Gyermekkori epilepszia – okok, tünetek és lehetőségek

2013.08.23. 08:24

Jó hír, hogy a gyermekkori epilepszia 80%-ban tünetmentesíthető a megfelelő terápiával. Többek között ez az oka annak, hogy keveseknek tűnik fel: valójában ez a leggyakoribb gyermekneurológiai kórkép – a kiskorú lakosság 1 %-a érintett. A témában indított cikksorozatunk prof. dr. Fogarasi Andrással, a Bethesda Gyermekkórház Neurológiai Osztályának vezetőjével, a hazai gyermek-epilepszia sebészeti program koordinátorával folytatott beszélgetésünk alapján készült.
/images/0000/0151/fogarasi_andras_gyneurologia1-vsz.jpg
Az epilepszia legismertebb tünete a nagyroham, mely rángással és eszméletvesztéssel jár, de vannak nagyon enyhe, néhány másodperces tudatzavarral vagy kikapcsolással járó, alig észrevehető rohamok, és léteznek kizárólag vegetatív tüneteket okozó rohamok is. Újszülötteknél, csecsemőknél jelentkezhetnek olyan rohamok például, melyek során hirtelen felgyorsul a pulzus és kipirosodik az arc, aztán minden újra a régi lesz. Csak a vizsgálatok során derül ki, hogy nem szíveredetű betegség okozta mindezt, hanem epilepszia.

A betegség okát tekintve kétféle lehet – származhat agyi eltérést okozó sérülésből, ami lehet akár külső trauma, de gyakoribb, hogy az agy egy adott területe nem megfelelően fejlődött – méhen belül vagy születés közben elszenvedett oxigénhiányos állapot, koraszülés okozta kisebb agyvérzés állhat pl. a háttérben. A másik esetben az epilepszia genetikai eltérésre vezethető vissza. Ilyenkor az idegsejtek vagy az idegsejtek membránjai nem működnek tökéletesen.

Nem mindegy, mi okozza

Az, hogy mi okozta a betegséget, általában a terápiát is meghatározza. A genetikai eredetű epilepsziát könnyebb gyógyszerrel tünetmentessé tenni, gyorsabban és tökéletesebben elérhető a jó életminőség az érintett számára. Hátrány ugyanakkor, hogy a kórkép ezen formája gyakrabban kíséri el a gyermeket egész életén át és a gyógyszert is életfogytig szedni kell.
Az agyi eltérés okozta betegségnél nehezebb beállítani a gyógyszeres terápiát és gyakrabban válik indokolttá a műtét – amely ugyanakkor végleges megoldás is lehet. Más esetekben a gyermek jobb állapotba kerül, sokkal kevesebb rohama lesz, vagy a beavatkozás eredményeképp tehető tökéletesen tünetmentessé gyógyszeres kezeléssel. A műtéten átesett gyerekek 60-70 % válik rohammentessé.
A betegség kimenetelét befolyásolja az is, hogy mikor kezdődik. A csecsemőkorban jelentkező epilepsziák általában rosszabb kimenetelűek. Az epilepszia egy nagy betegségcsoport, sokféle szindrómája létezik – magyarázta a szakember. Főként az agy fejlődési időszakának kezdetén, csecsemőkorban léphetnek fel olyan epilepsziás szindrómák – pl. a West-szindróma – amelyek kifejezetten rosszindulatúak: még ha a rohamokat gyógyszeresen vissza is tudják szorítani, a gyermek megreked a fejlődésben, kortársaihoz képest lassabban halad.

Ki is nőhető!
A felvázolt esélyek mellett ugyanakkor mindkét oki forma kinőhető – az egyébként nagyobb számban előforduló, genetikai eredetű epilepszia gyakrabban, de időnként az agyi eltérés okozta betegség is. Előfordul, hogy valakinek születésétől kezdve van egy kisebb fejlődési rendellenesség az agyában, mely ugyanakkor csak öt éves korától kezd epilepsziát okozni, és tíz-tizennégy éves korában abbamarad a betegség, annak ellenére, hogy az eltérés továbbra is fennáll. Az un. görcskészség jellemzően a kamaszkor tájékán csökkenhet. 

A terápiákról bővebben
A gyógyszeres kezelés sokat fejlődött a kezdetekhez képest, a mai szerek hatékonysága és mellékhatásprofilja is kedvező. A terápia minden esetben személyre szabott kell, hogy legyen – hangsúlyozza Fogarasi professzor – amire meg is van a lehetőség, tekintve, hogy a szakorvosok több, mint 10 féle gyógyszer közül tudják kiválasztani a kis beteg számára legideálisabb készítményt. A gyógyszerek fele az elmúlt 10 évben jelent meg. A legújabb termékek főleg mellékhatásprofil tekintetében tudnak többet a régieknél, már nem kell nyugtató, altató hatástól tartani alkalmazásukkor.

A műtéti beavatkozás azoknak a gyerekeknek javasolható, akiknél MR vizsgálattal pontosan behatárolható az epilepsziás fókusz helye, és különböző egyéb diagnosztikus eljárásokkal az is felderíthető, hogy honnan indul a roham. Amennyiben a vizsgálatok eredménye szerint az érintett agyi terület eltávolításával az idegsebész nem okoz kárt, akkor lehetőség van a műtétre.

Mint a legtöbb betegségnél, az epilepsziánál sem mindegy, milyen életmódot folytat az érintett. A legfontosabb rohamprovokáló tényező a kialvatlanság. Gondot okozhat a gyógyszer hirtelen elhagyása is – a gyógyszeres terápiát mindig fokozatosan, az adagot lépésről-lépésre csökkentve, több hónap alatt vagy akár egy évet is igénybevéve szabad csak abba hagyni. A harmadik fontos kiváltó tényező a láz. A lázgörcs többnyire olyan gyerekeknél alakul ki, akiknek nem lesz később epilepsziája. Lázgörcsön 100 gyermekből hárman esnek át életük során legalább egyszer, és a lázgörcsös gyerekek kb. csupán  10 %-a lehet később epilepsziás.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

Precognox

Close
Close