Nem diagnosztizált, de valószínűleg bordenline!

Téma címkék:
2016.07.03. 08:09

Nem történetet írok, segítséget kérek! Olyan orvost – lehetőleg férfit – keresek, aki erre a betegségre próbál megoldást találni a fiamnak. Aki jelenleg természetesen nem beteg, tehát azt sem tudom hogy viszem el. De megoldás kell! A fiam 21. lesz, 3 éves korától hordtam orvosokhoz, mindenfeléhez. Jelenleg másfél éve nem jár orvoshoz, saját döntése alapján.

Köszönök minden segítséget!

#23556 Fogtunder hozzászólása: 2016.07.04. 20:49

Köszönöm anton a segítséget! Annyira nem vagyok otthon az ilyen beszélgetésekben, hogy nem is értem mit írnak. De valóban nem vitát akartam indítani csak neveket, telefonszámokat, hogy kéznél legyen ha eljön az ideje. Hisz nem egy erőszakos “nemtudomki” vagyok, csak egy szerető anya!

#23562 anton hozzászólása: 2016.07.05. 16:04

Kedves Fogtunder, Budapesten keres segítséget? Meg tudna adni egy email-címet?

#23563 Fogtunder hozzászólása: 2016.07.05. 16:45

Üdvözlöm!
Igen többnyire pesten. 18. Kerület környékéről. fogtunder724@gmail.com

EN-ek
#23555 EN-ek hozzászólása: 2016.07.04. 20:46

:D

ABBA igaza vana hepsinak, h éggé kissregényeket írsz fojton!:P legyémá leg a szememre tekintettel, má í is alig lát! (2 centire!;) xal 1 nagy hejett ink firrkájj monnyuk 3 kiss aranyosat, sakk or leg n is tűnsz L holnapokra, minta többi nyomi bodri…:P

(viszont n volt benne semmi KIoktató/tető, so ezt visszautasítom a nevében is)

boldogbordi
#23549 boldogbordi hozzászólása: 2016.07.04. 11:58

Nem tudom,pontosan miért hordja 3 éves korától orvosokhoz,és milyen összefüggésben ál ez a borderline-al. Hogy van most a fia,és mi vezette rá arra a döntésre,hogy ne kérjen többet segítséget. De azt megtudom érteni ,hogy ilyen hosszú idő után,talán megelégelte a dolgot.
A fia 21,én is annyi vagyok,és magamból kiindulva én elküldeném a jó büdös fenébe a szüleimet,ha elráncigálnak segítségért. Avagy elég nagy vagyok már ahhoz,hogy felmérjem a problémát,belássam és a megfelelő segítség után nézzek. És önnek is tiszteletben kell tartani a fia döntéséit hiszen 21 éves nem három. Mikkor nekem volt egy nagyon nehéz időszakom,és nehéz döntéseim apám megkérdezte tőlem,hogy jó de most mit csináljak ? Azt válaszoltam neki,hogy semmit,fogadja el,vagy ha ez nem megy tartsa tiszteletben a döntéseimet.
Azt írja, fia ” jelenleg termesztésén nem beteg” Ami ellentmondásban áll azzal,hogy megoldás kell és,hogy mégis hová vigyem ….
Ez nekem valahogy úgy tűnik,hogy a srác,nem érzékeli annyira rossznak a helyzetet mint a környezete.
Még mindig nem tudom pontosan mi a probléma,de tiszteletben kell tartania a fia döntését ( kivéve akkor,de csak akkor ,ha az közvetlen élete múlik rajta,akkor meg kell fogni a kicsi kezét és elvenni a megfelelő helyre,bármennyire is ellenkezik)
Ezon kívül tényleg tiszteletben kell tartania a fia döntését,és egy megértő közeget biztosítani számára,ahol nyugodtan beszélhet a dolgairól,gondjairól örömeiről mindenről.Ha ebben a közegben beszélhet erről,akkor előbb utóbb ő maga is rájön,valami nem oké,és ő fog segítséget kérni,illetve egy ilyen közegben nem fogja támadásnak venni,mikkor óvatosan ( és nem ítélkezően) arra próbál majd rávilágítani,hogy fiam valami nem oké aggódóm érted. Lehetőséget nyújt a tért arra,hogy vagy ő lépjen vagy közösen lépjenek. Szemben azzal,ha le támadjuk azzal,hogy már pedig,most azonnal ide is ide meggyünk.
Ez azért írom mert,ez a segítség kérés,tekintve,hogy a fia 21 éves azt sugallja nekem,hogy nagyon aggódik a fiáért,és mindent megtenne érte,de azt is érzem ebben,mintha a fia nem képes arra,hogy saját magát húzza ki a gödör mélyéről,hogy önállóan segítséget kérjen. ( Bár nem ismerem se a fiát sem a körülményeket) Amennyire lehetséges,vonuljon inkább háttérbe,és hagyja a fiát létezni ,gondolkozni dönteni hiszen minden képessége meg van rá !

