“Jaaj, a derekam!” – ki ne hallotta volna már családjában vagy akár saját szájából ezt a panaszt! Mi áll leggyakrabban a derékfájdalom hátterében? Dr. Bors Katalin reumatológus, rehabilitációs szakorvost kérdeztük.

A mozgásszervekkel foglalkozó szakorvos véleménye szerint a nyári időszakban megszaporodik a derékfájással hozzájuk forduló páciensek száma. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a szabadságok ideje alatt az emberek jelentős része be akarja hozni évközbeni elmaradásait, legyen szó otthoni nagytakarítástól vagy – szakember tanácsait ki nem kérve – intenzív sportolásról.

A “derékfájás” gyűjtőfogalom

Természetesen a derékfájdalom önmagában egy gyűjtőfogalom, mely mögött nem csak a reumatológia tárgykörébe tartozó megbetegedések állhatnak – mondja Bors Katalin. Ugyancsak nyáron fokozottan kell figyelni a nőgyógyászati és urológiai fertőzésekre, melyek tünetileg derékfájdalomban is megnyilvánulhatnak. A derék felé sugározhat az un. haed zónának megfelelően minden olyan hasi szervi megbetegedés, amely szerv ebben a magasságban helyezkedik el. Ezért fontos a derékfájdalom differenciál diagnosztikájára is érvényes régi mondás, hogy a jó és alapos kórelőzmény felvétele az orvos részéről már fél siker a panasz okának felderítésében.

Boszorkánylövés

A derékfájdalom leggyakoribb eredete azonban valóban mozgásszervi jellegű. Ennek egyik oka az ember evolúciós fejlődése. A két lábon állás következtében kialakultak a gerinc un. élettani görbületei, melyeknél különös terhelés esik a nyaki és az ágyéki gerincszakaszra. Ha hirtelen- vagy rossz mozdulatot teszünk (akár köhögés, tüsszentés, szappanért való nyúlás, járdáról való lelépés közben), könnyen “beüthet” a heves fájdalom ezen a szakaszon, amit a népnyelv boszorkánylövésnek vagy lumbágónak nevez. A heves fájdalom mögött főleg a lágy részek, az ideg-, ideggyöki fájdalom, az izommegfeszülés áll. Rövid, max. 1-2 napos, lapos, kemény helyen való fekvéssel, gyulladáscsökkentők és izomlazítók szedésével, terheléskor medenceöv viselésével a kellemetlen panaszok az esetek többségében ugyanolyan gyorsan megszűnnek, mint ahogy jelentkeztek. A betegség gyakori oka lehet az előzetes bemelegítés nélküli intenzív edzés, az előzmények nélküli intenzív sportolás – ide értve a gyümölcsbetakarítást és az otthoni nagytakarítást is.

Porckoronkopás okozta betegségek

Tartósabb és nagyobb problémát jelenthet az, hogyha a csigolyák közötti porckorong degeneratív elváltozása miatt a porckorong belső, puhább része kinyomul a helyéről, akár ki is záródik, és ezáltal okoz deréktáji fájdalmat, mely az érintett ideggyök magasságának megfelelően kisugárzó fájdalommal is együtt jár. Ez az érzés sugározhat a lágyék felé, de leggyakrabban valamelyik alsó végtagban érez a páciens fájdalmat, sokszor hangyamászás szerű zsibbadást vagy égő érzést. A porckorong kopása okozta betegségek gyógyítása egészen az egy-két hetes konzervatív kezelések alkalmazásától az idegsebészeti beavatkozásig terjedhet az állapot súlyosságától függően.

Az egyszerű fizikális vizsgálat, mely a gerinc mozgásterjedelmének vizsgálatából, a láb nyújtási tüneteinek regisztrálásából, alapvető neurológiai észlelésből (reflexvizsgálat, érzésvizsgálat) áll, megfelelő tájékoztatást ad a szakembernek a terápia kiválasztásához. Ilyenkor a perifériás ér tapintásával az orvos azt is megnézi, hogy rendben van-e az alsó végtag keringése, és természetesen észleli a csípő és a térd mozgásterjedelmét is. A képalkotó vizsgálatok közül a röntgen a csontokról ad felvilágosítást – jelen esetben a csigolyák állapotáról, elhelyezkedéséről, esetleges meszesedéséről. Csak ha a klinikai tünetek indokolttá teszik, akkor szükséges feljebb lépni a diagnosztikai lépcsőn, és CT-vel, leggyakrabban azonban MR-rel megnézni az un. lágyrészek állapotát is, vagyis hogy a kitüremkedő porckorong csak előreboltosulást, vagy sérvet okoz-e az adott magasságban. Közben a szakember rákérdez az un. vegetatív funkciókra is, főleg a vizeletürítés normális voltára, és ha szükségesnek ítéli, a betegség eredetének pontos tisztázása érdekében vér- és vizeletvételre is elküldi a beteget

A sérv nem egyenlő a műtéttel

Nagy népsűrűségen végzett vizsgálatok azt igazolták, hogy az aktuálisan panaszmentes emberek nagy részénél is van kisebb-nagyobb gerinckopás ennek megfelelő időszakos tünetekkel, úgyhogy nagyon fontos, hogy a diagnosztikus lehetőségek lépcsőfokait szakember döntse el – hangsúlyozza Bors Katalin, majd felhívja a figyelmet: még a sérvesedés okozta gerincpanaszok döntő hányada is uralható konzervatív kezeléssel, melyek tárházába tartozik a rövid ágynyugalom, a megfelelő gyógytorna, a gyógyszerek közül az izomlazítók, gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, B1 vitamin használata, elektroterápiás és más fizioterápiás módszerek, mint pl. hidro-balneoterápia – már javuló stádiumban különösen a hátúszás.

Egyebek

Természetesen ezen a gerincszakaszon előfordulhat még számtalan egyéb betegség is, hogy csak a gyakoribban közül néhányat említsünk, csigolyacsúszás, csontritkulás következtében kialakuló csigolya-összezökkenés, elsősorban a korral előrehaladó meszesedések okozta panaszok, és különböző gyulladásos eredetű gerincmegbetegedések is – mondja a szakértő. A gyulladásos gerincmegbetegedések közül a férfiaknál gyakoribb az autoimmun egészségkárosodás, a Bechterew kór (SPA), mely sokszor egyszerű derékfájdalomként kezdődik, gyakoriságában azonban ez az egészségkárosodás nem mérhető össze a cikkben említett elhasználódásos kórképekkel, melyeket a köznyelv sófőr-betegségként is nevez – indokoltan, hisz a mozgásszegény életmód, a tartós ülés mind-mind az egészséges gerinc ellenségei.

Ha a még ritkábban előforduló gerincet érintő betegségeket is fel akarnánk sorolni, a tárház szinte kimeríthetetlen, ezért akinek a derékfájdalma a mozgással összefüggésben jelentkezik, de néhány nap, max. egy hét után a vény nélkül kapható ilyen jellegű gyógyszerek kenőcsök hatására sem enyhül, jobb, ha felkeresi először háziorvosát, majd ha a szakember indokoltnak tartja, tovább küldi őt a megfelelő szakorvosi ellátás felé – tanácsolja Bors Katalin.

(RA)