Először is nem leszek annyira lírai, mint az előttem szólók.. nem vagyok a szavak embere. Ugyan gyanítjúk már egy ideje a környezetemmel, hogy valami nincs rendben velem. Nah, nem napi szinten.. van munkám, gyerekeim, párom… persze a bajok meg vannak, voltak, lesznek…. a baj mindig a dühkitörésekkel van… mintha nem is én lennek… olyan szavakat és úgy használok, amit amúgy “normális” napon sosem tennék. Néha, nem is ritkán  ezek a kirohanások tettlegességig is fajulnak. Amikről később nem sok (semmi) emlékem nincs. A lényeg, hogy egy ilyen kirohanás után leültem gondolkodni, mi lehet a baj…..

Jártam már pszichiátrián jó 10 éve, ott azt mondtak, depi, xanaxot neki…. ez a verzió “nem tetszett” szóval se a bogyót nem ettem és vissza se mentem többet. A keresgélés közben jött megint, depi, bi-polar, skizo… mind hasonlított, de egyik sem volt az igazi… amíg meg nem találtam a 3 betűt. Es abban a pillanatban a kirakó összes darabja a helyere került, magától, segítség nélkül.  A házi orvoshoz már úgy mentem, hogy tudom, mi a baj….. csak kellene egy pszichiáter… 4 hete várok időpontra…. és nem tudom, mi lesz!!!! Félek, hogy nehéz esetből most már elmebeteg leszek… hogy nem tudom, mi fog történni velem… meg azzal a pár emberrel, aki még a környékemen van :((((

Vvan valaki, aki meg tudja mondani, kb mi következik most? Vizuálok képeket… és félek tőlük…. és nem tudom, hogy ez a valóság vagy csak álmodom.