csak egyetlen ember tud hozzád kötődni, egy borderline személyiségzavaros, benne őszinte lélek, tőlem jobban senki nem fog és nem tud szeretni, a szépség testi kontaktus az csak egy rohadt felszín, az nem kötődés, főleg ha még egyedülálló kiírva a faceden, ez mi elkeserítő dolog, hát nem érdekel, ez a bántásnak a felsőfoka. Én a barátomnak, anyukámnak fogadtalak, borderline tőlem sokkal jobban senki nem szeret, és ha lelkileg hozzám kötődsz, mert nem véletlenül öleltél egy órát valamelyik nap, akkor minek nem változtatsz ezen a gáz helyzeten? Én mindent érzek a karjaidban, te csak a testi kontaktus miatt vagy másikkal, nem érzed a lelket, semmi érzékenység nincs benned. Nagyot csalódtam benned, ezzel egy borderline személyiségzavarost nem gyógyítasz hanem a pokolba küldesz. Mostmár megértettelek, csakhogy ezen az úton haladsz, ez a bunkóság tetőpontja. Az a legundorítóbb….. kérlek ne beszélj velem többet, ne érj hozzám. Bevettem gyógyszereket. Már nem tartalak senkinek magamban. Ennyi amit akartam.

Nem voltam túl épp gondolkodású ekkor, de minden őszinte érzés távozik belőlem az alprazolám hatására…