Szerelem vagy barátság

2014.07.15. 20:39

„Legyünk barátok”- életem 2. legnagyobb fájdalmát ez a két szó okozta… és immár tudom mi a válasz rá: „Nekem van elég barátom, ilyen áron nincs szükségem még egyre!”

Mert nincs megalázóbb annál mint egy szerelmes fiú, és egy lány aki csak barátságot ajánl neki… BA**D MEG A BARÁTSÁGODAT!

 

Történetem augusztusban kezdődött: gólyatábor, korábbi ürességből és kitaszítottságból hirtelen új embereket ismertem meg. Megismertem egy lányt, akivel nagyon jól kijöttem, annyit nevetett rajtam mint évek óta senki és neki senkije nem volt rajtam kívül az Egyetemről… senkivel sem jött ki jól, csak velem, de velem nagyon is.

Csupán két gond van: 1. én border vok, 2. neki van fiújaXD

1 hét ismertség után intenzív fájdalmak törtek rám, mindig ez történik ha rám tapad valaki. Utána kénytelen voltam kerülni őt, ő ment vonattal, én direkt busszal mentem h ne találkozzunk. Letiltottam facebookról (pedig még be sem jelöltXD) stb.

3 naponta beszéltem vele, nem bírtam többet. Három naponta mindig kikészültem tőle… szarul voltam és rohadtul nem értettem miért érzek ilyen érzelmeket. Szerettem-e őt? Ezt nem tudom! voltak pillanatok h szerelmet éreztem, volt mikor intenzív féltékenységet, fizikai fájdalommal vegyülve, és volt mikor kifejezett taszítást. De nálam ez  mindig így megy…

Szeptember végére végre lekopott rólam! Kicsit fellélegeztem h már nem akar minden nap beszélgetni és h beletörődik h nem mellette ülök órákon! Három naponta persze továbbra is beszéltünk…

Ez így ment egész decemberig, amikor is szakító félben lett a barátjával. Iszonyúan ki volt készülve, öngyilkos gondolatai voltak és látszott rajta h komolyan szenved. Beszélgettem vele, többet mint korábban és hagytam h rám tapadjon!

Napi 3 levelet írt nekem, sokszor felhívott, becézgetett kicsiK-nak hívott (K- a nevemből jön). Rengetegszer mondta h aznap rólam álmodott. Ilyen álmai voltak: „Álmomban egy csillagvizsgálóban feküdtünk egy ágyon és néztünk egy hullócsillagot. A hullócsillag nagyon lassan ment és minden olyan gyönyörű volt ott veled!” „Álmomban megbetegedtem és nálatok aludtam… másnap te gondoztál és ügyeltél rá, hogy meggyógyuljak. Annyira szeretem benned, hogy mindig törődsz velem, kicsiK-ám!”

Felírta a nevem az otthoni asztalára, a szobájába több tárgyat is kirakott ami rám emlékeztette. Na meg megkért h küldjek neki egy képet telefonjára, valamit amiről mindig eszébe jutnék. (ÉN a Holdról küldtem neki egy képet…)

„Néha úgy érzem e világon senki nem ért meg engem, csak Te” „Nagyon félek a Németországi utamtól, mivel Te nem leszel ott!” és még sok más nyálas duma amit mind beadagolt nekem!

És én mindeközben folyton és folyton rosszul lettem. Egyre rosszabbul: Fuldokoltam, reaktív pszichózist éltem át, teljesen átmentem aszexuálisba, és egyre jobban taszított engem! De idő közben küzdöttem magammal, nem akartam lerázni mert korábban már több lánnyal is ugyanezt éreztem és rohadtul nem megoldás ha lerázom! Szóval hagytam had tapadjon rám, válaszoltam neki, de kevesebb levelet mint ő és nem írtam neki ilyen kötődős, szeretős leveleket.

Asszem nagyon féltem tőle! És tudtam, hogy idő közben ő továbbra is jár a fiújával, sokat veszekednek stb… de járnak!

Féltékenység időnként nagyon belém vágott, fájt, fájt, fájt!

Fájdalom tombol benned, majd jön egy reaktív pszichó és lekapcsol az agyadXD vicces.

