Az elmúlt hetek sajtóvisszhangot kapott eseményei is jelzik, hogy az utóbbi évek elmaradt szakmapolitikai döntései, a pszichiátriai ellátás elégséges biztosítását ellehetetlenítő intézkedések a pszichiátriai ellátórendszer összeomlásával fenyegetnek. Jelen állásfoglalásban, támogatva az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport állásfoglalását, szakmánk iránt érzett felelősségünk, hogy megismételjük és kiegészítjük az utóbbi években folyamatosan hangoztatott stratégiai javaslatainkat a pszichiátriai jövőjét illetően.
Megismételjük és újra felhívjuk a figyelmet, visszhang nélkül maradt két éve megfogalmazott véleményünkre (Stratégiai javaslatok a pszichiátriai ellátást és a pszichiátria jövőjét illetően MPT, 2013.):
- A WHO 2014-es szakértői elemzése, az ÁSZ 2012-es jelentése, valamint a korábbi ombudsmani nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a hazai pszichiátriai ellátás a személyzet számát és a tárgyi feltételeket illetően jelentősen elmarad a nemzetközi elvárásoktól és a hasonló fejlettségű országok tényadataitól.
- A hazai pszichiátriai rendszernek a fekvő és járóbeteg-ellátás együttműködésén kell alapulnia. A pszichiátria fejlődése szükségessé teszi a Pszichiátriai Gondozók és az ambuláns ellátás egyre hangsúlyosabbá tételét. A pszichiátriai gondozók jelenleg súlyos humán erőforrás és finanszírozási nehézségekkel küzdenek. Súlyos probléma a forráshiány és a jogi szabályozás hiánya. Indokoltnak tartjuk, hogy a gondozókhoz lehetőleg közvetlenül kapcsolódjon nappali kórház, és kiemelt szerepük legyen a közösségi ellátó helyek irányításában. Kiemelten fontos a kötelező ambuláns kezelés lehetőségének megteremtése . A pszichiátriai betegek ellátásában, különösen a pszichoterápiához való hozzájutás tekintetében meg kell találni a magánszolgáltatók helyét.
- A minden szinten hiányos pszichiátriai ellátórendszer további sérüléseinek megelőzése érdekében a jelenleg működő pszichiátriai szolgáltatókat (fekvő- és járóbeteg-ellátó helyeket egyaránt) nem szabad áthelyezni, megszüntetni a szakma vezetőtestületeivel való előzetes konzultáció és hatástanulmányok nélkül. A megszüntetendők helyébe megfelelő színvonalú szolgáltatás létrehozása elengedhetetlen.
- Kiemelt feladat a pszichiátria társadalmi és orvos-szakmai megítélésének javítása a pszichiátriai betegek destigmatizációja és rehabilitációja érdekében.
Az elmúltévekben nem következtek be olyan változások, amelyek gondok felszámolását jelentenék. Egyre súlyosabb, az alaptevékenység ellátását veszélyeztető helyzet alakult ki a pszichiátriai ellátás minden területén, az ország minden régiójában, beleértve és hangsúlyozottan aláhúzva a budapesti intézmények működési ellehetetlenülését.
Kritikus a humán erőforrás hiány a pszichiáter szakorvos és az szakápolói szinten. A szakember hiány súlyosan veszélyezteti már a betegek és a szakmában dolgozók biztonságát is. Az életkori tendenciákat is figyelembe véve a helyzet további romlása prognosztizálható, ami a rendszer küszöbön álló összeomlásával fenyeget.
A fentieken kívül az alábbiak várnak halaszthatatlan megoldásra:
- A pszichiátriai zavarok a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb okai, az egészségügyre jutó szűkös erőforrásokból mégis egyre kevesebb jut a pszichiátriára. Az EU által kifejezetten a pszichiátriai és addiktológiai rehabilitációra szánt jelentős összegből, a legtöbb helyen más szakághoz kerültek a nagyobb fejlesztések.
- A humán erőforrások általánosan ismert hiányából szakmánk részesedik leginkább, mivel szakmánk humán erőforrás igénye az orvos szakmák közül az egyik legnagyobb. Mivel mára kritikus helyzet alakult ki, a teljes összeomlás elkerülése érdekében sürgősen jelentős bérfejlesztésre van szükség a pszichiátriai ellátás minden területén. Ez nélkülözhetetlen a humán erőforrás elvándorlásának megakadályozása érdekében.
- Közismert a legtöbb kórházban osztályaink elhanyagolt kubaturális viszonyai. Csak ombudsmani vészjelzés és közvélemény előtti sajtóvisszhangja tette lehetővé a Merényi KH sürgősségi pszichiátriai részlegének felújítását. Bár vidéken uniós pályázati forrásokból történt néhány sikeres fejlesztés, a fővárosi siralmas helyzet a lakosság felháborodását is kiváltja. (ld. www.mptpszichiatria.hu, a Magyar Pszichiátriai Társaság honlapja) Javasoljuk a megoldásig kapacitás csökkentési moratórium bevezetését.
