Nagy segitség lenne ha valaki írna arról,hogy skizofrén szülö válalhat e gyereket biztonságosan. Vagy hasonló esetröl tud valaki?

Elöre is köszönöm

Sziasztok, "hallgatlak" vagyok. Már egy ideje olvasgatom a történeteiteket, de csak most regisztráltam az oldalra. Segítséget szeretnék adni és kapni. Mint tudjátok sok film, zene ésirodalmi mű szól a mentális betegségekről. Én is valami hasonló megalkotására készülök.Regényt szeretnék írni ebben a témában.

Jómagan egy ideje depresszióval küzdöm (mellette autoimmun az alap), ezért is érdeklődöm az ilyen betegségek iránt.Tudom mit jelent egyik pillanatban a föld felett járni, pár perc múlva gödörben érezni magam ésmilyen az elviselhetetlen, kipihenhetet egészn mély szinte sehonnan sem jövő fáradtság. Azt is tudom, hogy ilyen helyzetben milyen sokat jelent, ha az embert nem piszkálják, nem traktálják álbuzdításokkal vagy sajnálják ok nélkül, egyszerűen csak meghallgatják.

Én is ebben tudok segíteni és ebben kérem segítségeteket, szívesen beszélgetnék olyan embrekkel, aki beszélnének a betegségükről, érzéseikről és magukról, ezzel segítve írói munkámat. Nem ítélkezem, nem kérdezősködöm, és nem faggatlak, ha nem szeretnéd, csak egyszerűen hallgatlak.

A válaszokat előre is köszönöm.