Aztán márciusban ő elment Németországba az apjához (elmenekült a fiúja elől), és csökkent a lelkesedése, már nem írt nekem annyi levelet és nem tapadt rám úgy….

Ő azóta állítja h én beképzeltem h rámhajtott, de számomra ez teljesen egyértelműen ráhajtás volt. Vagy talán tévedek? Ti hogyan értékelnétek ezt ha egy másik nemű egyén ennyire rátok tapadna? meg a szövegek amiket írt…

 

 

 

#13733 adidaszdk hozzászólása: 2013.06.20. 22:00

Tomi82,

nagy örömmel olvastam a hozzászólásodat:D általában szeretem az ilyen zűrös storykat olvasni, főleg borderektől… sokszor úgy érzem ez lenne az én igazi világom : narkózni és baszni össze vissza. Persze nem ezt teszem, mert tudom, hogy ha nem lennék border akkor mindkettőt megvetném. Ha nem lennék bpd-s akkor lenne egy stabil kapcsolatom és sztem úgy élném le az életem h össz-vissza 1-2 lánnyal feküdtem le életem során.

am anno 18 éves korom előtt csupa ilyen kapcsolatom volt…

volt egy lány, fél évig játszott velem, hét elején akart járni, hát végére már benyögte h legyünk csak barátok, aztán jövő héten megint felhívott h mégis járjunk stb… és én voltam akkora hülye h hagytam! fél évig így ment, aztán elment kirándulni Olaszországba, előtte úgy volt h járunk, majd mikor hazajött mosolyogva mondta h képzeld összejöttem egy sráccal… ANYÁD! 1 évig nem beszéltem veleXD

aztán 10-13 éves korom között egy Fruzsina nevű lányba voltam szerelmes, aki szíveket rajzolgatott a füzetemre, meg ölelgetett, karácsonyra ajándékot vett nekem stb… közben pedig egy Csaba nevű sráccal járt. ÉN nem mertem még a jelét se adni h szerelmes vok belé, és rohadtul nem értettem h miért rajzol szíveket a füzetemre ha van fiúja… aztán szakított a fiújával, ráhajtottam és jött a LEGYÜNK BARÁTOK duma… na azzal se beszéltem fél évig… vagyis beszéltem onnantól basztattam őt megállás nélkül:D

és volt még 1 harmadik lány is, azzal jártam 1 hónapig, majd gondolt egyet és kirakottXD egyikkel se feküdtem le… de mind a 3 beszívatott a maga módján és ebből 2-öt kurvára nem értek h miért.

sztem részben ezek miatt vagyok ilyen amilyen.

#13732 adidaszdk hozzászólása: 2013.06.20. 21:49

Én-ek:D ha kicsit érthetőbben írnál akkor nem lennél olyan idegesítő… “Legyezi a micsodáját… ” hát igen ez elég találó kifejezés:D

EN-ek
#13731 EN-ek hozzászólása: 2013.06.20. 19:25

adidasz dániából: hátte is 1 elég fura fazon lehecc imho!

Akarsz is bigét, + n is; szeretnéd is HA rádhajtanaa bőr, + n is…

Sztem 1. körbe talán dönts L h mit is akarsz! Ezek a yoszágok ugyanis – bár agyuk az n sok van – de sajnos kib* yo ösztönnel vannak +áldva, és képesek KIszimatolni a szegény mber fiát!! (a BALf*szokat pl. messziről +érzik!) Emiatt aztán n mind1 a viszonyulás kérdése.

A másik tévhit, “h majd érettem Lhaggya a hapsiját/csaját’ – na ez 1 orbitális TÉVEDÉS! és a legritkább esetben szokott előferdülni! (émmagam is sokk ojan esetet ismertem, h – ahol bár még ütötte verte is – mégis vele maradt v visszament hozé a bejgli!) –> ez 1úttal ismét yo bizonyiték arra, amit az előbb mondtam az agyi vonatkozásban.

 

“Ti hogyan értékelnétek ezt ha egy másik nemű egyén ennyire rátok tapadna?” – sztem ezta szitut (rajtad kivül) mindenki szivesen Lviselné, légyenbár akár 66db csaja is! hisz’ legyezia micsodáját.