- A hatályos Egészségügyi Törvény mentális zavarokat érintő fejezetében több rész elavult, de sorozatos jelzéseink ellenére sem történt változás. Önálló „elme-törvény” megalkotására volna szükség! Ebben kellene pontosan szabályozni azokat a jogi kereteket, mint pl. a kötelező gyógykezelés, ezen belül az ambuláns ellátásra való kötelezés kérdése, stb. A jogbizonytalanság okozta félelem az egyik oka a pályaelhagyásnak, a humán erőforrás krízis erősödésének is. A hatályos magyar jogszabályok, sokszor összeegyeztethetetlenek a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményekkel.
- A pszichiátriai betegségek fekvő-, és főként járóbetegek ellátására az OEP által meghatározott finanszírozás elégtelen. Az összegekből a pszichiátriai ellátó helyeket nem lehet fenntartani. Ez fő oka annak, hogy az intézmények, jelentős, krónikus finanszírozási deficittel, látják el feladataikat. Mint hogy a WHO jelentés is megfogalmazta, a kórházak inkább fejlesztenek olyan más orvosi területeket gyakran a pszichiátria rovására, amelyeknél a bevételek magasabbak. Elfogadhatatlan az elégtelenfinanszírozás miatt kialakult szemlélet, hogy a pszichiátria „veszteségtermelő” az egészségügyi ellátó helyek számára!
- A fenti okok miatt, a közfinanszírozott ellátás gyakorlatilag képtelen pszichoterápiás szolgáltatást biztosítani. A pszichoterápiás ellátás finanszírozásának költséghatékonyságát a munkából való kiesés csökkenésében felesleges kórházi kezelések elkerülésében, a visszaesések csökkenésében lehetne mérni. A közfinanszírozott ellátásban a finanszírozás rendezése és a magánszolgáltatók finanszírozott bevonása az ellátásba lehet a megoldás útja.
A mentális ellátásba történő befektetés, több költség-haszon elemzés alapján, társadalmi szinten többszörösen megtérülő befektetés. A mentális zavarok a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb okai hazánkban, így a pszichiátriai okokból a termelésből kieső munkaerő az ország GDP-jének akár 4-6 %-os kiesését is eredményezheti.
A jelenlegi helyzet már nem eredeztethető az OPNI 7 évvel ezelőtti bezárásából, annál inkább az OPNI bezárását megelőző és követő szükséges fejlesztések hiányából.
A pszichiátriai ellátás azonnali fejlesztése elemi társadalmi érdek, megtérülő befektetés a jövő szempontjából.
Magyar Pszichiátriai Társaság
Természesen +int csak rám hárul a nehéz feladat (és a kommentálás) mert a mikor súúújos kérdésekről van só, szopás szerint mki csak kussol…
Tudod Öcsém AZ itten a hevi problem, h holmi állásfoglalásokkal qrvára N megyünk e téren semmire! 1xűen LF se ér… (L. anno a lipót vérlázító e-sete, mej simán +esett) MEKKpróbálom röviden, pár sóban KIfejteni. (úgy h Brüsselbe IS +érccsék:)
Sóval sokkal komojabb durcizásra lenne itt szükség az eredményhez; csak AZ a bibi, h EZ 1 marhára nem ojan – h úgymongyam – “stratégiai” terület!:( Kissé érthetőbben: mamár minden léhűtő állandóan hőbörög, tüntet, strájkol, stb. fojamatosan & poffátlanul zsarojja a Kormányt! és miért? csak mert +tehetik!! (a ÉN időmbe úgy rugtákvolna KI őket, h lábuk SE érte vóna a Földet! / zárójel)
Namost kérdem ÉN, ugyammár szted mégis MIA f@szt tud kezdeni 1-2-x db szencsétlen “bolond”, KIsemmizve, +alázva, Lnyomva, Lenézve (sorolhatnám napStig) aki emellett még (jobbesetben csak) súújos depiben is fetreng év100dok óta??? Talán ájjon neki (éség)sztrájkolni?? ugyammá… vísítva KIröhögik!:D Sőt csak örülnének neki, és aztat mondanák magukban: “Remek! hadd foggyon csak a férgese!” (gonoszvigyor smiley) NAUGYE! – sóval a HEILzet eléggé sőt tejesen reménytelen. de legább frankón iGazságtalan IS!:P A hazai egs. renccer meg év100dok óta LE van rohadva, a szisziátria pedig ezen belül is a mostohagyerek.
