Lássuk, izék, konkrétan libidóemelkedés, amit gyűlölök, és meg álmodok, valakivel fetrengek vagy magamban, undorodom az egésztől.

Lehetne egy kérdésem?

Nincs ciklusom olyan 2 hónapja, szexuális életem sincs, na, most ennek lehet az oka, hogy naponta csak egyszer eszem meg stresszesek a napok, van, hogy egy héten többször nem is alszom és erős gyógyszert szedek?

Jó reggelt! Sajnos működnek a hormonjaim. Mindenféle szexuális izé előjön, ha nem tompítom magam gyógyszererrel. A dokim kategorikusan kijelentette, hogy nem fog estére leszedálni, pedig kéne (aludni is).

A tesók szeretnének kutyust, szerintem az öt macska sem vétózná meg, de anyámékkal nem lehet beszélni.

Ikszypszilon, sajnálom, de rövid leszek, egy szemhunyásnyit sem tudtam aludni, nem bírok fenn lenni. Egy kutya jó lenne, de anyámék nem engednék.

Rendes lány volt, hogy kisegített. Nálunk nem voltak “édrekes” esetek. Részben ezért is aludtam el a terápiák egy részét.

Köszönöm, Ikszypszilon, hogy megosztottad velem (is) ezt az emléket. A skizofréniára, ha jól tévedek, jellemző, hogy az illető nem képes beleérezni magát mások helyzetébe, amit a lány mondott, akárhogy is, de logikus volt. Már miért lehetne ítélkezni olyan helyzetben, amiről a bizonyos hölgynek fogalma sincs. Ez még szép megfogalmazás volt részedről. Minek ártja bele magát. Nekünk is voltak csoportterápiák, amikor sikerült elérnem, hogy a figyelő helyett a nyíltra tegyenek. Egyszer szólaltam fel, különben hallgattam, és tényleg nem tudtam beleélni magam felnőtt, igazán felnőtt nők helyzetébe – az igazán alatt azt értem, hogy én még mindig az a gyerek vagyok, aki nem tud megmaradni egy párkapcsolatban, hanem a szülei odafigyelésére van szüksége és egy pótanyára, aki most a pszichiáterem. A leszbikus intencióim is a nemierőszakokból, kisgyerekkori molesztálásból erednek.

Probléma van, de nem nagy ügy, négy és fél órát aludtam, hat előtt arra ébredtem, hogy pszichiátrián vagyok, keresem a pszichiáterem, egy branült akarnak a karomba ültetni és minden nap Fluanxollal pumpálni. – Írtózom a tűtől.

Itt nem én kezdtem marakodni, csak megint kifogtam egy tahót, akinek, hiába magyarázok.

megmondtam, nem regélek, leszar-lak.

mellesleg tanulj meg írni. Mégis ki a fene vagy te, orvos? Erősen kétlem.

xy, Többet ne írj nekem, mert szarok a véleményedre. Világos?

Figyelj, öreg, azt hiszel, amit akarsz, leszarom. És szerintem neked semmi bajod a világon, különben nem buzerálnál embereket. Ki a franc vagy te, hogy dignózisokat állíts vagy szúrj le. Szevasz Miska.

Nem megyek ki hátra, a kertbe, mert attól félek, hogy a kedvenc macskánk holttestére bukkannék. Az én hibám volt, leblokkoltam – ha stressz van, mindig csak bambán bámulok – láttam, ahogy apám áthajt a cicuson, az meg riadtan elsprintel, az öcsik talán ma hazajönnek Pestről. Nekik is lesz egy halottjuk. Amikor én hazajöttem a diliházból márciusban, a törpenyuszi már nem várt a konyhában. Az ilyen dolgok mindig felkavarnak, a könnyeim is itt ülnek a szemgödörben.

Megint nem tudok aludni, éjjel egykor akartam, de nem ment, kettőkor betettem egy koreai horrort. Majd összetojtam magam, kikapcsoltam egy óra után. Bevettem egy Dormicumot, vagy egy órát vártam, míg hatni kezdett, talán háromkor vagy utána sikerült elaludni. Hullafáradtan felkeltem kilenckor, nem tanácsos kihagyni az Ypsilát meg a többit. Előző este megcsiklandoztam a jobbkarom egy Gillette-tel, nem sokat ért, alig vérzett, ilyen szar pengével nem lehet hentelni. Amikor jól csinálom, fel lehetne fogni egy felespohárra való vért vagy többet. Az összes többi pengét ellopta a bátyám vagy anyámék. Még a kis ládát is kifosztották. Csináltam egy pengés nyaklácot, eltűnt a penge róla. Elegem van a hülye családomból.

