Bántott, még mindig ragaszkodok…

2016.03.31. 04:48

Az első üzeneténél még érdeklődő szemekkel pislogtam, mégis mit akarhat egy dr, zongoraművész léttel, ki egyetemen dolgozik. Azonnal írtam neki, válaszoltam minden szavára, hiszen éreztem a tekintélyét. Felajánlotta, hogy bármikor a segítségemre lesz. Majd pár hétre elfelejtettem, mert őt idézve, “nem vállalta magára a lelki terheimet”, ami nagyon rosszul esett. Innentől kezdve vége… nem is ragaszkodtam még, hiszen azzal kezdte, hogy tegeződünk.. eszembe nem jutott vele egy kapcsolat, hidegen hagyott. November közepe volt, egész kiegyensúlyozott és stabil voltam már. Előtte, s még most is olyan mintha egy érzelmi hullámvasúton egyensúlyozna az életem. Óránként, olykor gyakrabban ingadozik a hangulatom, mindent a végletekig érzek, és nagyon nehéz, sokszor nem is tudom kontrollálni, illetve szabályozni az érzéseket. Ha éppen szenvedek és utálom magam, akkor képes vagyok szavakkal bántani, de a közelebbi ismerőseim, néhány barátom ezt érti, próbálnak segíteni rajtam, hogy ne kerüljek megint pszichóra. Tudják ők is, hogy előbb magamnak ártanék, minthogy eltapossak akár egy fűszálat is… mindegy. Akkor mentek a napjaim, kangoo órákat kezdtem tartani, s nem hiányoztak kapcsolatok. A világnak, a szabadságnak éltem. Miután egy órarészletet feltöltöttem youtube-ra, de nem miatta raktam fel, hanem mert a Kangoo órák boldogak és mi oktatók, rakhatunk ki ilyen videókat, mert az Sifinek is jó látni, hogy tanfolyam óta merre megy a fejlődés, megint írt, hogy én tényleg tartok-e kangoo órát, tényleg jó feneket csinál-e, mert tetszik neki az alakom. Ismerkedni kezdett velem, két nap alatt annyi üzenetváltás jött létre köztünk, mintha legjobb barátok lennénk, szimpatikusak lettünk egymásnak. Aztán felvett skype-ra. Nem értettem miért nem elég neki a facebook, hát akkor legyen skype is, gondoltam… egy hét beszélgetés után olyat írt nekem, hogy szexuális zavara van. Azért mondta el, hogy tudassa, nem vagyok egyedül a lelki defekttel, neki is van hibája. Éreztük egymás bizalmát, és egyre mélyebb, egyben kötetlen beszélgetések születtek. Én egyre boldogabb lettem, hogy kedvel engem, szinte ő voltam én, az ő személyiségét éreztem magamban. Eltűnt az, ami képlékeny formában lélegzett már bennem hetekkel azelőtt. Kedves szavakkal üdvözölt majdnem minden nap, mint akinek fontos vagyok. Délelőttönként érdeklődtünk egymás napjáról, gyakran felhívott, fél órákat is beszéltünk egymással. Mondta, hogy van kapcsolata, de szeretne megismerni, merthogy ő nem házas, meg nőtlen, és ebből következik számára, hogy azt csinál amit akar. Ezért tudatosan nem is ragaszkodtam hozzá. Amikor fokozatosan előjött a milyen jó az alakom, tetszek neki, és többet akar tőlem téma, úgy éreztem szeret, biztos nincs már kapcsolata, különben nem írna nekem ilyet. Találkoztunk kétszer. Az egyik, vagyis második találkozás december 21-én, hétfőn, egy teázóban volt, mint egy igazi randi. Úgy megörültem, hogy tetszek valakinek és többet is akar. Ő tudta, hogy még sosem voltam ilyen helyzetben, így szinte ő irányított. A teázóban simogatott, sok volt a puszi, néhány másodpercig meg is csókolt, de az új volt nekem és azt végül nem eröltette. Akarta ő azt is már akkor, de nekem szerencsére akkor éppen egészségügyi okok miatt nem lehetett… azzal jött mindig, hogy neki feláll és hogy milyen jó lenne ha tennék valamit – ezt még írni is rossz…:( akkor a kezembe adta a micsodáját, hogy neki el kell élvezni, ő azt gondolta, hogy majd a számba, de nekem attól hányingerem volt, így csak a kezemet tudta “hasznosítani”.  Aztán mondta, hogy nagy hatással vagyok rá, ő a legtöbbet szeretné. Naív voltam, elfogadtam őt, persze féltem is kicsit, nem tudtam mi van köztünk. Egy héttel a megbeszélt időpont előtt, január 5-én közöltem vele, hogy akkor kapcsolat legyen ha az megtörténik, mert érzelmek nélkül én tőle nem akarom. Erre kiakadt, magába fordult, hiszen ő csak barátságot akart úgymond extrákkal, vagy még barátságot sem, csupán a testemet akarta, az utóbbi hetekben már így érzem. Én pedig szilárd fájdalmat éreztem magamban, rögtön sírni kezdtem. A szobám padlóján ültem, lekapcsoltam a villanyt és sírtam, jöttek a könnyek, fájt nagyon… képtelen voltam ezt elhinni, mert én belül észrevétlenül kötődtem hozzá, nem tudtam kezelni a helyzetet, csak sírtam. A csontok, végtagok, s ízületek remegtek – még mindig, alig tudtam megmozdítani magam. Azt hiszem itt lett vírusos az életem egyik legmélyebben átélt kötődése. Nekem most fel kell épülnöm. Lehet, hogy félni fogok pár hónapig, rosszabb esetben pár évig a férfiakkal történő testi, és lelki kapcsolattól, mint idáig is. Sajnálom ha bajt okoztam, de ha (most nagyon túlzok, ilyet sosem tenne…) meg is erőszakolt volna, akkor sem jelentém fel a rendőrségnek. Szándékosan sosem ártanék egy embertársamnak sem. Ennek az embernek van valami betegsége? vagy pszichopata? Nem tudom, még mindig érzem magamban a sebet.

Hogyjutottamidaig
#23068 Hogyjutottamidaig hozzászólása: 2016.04.03. 23:19

Szia!Ha tiszta szívből szereted,a fájdalmad sokat enyhül irányába,viszont sokkal jobban tartasz majd másoktól,akik nem biztos,hogy rászolgáltak.Ezért nehéz a helyzeted,amit a kötődésed még inkább nehezít.Az,hogy beteg e,valószínűleg igen.A betegséggel sok dolgot megmagyarázhatsz,mert valószínűleg ezt teszed,de nagyon vigyázz magadra !

EN-ek
#23062 EN-ek hozzászólása: 2016.03.31. 19:42

HIHI:D mámeg szépen FELizgatál koraregel e hüje porn Ó! storival te kiss hun cutt & prvz nyulambulam, s ojankor ÁLL a bál:P pd mára szünnapot rendelt magának! (3 napi fojamatos orgijja után ennyi yár!)
a mia alakodat illeti – HAJÓL mléx – ink hasonlatos 1 tőtőtt galambhoz minta esetem, DE a zé asztat se veti mekk + csak a változatosság kedvéért!:) (és izlés dolga…)

kömben tökálat eza kenguru tanfojam, most nézett párat: a gyatlan dagatt sunák ősze-visza ugrálnak!:O
(a hejett h dugnának!!:P)

nés h telta hussvét, LElocsoltak óbaszájba + minden hol??;)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close