Sziasztok.

Azért írok, hogy tanácsot kérjek tőletek, mi a jó döntés ilyen esetben?

A kislányom kb. 6 hónapos volt amikor a jobb tenyere bal szélén, a csuklónál észrevettünk egy dudort.

Először azt hittük megcsípte valami, de csak nem múlt el. Az orvos gangliont állapított meg, és azt mondta ki kellene szedni onnan, leszívással vagy ha az nem sikerül, ki kell vágni.

Borzasztóan megijedtem, ilyen kicsi gyereket műteni. Mivel elmondta hogy a korára való tekintettel csak altatásban lehet, nem járultam hozzá. Abban maradtunk, hogy figyeljük, és fél évente kontroll.

Azóta már 2x voltunk vissza, az orvos próbál rábeszélni, hogy vegyük ki, de én még hezitálok. Nagyon féltem a kicsit. Soha nem fájt a gyereknek, és jól használja a kezét is, tehát nem akadályozza semmiben, csak ott van.

Szerintetek mi a jó döntés ilyen esetben. Én szívem szerint békén hagynám, legalább addig, amíg nem okoz panaszt, de a család másik fele azt mondja vetessük ki minnél előbb, nehogy baj legyen, nem jó hogy ott van.

Kérlek titeket mondjátok el mit gondoltok erről. Köszönöm.

2011.10.12.

Gondoltam megírom a változásokat, hátha másnak is reményt adok vele.

A lányom most volt 3 éves. A ganglion a csuklóján, már csak max. bors méretű. Alig látszik, nagyon kell keresni, ha ki akarom tapintani.

Szépen lassan egyre csak csökkent a mérete, és remélem teljesen fel fog szívódni.

Nem kezeltük semmivel, magától javulgat.

Az egyik hozzászóló szerint kialakulhatott a stressz miatt, ami a kicsit és engem ért korábban.

Elgondolkodtam,és valóban a ganglion kialakulásakor volt egy elhúzódó  családi viszály anyóssal-apóssal, ami kihatott mindkettőnk lelki világára. De az elmúlt 2 évben, ez a probléma megszűnt, a ganglion múlóban. Eddig nem hittem az ilyesmiben, lehet hogy nincs összefüggés a két dolog között, de én azért mégis ezt hiszem.

Ezért részemről azt tanácsolom mindenkinek, akinek hasonló problémája van, még a vágás, műtét előtt gondolkozzon el, hátha elkerülhetőek ezek a fájdalmas beavatkozások.

Köszönöm hogy végigolvastad.

Sziasztok