Közösség- és társkeresés

Téma címkék:
2011.02.04. 11:05

Sziasztok! Kornél vagyok, egy 30 éves, soproni srác, aki bipoláris depresszióval küzd. A legnagyobb gondom az, hogy senkinek sincs rám ideje. Ez azért olyan nagy baj, mert én csak ebből érzem, ha szeretnek. Az ismerőseimnek viszont se ideje nincs rám, se tűrőképessége az elviselésemhez. Közösségi szinten is, egyéni kapcsolat szintjén is gyakorlatilag kizártak a bizalmukból az emberek a betegségemből fakadó tüneteim miatt. A szüleimmel élek. 20 órát dolgozok hetente árufeltöltőként. Szombat és vasárnap szabad! Szeretnék hozzám hasonló, bipoláris depóban szenvedő emberekkel találkozni -akár baráti, akár közösségi szinten. Ha van rá lehetőség, szóljatok! Köszi: Kornél

#4306 Gergo hozzászólása: 2012.08.30. 20:41

Sziasztok én is nagyon támogatnék egy bipoláris összejövetelt Budapesten.

Én még csak egy éve vagyok beteg, de megbarátkoztam vele.Szedem a gyógyszert és terápiára járok.

#4305 Kisprucsok hozzászólása: 2011.03.11. 10:04

Szia Kornél!

Ha gondolod ide írhatsz: ludmilla1002@freemail.hu

#4304 Kisprucsok hozzászólása: 2011.03.08. 12:27

Szia Kornél!

Igaz én Budapesten élek, de valamilyen csatornán(msn, email) szívesen beszélgetnék. Én is ezzel a betegséggel küzdök többek között.

 

#4303 lenafeher hozzászólása: 2011.02.23. 17:08

Kedves Kornél!

Egy alapítványról tudok: Sötét Nappalok Fényes Éjszakák Egyesület, BP., Váci utca 15, +3612702822, info@bipolariszavar.hu

Megértem gondjaid, valóban nem bírnak elviselni minket. Amióta jól vagyok ez már nem jellemző, de betegségem idején valóban ez volt a tendencia.  Gondokodtam róla, hogy talán célszerű lenne szervezni egy közösséget. Ez persze nem egyszerű. Olyan csoportra gondoltam, mely havonta, két havonta találkozhtana. De hol? Budapest jöhetne szóba.  A fenti egyesület talán szervez hasonlót, én nem vettem fel velük a kapcsolatot. Mindenesetre a net hatalmas segítség. Az ember elzártságát nagy mértékben oldja.

Ui: számomra is fontos a rám fordított idő :-)

Szeretettel: Léna

#4302 Bius hozzászólása: 2011.02.05. 14:02

Szia Kornél!

Csak azt akarom mondani,hogy te még szerencsés vagy,mivel tudsz dolgozni.Én már teljes rokkant vagyok emiatt a dög betegség miatt.Megértelek,hiszen egy a bajunk.Én sokáig azt hittem majd meggyógyulok,de már tudom ebből sosincs kiút.Én 55 éves nő vagyok,akit Isten azzal jutalmazott a betegségeim mellé,hogy szép és nagyon fiatal vagyok kívülről.Mindenki kiröhög amikor megmondom hány éves vagyok,sokszor ez már dühít is valamilyen szinten.Senki sem ért meg,senkinek sincs hozzám türelme,de szerintem ez mindőnkel így van.Csakis egymást értjük meg.

Szia-Bius

#4301 nicole92 hozzászólása: 2011.02.04. 21:49

 

Szia baliics!

dumálhatunk ha gondolod:) nem vagy egyedül!

peacelady8@hotmail.com

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close