barátnőmmel 3 hónapja együtt lakunk mire elárulta rémes 3 hónap után,hogy bortdenline-ban szenved. letaglózott amikor felfogtam mi is az? az idegrendszerem kész. több odafigyelést igényel mint egy gyerek. szeretem nagyon, nincs olyan ok amiért én megválnék tőle. teljesen felborult az életem. katasztrófára sikerült 3 hónapon vagyok túl. mostmár viszont hogy tudom mitől ilyen naponta-kétnaponta, sokkal kevesebb a vérre menő veszekedés. kitérek előle és bizony-bizony néha neki jut eszébe hogy okosabb hallgatni. kéerésem az lenne, hogy gyógyulásra van reális lehetőség?kitalál dolgokat csak hoghy bűntudatot ébresszen bennem és abban tart 1-2 óráig. aztán a hirtelen váltás és normális. és egyszer csak a veszekedés. de vérre menő. ez ment eddig.
angyalpor
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
Szia történt Javulás azóta?
ilófaszt egyre rosszabb lett minden ezt nem lehet birni most már nem birtam cérnával megvertem merrt gusztustalan jellemtelen volt velem szemben. 8 hónapig birtam uramisten milyen 8 hónap volt…borzalmas. de a végén már csak engem vagyis azt bántotta aki tűzbe ment volna érte most 5 napja külön,sztem igy is marad pedig imádtam az életemnél jobban és még most is…
A verés hiba volt, akkor is, ha a sorozatos érzelmi bántalmazásra adott reakció volt a részedről. (Nekem is volt olyan borderline barátnőm, aki fizikai erőszak nélkül is szinte terrorizált.) Mindenesetre ez biztos nem lesz jobb, muszáj abbahagyni. Gondolom, a mostani már a sokadik összeveszésetek. Szakítsd meg vele a kapcsolatot teljesen.
Több párkapcsolatom is volt borderline nőkkel, így sajnos bőven van saját tapasztalatom. Nem akarom ismételni magam, a korábbi borderline-témájú hozzászólásaimban nagyjából leírtam a véleményemet.
Egyébként gyors javulás nincs, téved, aki alább ezt írja. A terápia sikere nagyrészt a borderline páciens belátásától és együttműködésétől függ. Akinél ezek hiányoznak (ami sajnos elég gyakori), azon a legkitartóbb szeretet sem segít. Erre valószínűleg te is rájöttél már.
Érdemes lenne megvizsgálnod egy pszichológus segítségével, hogy miért maradtál benne ilyen sokáig egy romboló kapcsolatban.
és ha egyszer leszúr? késsel?
nem érted? mikor minden nap egy lutrinak indul? most volt egy pokoli napom, estétöl másnap délig sms, de végig, hogy megöli magát, hogy vízbe ugrik, hogy börtönbe viteti magát, uramisten ez így töményen, feszitett tempóba. másnap este átzmentem hozzá (mi most először költöztünk külön a 3 havi ismertségünk alatt direkt, 4 napra terápiás célból). tehát ez után a borzalmas éjjel után átmentem de ugy, hogy az sms-eibe nem fenyegetőzött hanem egy vicces kérdésre azt irta hogy “OK”. ez annyira hirtelen váltás volt hogy hihetetlen. ezt át kell élni. erre ezt irja: minden úgy lesz ahogy kérted….és mintha kicserélték volna. csodálattal nézem, tanulmányozom ezt a hirtelen , kontraszt nélküli váltásokat. egyik percben gyűlöl másik percben imád . mindenben a szélsőség. uramisten mire vállalkoztam.otthagyni nem tudnám mert én őt annyira, tehát viselem. egy biztos. unatkozni nincs idő.
akkor itt gyakorlatilag javulás esélye is csekély
A javulás esélye nem csekély, kognitív/dialektikus viselkedésterápia segítségével jó esély van akár gyors javulásra is. A szenvedélybetegségek (kábítószerfüggőség, alkoholizmus…), életveszélyes állapotok (anorexia, öngyilkossági kísérlet…) pl. lassítják a folyamatot, hiszen ott az elsődleges egy elvonóprogram, az életveszély megszüntetése.
A 8 év rehabilitációs idő nem azt jelenti, hogy 8 évig nem látszódik semmi aztán a beteg hirtelen tünetmentes. A tünetmentes állapot elérése, stabilizálása egy folyamat, a beteg folyamatosan érzi magát egyre jobban és folyamatosan sajátítja el a helyes magatartásformákat.