(Az más kérdés, h 1 igazi Bölcs kerüli mindet, minta lepráskutyát! )

 

Őrülök h seggithettem

EN-ek
#13730 EN-ek hozzászólása: 2013.06.20. 18:48

NEszójjábe kókattbékakuki!

#13729 gyomorfekely hozzászólása: 2013.06.20. 15:07

A vinyóm beindult, ÉN-ek, ám olyik alkalmakkor ama bizsere izgalomtól remegek entellektüelle, mint most, de nem ak parasztlázadást. Sokat ak, az tény, idijotizmus non plus ultra lemészárlása… hangyafarm, miegy-ebe-k. Ehem.

#13728 tomi82 hozzászólása: 2013.06.20. 13:12

“Kedves” ÉN-ek! Olvastam már pár hozzászólásodat és közölném, hogy a bpd sem téged, sem mást nem jogosít fel arra, hogy beteg embereket (akik ráadásul sorstársaid!) tapló módon kiröhögj illetve úgy kezeld őket, mintha te bármiben is “felsőbbrendű” lennél! Ha mindenáron folytatni kívánod szánalmas fröcsögésed, legalább tanulj meg helyesen írni! Előre is köszönöm…

 

EN-ek
#13727 EN-ek hozzászólása: 2013.06.20. 08:45

#13726 tomi82 hozzászólása: 2013.06.20. 07:28

Velem is megesett hasonló: egy kórházi tartim alkalmával megismerkedtem egy lánnyal, akit szintén azon az osztályon kezeltek. Már ahogy megláttam, tudtam, egymáséi leszünk. Ez 3 éve történt, jártunk 3-4 hónapig, mire közölte (egy-két szexuális kapcsolat után), hogy Ő tulajdonképpen csak barátságot érez irántam. Nem tudom, miért mondta ezt, mikor elmondása szerint én voltam a harmadik fiú az életében, akivel szexig jutott, lényeg az, hogy másfél évig nem beszéltem vele ezután. Aztán tavaly év elején bekerültem egy másik kórházba májnagyobbodással (17 éve használok drogokat, gondolom ez baszott be), és mikor kijöttem, látni akartam. Találkoztunk, lefutottuk az udvariassági köröket, aztán újra összejöttünk és majdnem egy évig jártunk, nála laktam, együtt voltunk, amikor csak tudtunk, szex napi 3-szor (legalább), hawaii meg minden… Egyszer csak közölte (ismét 3-4 hónap után), h Ő nem szeret annyira engem, mint én Őt… Gondolhatod, mit éltem át: megint az lesz, mint az első kapcsolatunknál… De nem ez lett: egyre inkább kezdett elhúzódni tőlem, viszont megengedte h továbbra is vele lakjak sőt, néha egy kis etye-petye is volt. Aztán január elején valami eltört bennem: amíg vele voltam, egy-két kis megcsúszásom volt, amúgy “tiszta” vtam. Akkor viszont elborult vmin az agyam és olyat tettem, amit azóta is bánok: reggel azt mondtam neki h elmegyek dokihoz, mert rosszul vok, megpusziltam az arcát és amikor visszafeküdt, kivettem a bankkártyáját és leemeltem róla, amit tudtam, majd mind a 90ezer ft-ot elcuccoztam egy éjszaka alatt. Meg akartam halni, de nem sikerült túlnyomni magam, pedig istenbizony próbálkoztam (1 lövés= 2g pentakristály), aztán pszichiátria megint, mert a lelkiismeretemmel nem tudtam elszámolni (anyagilag azóta sem). Azóta csak emilezünk a lánnyal, mert egyikünknek sem hiányzik a fájdalom. Nem tudom, h akkor mi volt bennem, de senkinek se kívánok hasonlót sem. Jelenleg éppen OP-elvonásom van, kurvaszar, de ez is jobb, mint a külvilág hülyesége… Azt mondom, ne hagyd, hogy te is ilyenbe keveredj, inkább közöld a lánnyal h miket érzel és lehet h ő kér arra h hagyjátok abba ezt a játékot (de nem biztos…).

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close