A köztes-új életem.

Téma címkék:
2013.09.26. 18:54

Sziasztok!
2012-ben Lány24 néven megírtam “Az én történetem” című sztorimat.
Most azzal a céllal írok ide, hogy elmeséljem röviden az elmúlt egy évem történetét, a borderline-om történetét.

Azóta megváltozott az életem!

Kezdetben, amikor a kezelések elkezdődtek, akkor nagyon nehezen viseltem saját magam minden napjait el, de kitartottam. Sajnos mivel még a legelején voltam, így beleugrottam egy másik rossz párkapcsolatba, de ezt már másként, ha lehet így írni, jobban-könnyebben dologztam fel. A fejlődésem nem a kapcsolat végének feldolgozásában mutatkozott meg, hanem amikor megtudtam hozni a döntést, hogy kilépek a rossz kapcsolatból, mert ugye egy beteg hiába jár a kezelőorvoshoz, a döntéseket a beteg hozza meg.

Nehéz megfogalmaznom a gondolataim, de itt most nem egy újabb párkapcsolat sikeretelenségéről akarok írni, hanem az újra kezdésről.

Szóval a lényeg abban rejtőzött, hogy gyógyszerekkel, de sikerült egy másabb, pozitív gondolkodásmódot kialakítanom. Most nem arra akarok kilyukadni, hogy minden szép és jó, és pont, mert bizony ott voltak a nehézségek. Le kellett küzdenem a rosszabbik énem. Bizony sokszor előfordult, hogy nem tudtam felkelni, és nem is keltem fel, de aztán jött a muszáj, mert munka, kötelesség.

Nagyon sok időbe telt, amire idáig felküzdöttem magam, de közben a kapcsolatom annyira rosszá vállt három hónap után, hogy újabb pánikrohamok, összeesések… Ez ellen úgy tettem, hogy ittam a gyógyszerek mellé.

A kettős józan ész/border ész nagyon sokszor viaskodott, pl: cigiztem/nem cigiztem, ittam/nem ittam, stb… De közben sokat gondolkodtam, jártam a terapeutához.

Ma szeptember 29-én elmondhatom, hogy eljutottam a gyógyulásban odáig, hogy nem cigizek, nem iszok, s teljes vagyok egy párkapcsolat nélkül is.

Gyógymód?- Igen, van! A gyógyszerek mellett találtam magamnak célokat, s nem kistávúakat, hanem hosszú távra, s elképzelem magam, hogy meg fogom tudni valósítani őket. A negatív gondolkodást lecseréltem pozitívra, ami néha még most is marhára nehéz. Minden napnak örülök, hogy nem vagyok halálos beteg, s megvan minden kezem és lábam, hogy egészséges vagyok testileg.

A lelkem felépüléséig még most is azt “mondom”, hogy sok idő van, de haladok.

Elindulni nehéz, de hinni kell, s bízni, hogy a napok múlásával, ha nehezen is mennek, de mindig jobb lesz.

KÜZDJ!!! Legyenek egyre nagyobb céljaid!

Kezd el azzal, hogy kitűzöl először kisebb, egyhetes célokat, majd így haladsz előre, s egyre hosszabb tervekben gondolkodsz!

Remélem, hogy valakinek tudtam segíteni!

#14790 lazsoya hozzászólása: 2013.11.06. 12:06

köszi, jó volt ezeket olvasni. sok sikert továbbra is!

#14789 Dahlia hozzászólása: 2013.10.06. 12:28

Megkérdezhetem, hogy milyen gyógyszert szedsz?

#14788 Panna1 hozzászólása: 2013.09.30. 19:33

Kedves bizsomb ! Nagyon szépen kérlek,naponta se igyál,mindenkiért kár,Te okos,értelmes ember vagy,alkohol nélkül próbálj élni,nagyon sok fájdalmat ellehet viselni így,az alkoholnak is vannak utóhatásai,később betegség származik belőle,nem éri meg,vele vígasztalódni! Sok erőt kívánok Neked,kitartást ,bátorságot! Merj szembenézni,az élettel,büszkén,bátran,…meglátod józanon is menni fog…próbáld meg!Üdv:Panna.

