Borderline

Téma címkék:
2019.01.31. 13:28

Üdv annak aki olvassa! Szeretnek bemutatkozni en Nikolett vagyok 24 éves. A barátom 28 éves borderline ban szenved 18 eves kora ota, de nem ugy mint a tobbiek. Valahogyan megprobalta iranyitani önmagát. Az ő szemelyisege nagyon erős, okos ember talpraesett igaz ő nem igy latja… Sokféle keppen probalta legyőzni ezt a betegséget önmagát ami benne lakozik. Vannak nehez, nagyon nehez napok de jok nincsenek sajnos. Annyira felnezek ra mert rettenetesen jol tudja sokszor leplezni. Sokszor latom jo kedvünek, de szerinte ez csak a látszat, belül szenved. Nagyon… Szóval mostanaban rosszabbodott. Nagyon rosszul alszik a teste amikor alomba merül rangatozni kezd, hirtelen nagyokat sokszor megijedek vagy felkelek ra en is… Par napja eszrevette magan hogy nagyon faradt folyamatosan. Minden nehezere esik meg a vezetes is fárasztó a számára. Emelett pedig elfogja az ongyilkos érzet erősen, sokszor emliti, hogy a tudata kezd elveszni es nagyon nehez neki gondolkodni! Nagyon szeretem őt. Nem vagyunk régóta együtt az elejen minden elmondott nekem a betegségéről es en igy is akartam őt. Egyszerűen ereztem hogy nekem ő az igazi. Szoval arra szeretnek valaszt kapni hogy hogyan tudnek neki segiteni? Ilyenkor amikor ongyilkossag fordul meg a fejeben mi a helyes. Felek hogy valamit rosszul csinalok vagy mondok es o nagyon erzekeny. Barmilyen valaszt megkoszonok. Csak segitsenek nekem valamivel. Köszönöm szépen előre.

#27963 anton hozzászólása: 2019.02.05. 18:36

Mit tehetsz a hozzátartozódért vagy szerettedért, aki borderline (érzelmileg labilis személyiség) zavarral küzd?
https://www.bura.hu/szakmai-informaciok/mit-tehetsz-a-hozzatarto

#27956 anton hozzászólása: 2019.02.05. 00:58

Szia Nikolett!

A barátod pontosan mit tesz azért, hogy megküzdjön a borderline problémájával? Jár vagy járt már terápiára? Tervezi, hogy segítséget kér? Vagy úgy gondolja, hogy önerőből képes lesz érzelmileg stabilizálni magát? (A romló állapotából valószínűleg te is tudod, hogy nem.) Alvás közbeni izomrángások, fáradékonyság: ezek nem tipikus borderline-os tünetek. Lehet, hogy van más problémája is, amiről esetleg nem tudsz? Szed valamilyen gyógyszert? Drogot?

Érdemes minél alaposabban utánaolvasnod a személyiségzavarnak. A neten sok hasznos cikket találsz, de vannak könyvek is, amelyek kifejezetten a borderline-osok partnereinek, hozzátartozóinak szólnak, például Manuela Rösel: Ha fáj szeretni és Ha még mindig fáj szeretni című könyve is ilyen, ezeket csak ajánlani tudom.

A legfontosabb, hogy tisztában legyél azzal, hogy nem a te feladatod, hogy megmentsd és kigyógyítsd a bajából a barátodat. Sőt el kell fogadnod, hogy te erre nem vagy képes. Ez biztosan nehéz feladat, mert valószínűleg pont az ellenkezőjét szeretnéd hinni, hiszen minden vágyad, hogy segíthess rajta. Mégis tudnod kell, hogy neki alapvetően pszichológus szakemberre, terápiára van szüksége, és talán gyógyszerre is. Ezt saját magának kell belátnia, és ha képes erre, te támogathatod abban, hogy segítséget kérjen.

Tartsd észben, hogy nem te vagy az oka, ha a barátod érzelmi hullámvölgybe kerül, nem tudod kezelni, kontrollálni a szélsőséges érzelmi állapotait, és nem tudod őt meggyógyítani.

Egy borderline problémával küzdő emberrel hosszú ideig szoros kapcsolatban lenni általában nagyon megterhelő. Sose feledkezz meg a magad testi-lelki egészségéről! Ha ott tartasz, hogy csupa stressz vagy és lassan felőrlődsz, ha kezded szem elől téveszteni a saját céljaid, mert már az egész életed a borderline barátod körül forog, ha úgy érzed, hogy a kapcsolatotoktól lényegesen kevesebbet kapsz, mint amennyit beleadsz, akkor rossz hírem van: ettől bizony durván ki lehet készülni, ahogy azt már sokan megtapasztalták(/-tuk). Szóval a hullámvasútról igenis le szabad (és van, hogy le kell) szállni.

#28084 crucified hozzászólása: 2019.03.03. 16:52

Szia, több hozzászólásodat olvastam a borderline-al kapcsolatban.