Ugy gondoljátok nehéz és hosszadalmas folyamat legyőzni a pánikot vagy bármely ilyen gondot.Pedig,lehet hülyén hangzik de pár másodperc az egész vagy megváltozik valami vagy úgy maradsz örökre.Nekem akkor változott meg ez amikor elkelett intéznem a papírjaimat ami 3 napig tartott.Mindíg szorongtam ha hivatalos helyre kellett mennem.E z igy van még mindig van elötte egy idegeskedés de amikor ott ültem hirtelen elmult a szorongásom nem vert ugy  aszívem nem éreztem azt hogy elfogok ájulni.Elötte jöttek olyan gondolatok hogy mitől féljek?ennek nincs értelme még ha lenne értelme félnem a semmitől akkor megérteném de semmi hasznom belölle csak hátráltat.Pozitívan kezdtem gondolkozni nem elhagyni magam nem szabad hogy le nyeld a kritikát,fel kell szabadulni.Pár nap talán 3 olyan nap telt el amit csak arra szenteltem hogy mindenben a jót látjam,mindenben megfogjama lényeget és annyi.Ha ért vaalmi sérelem is akkor azon nevtek vagy oylan mondok vissza hogy az még megalázóbb.Nem vagyok kárörvendő de az önbizalmamat növeli az ha valakit a padlón látok.Sokszor  a harag miatt kerülünk erre a pályára.De én már szarom le az egészet hiszen meggyógyultam és még ami fontos hogy meggyógyultam igen!!!!Nem pedig kifogásokat keresek ha nem megy valami meg nem csak akkor tervezgetek ha lefekszem na majd holnaptol nem!!!!!!!!Majd most azonnal...Meg is untam ezt  abetegséget vagy mi volt ez ezek után azt mondom ez egy felnött hiszti és akinek gyenge az akarat ereje akkor gyenge az életképessége is csak elvan valahogy nem tesz semmitse.Minden egyes iylen betegségel küzdő embernek kéne egy oylan nagy változás ami be indíthatná a változást.Egy trauma,egy nagy örömmel örömöt nyújtó esemény ami alapul szolgálhat a "kitöréshez"Vagy most megnézed az a kibaszott órát és ugy gondolsz arra hogy na ennek a következő fél percben vége lessz mint még soha sem.Meg ne csak gondolj rá hanem úgy is legyen érezzed.Meg ez után az egyperc után soha ne mond hogy pánik beteg vagyok csak azt hogy voltam vagy azt hogy hát igen de már csak egy nagyon picikét.Ahogy hozzá állsz az ugyis lessz.Lesznek hullám völgyek mint mindenkinek még a "normális" embereknek is van ilyen és valaki mégsem pánikol talán mert nem érdekli vagy nem is tud arrol hogy van ilyen ha meg tud leszarja!!!Mert van anyi vér a pucájába hogy nem adja oda magát a kibaszott tüneteknek nem zárkózik be mint a tolószékes ha már unja és nem mindig azon agyal hogy mikor jön majd rám jaj istenkém végem lessz ÉS VÉGED LETT??NEEEMMM!!!!!4Ez csak ez hatalmas hiszti és lehet hogy fáj az igazság de ez így van-hiszti.Mert akkor már kitudja menyiszer meg kelett volna halnod meg menyiszer kelett volna elájulnod meg menyiszer égtél volna már be ezek érzed de mégse következik be amikor meg igen az azárt mert anyira azt hiszi az a valaki és akkor vége lessz akkor elájúl te nem hal meg..Nekem ma negyedik napja lesz az hogy meggyógyultam és kifogástalanul.Mindíg emberek közt vagyok ami nekem eddig nehezen ment a tünetek miatt hiszen én erős szociális fóbiában szenvedtem az miatt hiztisztem ami miatt már elő jött a pánik is de vége!Nem foglalkozni vele hogy na most jaj megint jönni fog a szorongásom mi lesz ha látják.Nem kell vele foglalkozni ha ezen rágod magad egy nap alatt csupán egy percig is akkor nem gyógyulsz meg.Megváltoztatod a gondolkodásod ha rád is jönne valami roham féle akkor biztos érezni fogod hsizene z mély sebet tesz beléd a sok év alatt szoval ha roham jön akkor szard le ne gondolj rá hogy na jön aroham és ha észre vesznek hogy tereljem el a figyelmét mindenkinek hogy ne keljen elmondanom mi ez a probléma avyg elkéne mondanom de hogyan.Annyira szertné a "normális"emberek tudtáre adni azt amiben szenved az iylen beteg hogy megértsék már a roham elött is.Ez pedig nagyon nagy baj ez egy helytelen gondolkodás másoknak akar megfeleli még akkor is ha semmi értelmes ez már szánalmas.Nem szabad senkinek elmodnani mert azzal csak visszaélhetnek vagy az lesz benned na ő neki jobb mint nekem és ezt már ő is tudja igy még gyengébb leszel.És ez ugyis szokott lenni hogyha tudja valaki azt hogy te pánik beteg vagy voltál a legalul is és egyszer csak meggyógyulnál akkor már nem nézne ugy rád de senkisem mint egy normálisra mindig egy betegszerepét fogod neki vagy nekik betölteniHa meggyógyulnál és sikereket érnél el mert addig nem tdutál a barátok köreiben lehetnek oylanjaid akik hirtelen irigykedve viszonyulnának hozzád (eddig beteg voltál akkor maradj már az)És az is igaz hogy ember nem bolondul meg magátol hanem mások miatt megy tönkre.Az emberek szeretik ha nálluk gynegébb emberekkel kell lenni vagy összefutni.Ha megakarsz gyógyúlni nem szabd senkiben biznod csak magadban senkinek nem szabad segítened csak magadon és a családon ha a barátok nem segítettek ugy érzed semmit akkor ne fordulj barátilag hozzájuk hanyagold öket vagy ha együtt vagytok nézz a szemébe de lenézzően lássa hogy nem az vagy akinek szeret gondolni egy "béna"vigyázatok mert ez sajnos így van ha már meggyógyulsz nehéz lessz újra vissza illeszkedni hiszen teéged már pánikbetegnek álitottak be vagy szociális fóbiásnak amikel nincsenek tisztában de mindig igy fognak rád gondolni (nem feltétlenül)Csak azt kell ki irtanod hogy minek hisznek téged aztán már meggyógyultál.Örökre elfelejted a szorongás megmagyarázását mert az még jobban ide sülyesztett elhiheted nekem.Én mi elött nem találtam rá a szociális fóbia megmagyarázására addig még elvoltam de amikor olvastam hogy ezért nem jár  abeteg emberek közé na aztán nemsoká már emberek közé nem mentem és féltem az emberektől.Pozitív gondolkodás.A betegség ki iktatása.Töröld ki a fejedböl hogy kivagy.Törekedj arra amit szeretnél a betegség meg csak egy löket legyen hogy na látjátok én innen jöttem idáig nekem van mit le aratni és megérdelmem.Ne foglakozz a rohammal!! Nem vicceltem ha pedig vaalki ezt az írást seminek nézi őt is leszarom ja és csak az kap változást aki radikálisan változtat.Ha elolvastad már csak félig is akkor te már megygyógyultál.