Citromot csak zöldben láttam.

Nem tudom, mit akarsz helyettem “kitorpelni”, de “torpeld”.

Kedves Rabbi!

Ez attól függ, mely természetűre vagy kíváncsi. Remélem, nem élnek vissza vele, úgy értem eladják saját dolgukként, hogy leszázalékoltassák magukat. Ha bárki ezt meri tenni, azt karóbahúzom.

Először a hangok, súgnak-búgnak, hablatyolnak, vannak persze sikolyok is. Többször hallottam sikolyt. Nem féltem. Volt ott nagymama, öcsi, idegenek. Aztán jött a vér. Elborította a klaviatúrát, amikor ránéztem – akkor talán még Kventiaxon éltem -, majd összeszabdalt vérfüggöny előttem, amikor mentem le a lépcsőn. Viszonylag sokáig láttam. Az első emberem egy tejfölszőke kisfiú volt, azt mondta, hogy “igenis, uram”, jó hangosan, túlharsogva Srausst, majd hablatyolt. Ekkor tudtam, hogy irányt vett a skizofréniám, tehát be kell feküdni a pszichóra, mert nem akarok minden nap kisfiúkat a szobámban. Az a kiskölyök egy előzőleg részemről feltett kérdésre válaszolt. Befeküdtem, megint Kventiaxxal tömtek, ami szart sem ért, a legmagasabb dózis sem ért egy fabatkát sem. Nyolc rendellenességet tapasztaltam, mialatt bent feküdtem. Nem emlékszem, hol a papír… megnézem… nincs meg. Először is egy kedves bölcsész feketehajú nő mindennap az ágyamnál – gondolom azért bölcsész, mert magyarra jártam, tisztelem a könyveket és a bölcseletet -, sok okosat mondott megállás nélkül. Volt, hogy kinyitottam reggel a szemem, és nem a kórtermet láttam, hanem dobozokkal teli szobát, matekkönyvek voltak bennük. Ez érzés volt. Vonzódom a matekhoz, ezért lehettek azok.Voltak kimerevedett képek trasszerű állapotban.

Nálam nem is inkább a felettes én, inkább az ID uralkodott, dührohamokat gerjesztett, egyszer álmomban majdnem megfojtottam egy szobatársat.Ezt a felettes én – dolgot nem értem. Már elfelejtettem, mi is az.

Most van egy olyan belső sugallat, hogy fel kell hentelnem magam, tegnap jött, de a doki itt matat az agyamban. Ezt mások mondják. Sajna alvajáró vagyok, legutóbb egy korit találtam az ágyamban. Félek, hogy valakire dühös leszek, és megismétlődik a támadás. Senki nem áll olyan közel, ő meghalt, öngyilkos lett.

Kint fázom. Pocsékul vagyok. Mindennap úgy kelni, mint egy házi öleb, amit kedvesen eltartanak, mert elmeroggyant. Nem tudom, kitől örököltem, de a gyerekkori szegénység és abuzus kiváltotta.

Megint előveszem a korimat. Miskolcon. Havonta egyszer elmegyek oda, mert nem vagyunk épp gazdagok, adósságok. Amikor hív a dokim, akiben már az új anyámat látom, de ha megsértődik, az összes Ypsilát a fejéhez vágom. Van itt egy durva anyakomplexus meg szexualitásundor is.

Köszi, Rabbi, a tanácsot, igyekszem.

Edraan

u.i. sajnos semmi szépet nem tudtam írni. Sajnálom.

Én (is) meg akarok halni, venni egy pisztolyt, és letudni a hátralevőket. Voltak masszív hónapos – egyhuzamos hallucinációk, de a hülyék csak Kventiaxxal tömtek. Elfelejtettem, mit akartam. Leszarom.

Bpd888: A skizofrénia nálam hozta a depressziót, kaptam antidepresszánst, de semmit nem ért. Dühroham, órákig kukán ültem az ágyamon, és meg akartam ölni embereket. Bent a pszichiátrián. Nagyon magam alatt voltam. Nálunk nem bevett módszer az elektrosokk.

A skizofréniára nincs olyan gyógymód, ami eltüntetné a betegséget. Próbálkoztak nálam nadival, természetgyógyászat, kézrátételes, nem működött, csak a félelmemet táplálta. A depresszióval nem tudok mit kezdeni. Folyton azon jár az agyam, hogyan iktathatnám ki magam.

Bocsánat, Ikszypszilon levele volt.