Kb. egy éve ismerkedtem meg egy 24 éves elbűvölő lánnyal. Tudtam, hogy gondjai vannak az alkohollal, de fiatalkori bulinak fogtam fel. Pár hónap után feltűnt a semmiből jövő hangulatváltozása. Előző este még minden rendben volt, a másnapi örömteli hívásomkor letargikusan válaszolt. Folytattam, mert amikor minden rendben volt akkor csodálatosan éreztem magam Vele. Nem értettem a féltékenységét pedig nem adtam rá okot, ugyanakkor Ő lelkiismeretfurdalás nélkül “cicázott” előttem is olyanokkal, akik meg akarták kapni Őt. Bíztam Benne, fel sem merült, hogy félrelépne. Finoman jeleztem, hogy egy picit zavar, de támadással és vádaskodással reagált. Aztán júliusban elmentem pár napra munkával kapcsolatban és amikor visszaértem mintha kicserélték volna. Kerülte a találkozást, nem jelentkezett, a testi kontaktus szóba sem jöhetett. “Nem tudja mi van Vele”, mondta Ő.

Egy lányhoz nagyon ragaszkodik, van két nagyon közeli fiú barátja is – az egyik barátjával beszéltem, Ő is járt volna a lánnyal, ha nem lenne ennyi férfi az életében-. A haveri köre a kocsmára korlátozódik, kapcsolatai zűrösek. A barátnője kivételével a fiú barátaival a részegségig buliznak, engem sosem hívott ilyenkor, csak hajnalban teljesen részegen keresett telefonon. Utána párszor együtt voltunk még szexuálisan is, de csak a kocsiban volt hajlandó lefeküdni velem, hozzán már nem jött el. Amikor jeleztem, hogy nekem szimpatikusabb lenne a testiség normális körülmények között, teljesen rideg reakciókkal válaszolt. “Már nem vagyok szerelmes beléd. Keress valakit, csak ne előttem csináld”- mondta. Lefagytam. Mindezt úgy, hogy egy héttel előtte még szerelmes volt és hiányoztam. Akkor találkozunk ha ven kedve – nagyon ritkán -, egyébként bármit meg tud oldani ha akar. Velem nem akarja. Sokat fáj a feje, sűrűn unatkozik, ez kb. a 8. munkahelye, több rendőrségi ügye is volt – garázdaság -, korábban párszor a detoxikálóban ébredt, pénze sosincs csak ha én adok Neki. Képes órákat a barátnőjénél a kocsmában ülni és részegségig inni, ha olyan kedvében érzi Magát.

Nagyon fiatalon – 15 évesen – napi szinten lefeküdt egy Nála 20 évvel idősebb férfival. Előttem – és szerintem azóta is – előfordult, hogy teljesen ismeretlenül keveredett férfiakkal szexuális viszonyba a szórakozóhely mosdóiban. “Mióta nem vagyunk együtt, egy korábbi kapcsolatommal feküdtem le”- vallotta be. A munkahelyén ha unatkozik nem érdekli a munkája minősége, máskor a legjobb dolgozók között említik. Indulata egyik pillanatról a másikra változik a munkatársaival kapcsolatban, de van 2-3 ember, akivel “kijön”.

A szüleivel lakik, az édesanyjáról sokat mesélt. Édesanyja is iszik, cukorbeteg, sok férfi volt az életében, Ő és az édesapja szinte mindegyik férfiról tud is. Édesapja egy végtelen jószándékú, de szomorú ember benyomását kelti. Néha szándékosan kóma közeli állapotba kerül az anyukája – nem fogyaszt ilyenkor kellő mennyiségű szénhidrátot -. “Nem tudom mikor találom holtan anyámat”, mondta el sokszor. Sajnáltam és próbálok Neki anyagilag is segíteni – ilyenkor mindig kedves de tisztában vagyok azzal, hogy színtiszta manipulációról van szó -, mert számomra ez nem probléma. Aztán tavaly elárulta, hogy anyai nagyapja is hasonló életet élt – túlzott italfogyasztás, szex válogatás nélküli személyekkel, stb.

Novemberben teljesen véletlenül olvastam a borderline-ról és akkor esett le, hogy valószínűleg Ő is ebben az ördögi állapotban él. Nem vagyok szakember és nem is akarok diagnózist felállítani természeresen, de finoman megemlítettem Neki, hogy segítségre lenne szüksége. Hallani sem akar erről.

Teljesen lemerültem, próbálok higgadtan segíteni, de a hullámvasút-szindróma miatt képtelenség fenntartani az idealizált állapotot. Fogalmam sincs mi lenne helyes, ha megszakítanék Vele minden kapcsolatot vagy próbálnám rábeszélni a terápiára. Nem érdekel az sem, ha semmi sincs köztünk, csak borzasztó elnézni, hogy egy egyébként szép, kedves és tényleg jószándékú lány ilyen romboló életmódot él.

Aki tanácsot tud adni megköszönöm.

#27947 Viktor27 hozzászólása: 2019.01.31. 23:03

Szia, épp most regisztráltam, 27 éves vagyok (férfi)körülbelül hasonló tüneteim vannak 19-20 éves korom óta,bár az én állapotom nem diagnosztizált orvosok által, viszont az évek alatt megtanultam kezelni naggyábol, és azt tanácsolom, hogy olyankor amikor ezek a dolgok feljönnek benne, elő térbe kell hozni azt ami pozitív, emlékeztetni kell arra hogy mi mindent elért, és hogy nagyon erős ki fog lábalni belőle, és hogy nagyon sok jó dolog van előtte még. Vár rá rengeteg dolog veled közösen. És tudasd vele mennyire szereted. Ezeket tudom én tanácsolni, mint viszont szenvedő, de nekem nagyon sokszor segít a saját magam pozitiv megvilágitása. Bármi kérdés van nyugodtan írj itt.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close