Nem egészen világos,hogy mi a probléma,írja,hogy nem diagnosztizált (nem az én vagy az ön dolga erre választ adni,azért ne is kategorizáljunk feleslegesen) De arra,hogy mégis kiderüljön pontosan mi áll, a fia viselkedésesnek hátárebben,és később segítsen a gyóygyólásban érdemes első körben egy klinikai szakpszichológust keresni Annak függvényében merre laknak,ki az akiben megtudnak bízni,és önök is meg a szakember is tudja biztosan vállalni a kapcsolatot. Csak címkék nélkül,tehát ne azzal állítsanak oda,hogy a fiam vaszeg borderline,vagy te fiam biztos,hogy az vagy. Mert egyáltalán nem biztos,vagy ha még az is ő ettől a címkét nem lesz jobban. És minden mindennel összefügg,tehát ez kőkeményen lehet egy közös munka és,családterápia formájában

#23552 anton hozzászólása: 2016.07.04. 19:43

Huszonegy éves borderline-osként azért még nem kéne magad a téma szakértőjének gondolni. Szerényebben, tömörebben, kevésbé kioktatóan, hibás következtetések nélkül is lehetett volna…
A témához kézenfekvő észrevétel, hogy
1. az érdemi véleményalkotáshoz kevés az információ,
2. a terápia valószínűleg segítene, de belátás és sok kitartás nélkül nem megy,
3. felnőtt embert nem lehet akarata ellenére orvoshoz/pszichológushoz vinni.
Fogtunder viszont nem tanácsokat vár, hanem férfi terapeutát keres.

EN-ek
#23554 EN-ek hozzászólása: 2016.07.04. 20:37

4. minden úgy SZAR ah wan, ésa tököm televele! – KI fizeti a piámat??;D

boldogbordi
#23557 boldogbordi hozzászólása: 2016.07.04. 20:57

1.Én és látom,hogy nincs elég információ,többször is megemlítettem a hozzáoszlásomban
2. ha nem tudod mi a probléma nem tudod mi pontosan mi segítene. Ezért javasoltam kit és hogyan keressenek,nem tudok konkrét személyt javasolni,konkrét ismeret nélkül. És sem nekem,sem a hozzátartozónak nem, dolga kompetenciája a diagnózis. Azért fogalmaztam úgy ahogy. És én is gondnokoltam ahhoz ,hogy talán ez túl kioktató,de megpróbáltam megfogalmazni,hogy nekem ebből mi jön le. Akit érdekel végig olvassa akit nem,nem. Rövidebben nem tudtam ezeket,ha rövidebb lenne lehet az lenne a kioktató,csak igyekezetem visszatükrözni mit láttok ebben az üzenetben,egy együttérző módon.( Itt egy fiért nagyon aggódó anyát látok,aki mindent megpróbál megtenni )

3. Az egy önsegítő fórum,és csoport,tehát,nem adhatok se többet se kevesebbet,amik ezek a keretek adnak. De hogy milyen ismerteim ,tapasztalataim vannak,azt át adhatom annak érdekében,hogy másnak ez valahogy segítsen. Az ismeretek és a tapasztalatok pedig nem életkor függvényei egészen…

Legközelebb igyekszem “monnyuk 3 kiss aranyosat”

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close