A magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) elterjedt krónikus betegség, melynek ismérve, hogy az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket. A magas vérnyomás népbetegség, jelentős kockázati tényező az érrendszeri-, szív- és vesebetegségek kialakulásában. Már a vérnyomás-emelkedés is károsodást okozhat a szervezetben, főleg ha egyéb érrendszeri kockázati tényezőkkel párosul. Kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen, de vannak, amik elősegíthetik: az öröklött hajlam, a túlsúlyosság, a mozgáshiány, a stressz, a túlzott sófogyasztás.

A magas vérnyomás általában nem okoz panaszokat, de jelei lehetnek a szédülés, fejfájás, fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom (angina pectoris), idegesség. Legtöbbször a már a hipertónia szövődményeként károsodott szervek (szív) okoznak különböző tüneteket.

A gyógyszeres kezelés mellett alapvető az életmódbeli és a táplálkozási szokások megváltoztatása. A legfontosabbak a súlyfelesleg leadása, a dohányzás megszüntetése, az alkohol- és a kávéfogyasztás elkerülése. Az ételek nátriumtartalmának csökkentése, azaz a sófogyasztás korlátozása. Lényeges viszont a kálium-, kalcium- és magnézium-bevitel növelése. A magas vérnyomás betegségben szenvedők magnézium vérszintje alacsonyabb, mint az egészséges embereké, ráadásul a magnéziumhiányos állapotban fokozódik a stressz iránti érzékenység is. A fokozott magnézium-bevitel kismértékben csökkenti a vérnyomást. Fontos továbbá a rendszeres testmozgás