32 éves vagyok,hosszú éveknek kellett eltelnie,hogy kiderüljön mániás depresszióm van.28 éves koromra 3 szép gyerekem született,de egyre nehezebben bírtam napról napra a teendőimet,a férjem nem segített sosem,külön útjai voltak,nem érdekelte mi van velem.Senki nem segített,a szüleim is csak hárították magukról a gyerekeimet ha nagynéha ott szerettek volna aludni.Egy műtétre kellett kórházba feküdnöm mikor,iszonyatos rohamot kaptam ott többször is,az infulziót kitéptem a kezemből annyira megijedtem.Ez a kóházi tartózkodás volt az mikor elegem lett abból,hogy hülyének néz a férjem,hogy csak egy csicska vagyok,ugyanis kilopta a táskámból a bankkártyámat,szégyen szemre egy fillért nem tudtam adni a fogadott orvosomnak,de még magamnak venni sem semmit.Egyre több nővel kavart,megszégyenítve engem nyílvánosan.Eldöntöttem elhagyom a férjemet,keresek vkit és a gyerekekkel eltününk.Mire idáig eljutottam teljesen felpörögtem.A szüleim az hajtogatták valami megoldást kell keresni,be akartak záratni.Közben megismertem egy kedves fiút,aki hajlandó lett volna 3 gyerekkel elfogadni.A férjem ezalatt elment a pszihiáteremhez és az, az orvosi titoktartását megszegve,minden információt kiadott rólam,ezzel fegyvert adva a kezébe.Így már tudta,hogy döntésképtelen és sebezhető vagyok,gyorsan beadta a papírt a bíróságra,a válást és a gyerekelhelyezést illetően.A közös lakást el kellett hagyjam mert féltem,goromba volt és többször úgy megszorított hogy kék-zöld lettem,megfenyegetett hogy éjszaka megöl,ezért elkezdtem szervezni,hogy elhozhassam a gyerekeket,nagyon nehéz helyzetbe kerültem munka nélkül és pénz nélkül,hullámzó lelkiállapottal.Mire jött a tárgyalás kibuktam,hetek óta nem aludtam,minden szép simán ment a férjem részéről,nem írtam alá semmit mégis beleegyeztem állítólag,hogy a 3 gyerekről lemondok.Ha megkérdezik tőlem mi volt azon a tárgyaláson,nem tudom megmondani csak azt hogy mellettem nem állt senki.Összetörtem az esetet követően többször öngyilkos akartam lenni.A szüleim utálnak,szégyellik a betegségemet,inkább tartanak bűnözőnek mint betegnek.Ami legjobban hiányzik a gyerekeken kívül az a lelki stabilitás.Gyógyszer ellenes vagyok,így semmit nem szedek,nem bízok meg ezek után egy pszihiáterben sem!!!Keresem  a gyógyszermentes lehetőségeket,azért is mert utóbb kiderült a 14 éves fiam is örökölte,szóval ő is mániás depressziós.Kérem ha valakinek van valami tuti tippje,ötlete írjon nekem!cherrylin@freemail.hu