Fontos, hogy tudd nem a te felelősséged az, hogy a párod meggyógyuljon vagy jobban legyen. Mindenki először saját magáért felel. A párodnak is saját döntése az, hogy meg akar-e gyógyulni! Az viszont növeli az esélyét a gyógyulásra, ha a környezete támogatja ebben.
a probléma az,hogy súlyos kábítószerfüggő lett a pali és már min denre függő mert félrekezelték…
Elsősorban neki kell akarnia a gyógyulást. Kábítószerről, gyógyszerről vagy alkoholról való leszokást pszichiátrián célszerű kezelni, ahol ezektől a szerektől biztonságosan el van zárva, illetve a napi adagját fokozatosan csökkentve szoktatják le, miközben feltárják a szerhasználat mögött álló okokat. Ez több hónapos program, addig nem lehet elkezdeni összetettebb betegségek kezelését, gyógyítását, amíg fennáll a függőség. Amíg ő nem kötelezi el magát a leszokásra és kéri ebben szakember segítségét, addig te érte semmit sem tehetsz. Legfeljebb kihívhatod rá a rendőrséget, kábítószerbirtoklásért vagy használatért illetve, ha kárt akar tenni benned. Ha a helyedben lennék és a párom nem lenne hajlandó a leszokást választani, akkor a testi és lelki épségemre való tekintettel megszüntetném vele minden kapcsolatomat.
Szia angyalpor, sajnos azt nem lehet megjósolni, hogy a párod meg fog-e gyógyulni. Ha tudjátok a diagnózisát, akkor valószínűleg járt már szakembernél, ő tudna az állapotáról és a gyógyulás folyamatáról többet mondani. Átlagosan a terápia kezdetétől, ha a beteg folyamatosan jár a kezelésre 8 év rehabilitációs időt szoktak mondani és utána is érdemes visszajárni konzultálni időnként. A borderlinet egyébként sokan nem tartják gyógyíthatónak, viszont az egybehangzó véleménye a szakembereknek, hogy tünetmentes állapot elérhető és fenntartható.
Ha szereted a párod és ki akarsz mellett tartani, nagyon fontos lenne, hogy többet tudj a betegség kialakulásáról is, és ne csak a tüneteiről. A borderlineosok a családjában, ahol szeretetnek és biztonságnak kellett volna őket körülvennie, ott megalázás, félelem, manipuláció, bántalmazás vagy épp elhanyagolás, érdektelenség várta őket. Egy ilyen környezetben (ezt nevezi Marsha M. Linehan érvénytelenítő környezetnek) más viselkedésformákat kellett alkalmazniuk a túléléshez, mint egy egészséges családban.
Ez egy jó kis videó a borderline kialakulásáról: https://www.youtube.com/watch?v=AJuM5og7_-Y
Marsha M. Linehan kognitív viselkedésterápiás könyve is nagyon jó (ő egy pszichiáter, aki súlyos borderlineban szenvedett, de meggyógyult).
Magyarországon tapasztalatom szerint kevesen foglalkoznak borderline-al szakszerűen. Én is ezzel vagyok diagnosztizálva és sok helyről elküldtek, nem vettek komolyan, túlgyógyszereztek… a Napkörrel kapcsolatban volt pozitív tapasztalatom.
Nekem hosszú kapcsolatom van (9 és fél év) nem mindig minden rózsaszín, ami nem csak a betegségem oka. Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek. De a lényeg, hogy szeretjük egymást, és megoldjuk a problémákat közösen. Az állapotomon rengeteget javított ez a biztonságos, szeretetbeli környezet, amiben jelenleg élek a párommal. Rengeteget tanított nekem a bizalomról és szeretetről. Valóban, ahogy azt te is érzed, egy borderlineos párjának kicsit az anyukát/apukát kell helyettesítenie, meg kell tanítani a 0-ról a borderlineossal, hogy mi az intimitás, hogy kell kifejezni, kommunikálni érzelmeket, mi az egyáltalán, hogy kötődni valakihez, mi az, hogy hűség stb…
A gyógyulásnak az egyik legfontosabb tényezője, a múlt feldolgozása. Vagy legalábbis elfogadása. Én 10 év alatt talán 1-2x tudtam odáig eljutni a párommal, hogy beszéljek arról, amik velem történtek. Ha bele is kezdtem, olyan élesen visszajöttek az emlékek, mintha újra megtörténne… egy-két mondat után elkezdtem sírni, és teljesen visszazárkóztam magamba. Valószínűleg, ha az állandó lekicsinlést, fájdalmat, félelmet fel lehetne dolgozni tökéletesen, akkor nem lenne ilyen súlyos ez a betegség. Fontos lenne, hogy beszéljetek a párod múltjáról minél többet, de ne erőszakoskodj vele, hagyd, hogy annyit mondjon el, amennyit szeretne, légy vele megértő, ne kérdőjelezd meg amit mond.
(azt hiszem ezen az oldalon én vagyok a sokatírós :$ )
és ezt idegekkel meddig bírja egy átlagember elviselni?
A borderline egy betegség, a betegnek is és a környezetének is nehéz ezt elviselnie, ugyanúgy, mint ahogy bármilyen más betegséget is nehéz elviselni. Nem is igazán értem a kérdést.