Sziasztok! Azért gondoltam leírom a történetem, mert a fórumokon általában csak a rosszakat olvassuk. 40 éves vagyok. Tavaly ősszel erős folyás, hatalmas derékfájás tünetek miatt orvoshoz fordultam. Megkezdődött a kálváriám. Októberben az első kúp kimetszéses műtét, ahol kiderült méhnyakrákom van. Nem volt túl jó indulásnak! A következő műtétem már egy másik fantasztikus orvos végzett decemberben, akit az Isten küldött (vagy az elhunyt férjem) felém. Mikor felnyitott, az artériámon (láb hajlatban) is talált egy daganatot, amit kivett a nyirokcsomókkal együtt(5 nyirokcsomóból, 3-ban áttét van). A méhen és az azon lévő daganatot bennem hagyta, amit sokan nem értettek. Januárban kezdtem a kemot, februárban a következőt. 2x 5nap. Gondolhatjátok mit éltem át! A hajam kihullott, hányinger….De nem adtam fel és a családom, a gyerekeim, barátaim is mind mellettem álltak! Az onkológusom egy energikus, életvidám férfi, akinek ha csak a hangját, meghallottuk már jobb kedvre derültünk! És a nővérek, szóval előttük is le a kalappal!!! Közben folyamatossan ettem algát, gombát. A nőgyógyászom az egyik kontroll alkalmával megkérdezte, milyen kezelést kapok a kemon kívül, mert annyira megy össze a daganat. Márciusra írták elő a 3. műtétem, ahol már NEM VOLT DAGANATOM a méhnyakon! Kivették a méhem, a petefészkeim. Nyáron sugárra jártam és ma teljesen jól vagyok! Tünet mentes!!!! Ezt a sztorit azért írtam le, hogy lássátok így is alakulhat a történetünk! És megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a Péterfy kórház Orvosainak és Nővéreinek!  Mindenkinek minden jót!