Aztán mi volt mégitt… h a dokik a “yobb élet” reményébe KImennek a geccbe? hát természesen! miccsinájjanak szegények??;) HATE doki lennél, és +tehetnéd…? mki qva YÓL szeretne élni, ez sajn 1 appvető mocskosmberi tulajdonság. még ezeka tetü-ganéj inváziós csöves arabok IS ezt akarnák – DE nálunk RÁfaragnak!!! MUHAHA;P –> itt most 1 kis kormány-dicséret jönne, DE +fogatta, h politikusokat többet elvből n dicsér!;) (még akkor se, HA kivételesen abs. +érdemelnék…)
Hevnájszdéj:)
A jogbizonytalanság okozta félelem az egyik oka a pályaelhagyásnak? Hát, lehet. Furcsa, hogy szakmai részről ilyen komoly következményei vannak a jogbizonytalanságnak. A betegjogok csorbításáról viszont szó sem esett. Mindenki a sajátját lája, ugye, ugye. Szegény pszichiátria, szegény szakemberek. Sokszor már nem tudom, ki van kiért, az orvos a betegért, vagy fordítva. Nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy a pszichiátriákon félfeudális, és patriarchális rendszer uralkodik még mindig. Itt az orvos-beteg viszonyra gondolok. Az ápolók nem a pénzért dolgoznak évtizedek óta a pszichiátrián, hanem a szakma szeretete tartja őket ott. Ez persze csak egy eufemizmus arra, hogy a nagy többség szadista. A “sajtóvisszhang” pedig olyan, amilyen. Én pozitívat még nem találtam. Egyedül én álltam hozzájuk viszonylag elfogadóan az írásaimban, ameddig gondnokság alá nem rakott a drágalátos kezelőorvosom, az elmeszakértő haverjával együtt. Tök jó ez az 1001 orvos hálapénz nélkül, mert több nemigen van. Hallani rosszindulatú pletykákat arról, hogy egy-egy orvosnak mennyi a tarifája, ha leszázalékoláshoz állítanak ki ambuláns lapot/zárójelentést. És a szerencsétlen betegek még ezen kívül is bőven osztanak vissza nekik a nyomorúságos rokkant nyugdíjukból, bocsánat rokkantsági ellátásukból/járulékukból, rehabilitációs ellátásukból/járulékukból. Undorító. Egyben üdvözlendő a pszichoterápiás módszerek újbóli látótérbe kerülése, aminek egyetlen oka, hogy a gyógyszeripar nem lát már több potenciált az újabb és újabb antipszichotikumok előállításában, és szeretne kivonulni erről a piacról. Ezt az információt sem az ujjamból szoptam. Különben nem foglalkoznék ennyit a témával, szeretnék ezekről nem is beszélni, a rám kért kizáró gondnokságnál, és skizofrén-demens elfekvőbe való szállításom tervezeténél szakadt el így a cérna. Sajnálom. Egy ideig olyan jól megvoltunk, csak nem a megfelelő emberrel kezdtek el kekeckedni. Nagyon nem. Persze akkor sem voltunk meg jól, utólag már látom, az egész pszichiátriát hasonlítanám egy skizofrén pszichózishoz, amiben az beteg egyre mélyebbre süllyed, egyre durvább diagnózisokat, és jellemzéseket kap, a környezete hümmög, bólogat, valaki még helyesel is, ameddig ki nem köt egy olyan intézetben, ahol addig rehabilitálják, ameddig bele nem rehabilitálják a sírba. Valakinek nincs is igénye többre, vagy ahogy Arthur Rimbaud mondta “Az egyetlen elviselhetetlen dolog az, hogy semmi sem elviselhetetlen.” Végül bónuszként egy Feldmár András idézet: “A pszichiátriának semmi keresnivalója a bíróságon.” Ezt alátámasztja az az egy évig tartó tragikomikus tárgyalássorozat, vagyis koncepciós per, amiben gondnokság alá tetszettek rakni. Az ok: kedvtelés, hobbi, szadizmus, whatever.
Jó éjszakát!
Ui.: Külön élveztem a jelenlegi kormány koncepciójába ti. a “munkaalapú állam” víziójába illeszkedő gondolatmenetet, a GDP-re való hivatkozást, hogy a kolis fiúknak is tetsszen, amúgy is szeretnek légből kapott statisztikákkal dobálózni.
Ami + a te ügyedet illeti a dolog sajnálatos, s bár n ismerem a konkrét tényállást ill. a .os részleteket; de tuti h te vmivel yó alaposan FELcseszhetted a dokidat (mint lagzilajcsi a NAV-ot) mert akárkit csak-úgy N szoktak gondnokság ALÁ beajánlani:D e zazé n úgy műxik…