#14787 bizsomb hozzászólása: 2013.09.29. 08:37

Kedves Panna!

Ennyire azért nem komoly a dolog, alkesz nem vagyok, csak az elmúlt mondjuk durván két évben napi 1 vagy indokolt esetben 2 sör lecsúszott. Részerge sose iszom magam, az csak hétvégén van néha amikor haverokkal elmegyünk valahová xd Most már próbálom csökkenteni ennek a mértékét is, már van hogy pár napig nem kell egy sem. Azért csináltam ezt amúgy gyógyszer nélkül mer volt egy igen.. kellemetlen mellékhatása amit nem akartam elviselni.

#14786 Zuzmara hozzászólása: 2013.09.28. 20:42

Szuper vagy és kitartáááás!

Le lehet győzni a negatív gondolatokat és a negatív énünket gyógyszerek nélkül is.

Szerintem nagyon kell figyelni arra is,hogy pozitív emberekkel vegyük magunkat körbe.

A negatív-lehúzós embereket kerüni kell,nagyon ártóak.

Sok sikert és kitartást kívánok.Sikerülni fog!

#14785 Panna1 hozzászólása: 2013.09.27. 19:10

Kedves bizsomb! Ha ekkora erő van benned,akkor miért nem tudsz az ivással felhagyni.Bocsáss meg,de annyira nem érdekel,milyen nagyon lehúz a pia? Üdvözöllek,és reménykedem,egyszer még megírod,hogy a piáról is lemondtál…sok erőt kívánok ehhez Neked!

#14784 Panna1 hozzászólása: 2013.09.27. 19:02

Én ma egy boldog ember lettem,mert egyetlen ember megírta sikertörténetét,…és ugye hogy le lehet győzni,kaptam már érte,hogy próbáltam meggyőzni itt embereket,de én bízom benne,hogy mindenki eljut ehhez,csak sajnos hosszadalmas.Akarni,akarni,akarni…és ne nézzetek “hátra” nem kell állandóan múlttal foglalkozni,siránkozni…most,azonnal kezdj élni egészséges életet,és ami nem fér bele,azt passzold el!Saját MAGAD életéért csak TE tehetsz! Pokolba éltem 16-évig,időnként szükségem volt gyógyszerre,és azt mondta az orvos,nincs semmi bajom váljak el.Megtettem. Nagy dilemma volt,hogy hogyan?Egy elmeteg,fegyverekkel részegen játszadozó,zsarnok tartott fogva.Közben pedig 2 szerencsétlen gyereket úgy kellett nevelnem,mintha példás család lennénk.Nem érdekel,már semmi ebből,csak bizonyítom,hogy van fogalmam az életről.Kellett a megerősítés,hogy kell tennem valamit,ahhoz,hogy megváltozzon az életem.Ha úgy érzed nem jó,gondolkodj,kérj tanácsot,változtass!Ha lehúz valaki hagyd el,dolgozz, tartsd el magad,és bátor légy nem szabad félni az élettől! Kelj fel és járj a saját lábadon!Tegyél meg MAGADÉRT mindent!Minden szenvedőnek azt kívánom,már arról írjon,hogy jobban érzi magát,hogy lássa a reményt,akkor már jó lesz mindenkinek,mert másokra is jó hatással van!Én azért írok mindenkinek mert szeretném ha mindenki boldog lenne!

#14783 bizsomb hozzászólása: 2013.09.27. 15:14

Gratulálok, jó látni hogy van akinek sikerül :) Én csak depressziós vagyok(voltam?) de már ez is múlófélben van. Én teljesen magamtól, gygyszerek nélkül eljutottam oda hogy majd egy éve nincsenek olyan nagyon depis idószakaim, amikor napokig nem bírtam szólni sekihez meg hasonlók. Mondjuk viszonylag sokat iszok sajnos, de ezt leszámítva normálisnak tartom magam… van még mit fejlődni azért xd

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

Precognox

Close
Close