A vesekő különböző formáinak terápiás lehetőségeiről beszélgettünk Prof. Dr. Reusz Györggyel.

Lehet-e oldani a veseköveket?
A kálciumot és oxalátot tartalmazó köveket nem, kizárólag a húgysav és a cisztin tartalmú köveket lehet oldani, a gond csupán az, hogy másodlagosan idővel ezekre is kicsapódik a kálcium. Ma már speciális eszközzel, a testen kívülről alkalmazott ultrahang lökésekkel is szét lehet zúzni a köveket, a kis darabok pedig már könnyen kiürülnek. Ez az utóbbi évtizedek nagy fejlődésének köszönhető. 

Léteznek-e étkezésre vonatkozó tanácsok vesekövességre hajlamos emberek számára?
A kálcium tartalmú kövek láttán a mai napig sokan kálcium szegény diétát javasolnak, de ez hiba. Amennyiben megvonjuk az étrendből a kálciumot, az anyag a csontokból oldódhat ki, kálcium-hiányt okozva a szervezetben. További problémát jelenthet calcium-szegény diéta során az is, hogy ha nincs a bélben kálcium, akkor az ott található oxalát sokkal inkább felszívódik. Ezért a mértékletes, normális kálcium tartalmú étrendre (1000-1200 mg Kalcium/nap) van szüksége a veseköves betegnek is. A konyhasó bevitele jelentősen fokozza a kálcium ürítést. Saját kutatásaink során is tapasztaltuk, hogy sószegény diéta következtében ez a folyamat lecsökken. Ugyancsak fokozza a calcium-ürítést a túlzott állati fehérje fogyasztás is – tehát ezek a diétás tanácsok segíthetnek. Általánosságban kiegyensúlyozott étrendet lehet javasolni. Speciális kövesség – például a húgysav-kő esetén ajánlunk csak speciális diétát.

Az ultrahangos kőzúzáson kívül milyen napjainkban alkalmazott terápiás módszer létezik, lehet-e bizonyos esetekben spontán gyógyulásra számítani?
A vesekelyhek végében megtapadó kisebb kövek hirtelen mozdulatra, ütésre, sportolás hatására leszakadnak addigi helyükről, majd ha elég kicsik, több-kevesebb fájdalmat okozva kiürülhetnek. Az üregrendszert kitöltő nagyobb kiterjedésű korallkő azonban nem ürül ki magától. A kettő közötti méreteket zúzzuk, a korallkő azonban túl nagy ehhez az eljáráshoz.
A nem zúzható kövek esetén sebészi úton kell a követ eltávolíztani. Régen mindig a vesét felvágva vették ki ezeket a köveket, ami egy igen nagy beavatkozás volt, mert nem az üregrendszer felől, hanem a másik oldalról nyitották meg a szervet. Ma már egy ultrahangvezérelt hosszú tűvel keressük fel a zúzáshoz túlságosan méretes követ. A behatoláskor keletkezett lyukat speciális hengerekkel addig tágítjuk, amíg a csatornán keresztül egy speciális eszközzel be lehet nyúlni, és a néhány mm-es lyukon keresztül összetörik, majd eltávolítják a követ. Ezt az eljárást ureteroscopiás kőeltávolításnak nevezik.

Milyen kiegészítő terápiát igényelhet a vesekövesség a problémát megoldó terápia mellett?
Ha valakinek vesegörcse van, akkor görcsoldót, fájdalomcsillapítót kell bevennie és sok folyadékot kell fogyasztania – a kis méretű köveknél ez a két kezelési módszer elegendőnek is szokott bizonyulni. Amennyiben a görcs mellé láz is társul vagy nem múlik a fájdalom, akkor kezelőorvoshoz kell fordulni. Időnként a fájdalom csökkenése miatt az orvos és a beteg úgy véli, hogy a kő észrevétlenül távozott, de ilyenkor lehet, hogy csak a fájdalom szűnt meg, a kő, pangás és tágulat mégis ott maradt, ezért ezt az eshetőséget ultrahang vizsgálattal célszerű kizárni. Ez egyben arra is választ ad, hogy vannak-e még további kövek a vesében, húgyutakban. A láz azt jelzi, hogy a vesekő helye befertőződött, ebben az esetben pedig nagyon gyorsan be kell avatkoznunk. Ilyenkor az antibiotikus kezelés mellett, szükség esetén urológusok speciális eszközzel kimozdítják a követ vagy biztosítják az elfolyást, ami azért nagyon fontos, mert a kővel lezárt rendszerben bekövetkező fertőzés nagyon súlyos állapot.  

A kálcium a csontok számára is nagyon fontos. Ennek megfelelően van-e valamilyen összefüggés a vesekövesség és a csontritkulás között?
A köves betegek körében gyakori a csontritkulás, a diéta összeállításában már csak ezért is nagyon óvatosnak kell lennünk. A kálciumszegény diéta önmagában biztos, hogy káros, ahogy láttuk a kőképződést még fokozhatja is. Ugyanakkor gyógyszer formájában nem javasolt nagy mennyiségű kálciumot szedni, ahogyan nagy adagú C vitamint sem. A tejtermékként elfogyasztott kálcium egyenletesen eloszolva szívódik fel, de ha beveszünk 1000 mg kálciumot, az hirtelen bekövetkező, nagy mértékű kálcium ürítést okozhat, így nem tesz jót a vesekövességre hajlamos ember számára. Inkább a kálcium tartalmú értrendet részesítsük előnyben, de azt is csak mérsékletesen. Főleg idős korban a veseköves betegeknél érdemes csontvizsgálatot is végezni. A kő-megelőző gyógyszerek egy része, pl. a hidrokloro-tiazid származékok csökkentik a kálcium ürítést, míg más vízhajtók, pl. a furosemid – fokozzák. Az előbbieket szedők szervezetében tehát inkább megmarad a kálcium, míg az utóbbi vegyületet fogyasztók idővel hajlamosakká válnak a csontritkulásra.