terápia specialista.

Elnézést, hogy részben avatatlanul, nem a betegséggel közvetlen érintettként jelentkezem itt.

A szakterületemen belül horkolással, és az alvásfüggő légzészavarok kezelésével foglalkozom. Külföldi szaklapokban az elmúlt időszakban forrongó témaként van jelen, hogy a Meniere-betegség összefügghet a kezeletlen alvási apnoe szindrómával. Mivel a Menier tüneteit Önöknek nem kell bemutatnom, az alvásfüggő légzészavarokról pár szót mondanék. Az alvási apnoe a légutak folyamatosan ismétlődő elzáródásával járó jelenség, mely az alvás közben észlelhető. A patológiás, vagy kóros horkoláskor a légzés idegi szabályozási zavara miatt is a felső légutak valamely szintjén elzáródás lép fel, ezért alvás közben a légvétel rövidebb-hosszabb időre kimarad. Ez az alvási apnoe. A légvétel hiánya miatt lecsökken a szervezetben az oxigén szintje, mely ébresztési reakciót vált ki, a beteg egy hangos horkantás után tovább folytatja a légzést, de ez a folyamat rendszeresen ismétlődik az alvás alatt. Az alvás természetes folyamata ilyenkor felszabdalódik, a páciens nem tudja kipihenni magát, ezért a nappali munkavégzését kínzó aluszékonyság, fáradékonyság vagy többszöri néhány másodperces elalvási roham zavarja meg, mely akár veszélyeztetheti a páciens életét pl. autóvezetés során. A kóros horkolásra jellemző, hogy a zavart, rossz alvási folyamat miatt csökken a szervezet oxigenizációs képessége, ezért jelentősen megnövekszik a keringési rendellenességek, a szívinfarktus, az agyi keringészavar, és sok más betegség kockázata is.

A betegség korrekt kezelésével a következményes betegségek kockázata is jelentősen csökken.

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Fül-orr-Gége Klinikájával karöltve azt a célt tűztük ki, hogy megpróbáljuk a hazai betegpopulációnál is feltérképezni a lehetséges összefüggést a két betegség között, hiszen a külföldi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy az addig kezeletlen alvási apoe terápiájával a Meniere betegség is javulhat.

Abban kérném az Önök segítségét, hogy ha nyitottak a kooperációra, esetleg horkolnak, vagy alvás közben légzéskimaradást produkálnak vagy a Meniere-en kívül magas vérnyomás, cukorbetegség is jelen van, esetleg van némi súlyfeleslegük, kérem, vegyék fel a kapcsolatot velem, írjanak e-mailt a budber@yahoo.com e-mail címre.

A kapcsolatfelvétel után egy kérdőíves tesztet küldenék Önöknek, melynek kitöltése pár percet venne igénybe, és ez alapján meg tudjuk állapítani az alvási apnoe gyanúját. Az így kiszűrt betegeknél térítésmentesen elvégeznénk az alvásvizsgálatot, és korrektül bizonyítanánk az alvási apnoe jelenlétét, és ennek a terápiájával esetleg jó eséllyel csökkenthetnénk a Meniere-betegség tüneteit, a rohamok gyakoriságát.

Köszönettel az együttműködésért, tisztelettel:

Dr. Buda Bernadett

28 éves férfi vagyok, 2 éve jelentkeztel először nálam a tünetek. A nap folyamán kb. 10 alkalommal kb. 10-15 mp-es bal oldali fülzúgás, forgószédülés. Nagyon megijedtem, mert teljesen ismeretlen volt számomra az érzés, de tekintettel arra, hogy gyorsan elmúlt hazamentem, lefeküdtem aludni. Ébredés után fél órával jött egy nagyon durva roham, hívtam a mentőt, már a telefon használat is komoly feladat volt a 104 mondta, h nem jön ki, mert lakásban vagyok egyedül, és letette. Ezután lemásztam az utcára, ahol kihívta vki rám a mentőt. Péterfy kórház, értágító infúzió, betaserc, vízhajtó. 2 évig tünetmentes voltam, tegnap jött elő ismét, minden ok nélkül. Átlagosnál nem nagyobb stressz, jó vérnyomás, ami szóba jöhet a 2 hetes állandó front.

DE! Amiért írtam az a következő: a háziorvosom kijött ma 1 órán belül, kaptam egy szteroidos ínjekciót, erős vízhajtót, betasercet, lefeküdtem, és úgy néz ki megúsztam a rohamot. Nem tudom mit kaptam, de talán Nálatok is meg lehet előzni ilyen módon.

További minden jót, jobulást mindenkinek.

2007-ben kezdődött, amikor is egy fülzúgás alkalmával felkerestem a fül orr gégészem. Ekkor 30 %-os idegi halláscsökkenésem volt amit infúziós kúrával sikerült helyreállítani. Ezt követően több alkalommal volt de csak forgó jellegű szédülésem, de a fülzúgás soha nem jött elő. 2 év alatt fel is vettem minden évben legalább egyszer az infúziós kezelést. Ezt követően kerültem egy  netes keresgélés után Dr. Szirmai docensnőhöz, aki megállapította hogy nem Menier szindróma, “csak” bppv.

Lassan 2 éve tünetmentesen némi forgó jellegű szédüléssel, ami azonban a docensnő által adott tornagyakrolatok végzése után megszűntek. De alig 2 hete ismét jött a szédülés mely a homeopátiás gyógyszerrel rendeződött, de egyik nap fülzúgással ébredtem. Ennek lassan 2 hete, de már túl vagyok egy szteroidos infúziós kúrán és az eredmény semmi. További fülzúgás, na és a stressz. Röviden most ennyi.

Teljesen új vagyok itt. Mivel sokan megosszák a történetüket, gondoltam én is, hátha tud valaki segiteni nekem.

Azt hiszem már elég “jártas” vagyok a témában.

2010 nyarán kezdödőtt, volt egy szolgálati autó balesetem. Rendőr voltam. A fülem addig is zúgott, de gondoltam, hogy ez már ilyen, mivel mindig is fülérzékeny voltam. Elkezdtem a Katonai Kórházba járni vizsgálatokra. Decemberben annyira leromlott a hallásom, hogy a bal fülemen 100-120 decibelnél hallottam meg a hangokat. Akkor a doktornő azonnali infuziót javasolt, amit meg is kaptam. A kórházban mondták előszőr, hogy Meniére betegségem van. Elötte nem is hallottam róla, ezért elkezdtem bújni a netet. A tünetek egy aza egybe hasonlóak, mint a leírtak. Szédülés, hányás, teltség érzés, meg a folyamatos fülzúgás. Mikor ez meg volt jöhettek a további vizsgálatok, mivel a tarkó és fejfájások erősődtek. A neurológus elküldött CT-re és MR-re, ahol megállapitották, hogy Arnold Chiary szindrómám van még a Meniére melett. Ja és a nyaki csigolyámból le van törve egy darab, ami most ott fityeg valahol a két csigolya között. A fülbetegséget nemtudják műteni, evvel meg kell tanulni élni. Egy ídő után már érzi az ember, hogy mikor várható a rosszullét. Ami nagyon veszélyes a hirtelen jövö frontok. Az AC szindrómát meg valamikor lehetséges, hogy megműtik, de félő, hogy mi lesz a letörött darabbal, ami több mint valószinű, hogy egy gyerekkkori baleset miatt törött le. Ja és a nyakam meszesedik irtó gyorsan, a csigolyaim között az átlagosnál is nagyobb a rés.

Hát ennyi, valakinek valami jó ötlete van, kérem ossza meg. Ami még csúcs, hogy 42 éves vagyok. Nagyon sokat olvastam az AC-ról nem akarok oda kerülni, mint akik neten írtak.

Sziasztok.