Borderline történet

Téma címkék:
2019.03.30. 19:36

Üdvözletem, hadd osszam meg az elmúlt egy évemet Veletek.

Kb. egy éve ismerkedtem meg egy 24 éves elbűvölő lánnyal. Tudtam, hogy gondjai vannak az alkohollal, de fiatalkori bulinak fogtam fel. Pár hónap után feltűnt a semmiből jövő hangulatváltozása. Előző este még minden rendben volt, a másnapi örömteli hívásomkor letargikusan válaszolt. Folytattam, mert amikor minden rendben volt akkor csodálatosan éreztem magam Vele. Nem értettem a féltékenységét pedig nem adtam rá okot, ugyanakkor Ő lelkiismeretfurdalás nélkül “cicázott” előttem is olyanokkal, akik meg akarták kapni Őt. Bíztam Benne, fel sem merült, hogy félrelépne. Finoman jeleztem, hogy egy picit zavar, de támadással és vádaskodással reagált. Aztán júliusban elmentem pár napra munkával kapcsolatban és amikor visszaértem mintha kicserélték volna. Kerülte a találkozást, nem jelentkezett, a testi kontaktus szóba sem jöhetett. “Nem tudja mi van Vele”, mondta Ő.

Egy lányhoz nagyon ragaszkodik, van két nagyon közeli fiú barátja is – az egyik barátjával beszéltem, Ő is járt volna a lánnyal, ha nem lenne ennyi férfi az életében-. A haveri köre a kocsmára korlátozódik, kapcsolatai zűrösek. A barátnője kivételével a fiú barátaival a részegségig buliznak, engem sosem hívott ilyenkor, csak hajnalban teljesen részegen keresett telefonon. Utána párszor együtt voltunk még szexuálisan is, de csak a kocsiban volt hajlandó lefeküdni velem, hozzán már nem jött el. Amikor jeleztem, hogy nekem szimpatikusabb lenne a testiség normális körülmények között, teljesen rideg reakciókkal válaszolt. “Már nem vagyok szerelmes beléd. Keress valakit, csak ne előttem csináld”- mondta. Lefagytam. Mindezt úgy, hogy egy héttel előtte még szerelmes volt és hiányoztam. Akkor találkozunk ha ven kedve – nagyon ritkán -, egyébként bármit meg tud oldani ha akar. Velem nem akarja. Sokat fáj a feje, sűrűn unatkozik, ez kb. a 8. munkahelye, több rendőrségi ügye is volt – garázdaság -, korábban párszor a detoxikálóban ébredt, pénze sosincs csak ha én adok Neki. Képes órákat a barátnőjénél a kocsmában ülni és részegségig inni, ha olyan kedvében érzi Magát.

Nagyon fiatalon – 15 évesen – napi szinten lefeküdt egy Nála 20 évvel idősebb férfival. Előttem – és szerintem azóta is – előfordult, hogy teljesen ismeretlenül keveredett férfiakkal szexuális viszonyba a szórakozóhely mosdóiban. “Mióta nem vagyunk együtt, egy korábbi kapcsolatommal feküdtem le”- vallotta be. A munkahelyén ha unatkozik nem érdekli a munkája minősége, máskor a legjobb dolgozók között említik. Indulata egyik pillanatról a másikra változik a munkatársaival kapcsolatban, de van 2-3 ember, akivel “kijön”.

A szüleivel lakik, az édesanyjáról sokat mesélt. Édesanyja is iszik, cukorbeteg, sok férfi volt az életében, Ő és az édesapja szinte mindegyik férfiról tud is. Édesapja egy végtelen jószándékú, de szomorú ember benyomását kelti. Néha szándékosan kóma közeli állapotba kerül az anyukája – nem fogyaszt ilyenkor kellő mennyiségű szénhidrátot -. “Nem tudom mikor találom holtan anyámat”, mondta el sokszor. Sajnáltam és próbálok Neki anyagilag is segíteni – ilyenkor mindig kedves de tisztában vagyok azzal, hogy színtiszta manipulációról van szó -, mert számomra ez nem probléma. Aztán tavaly elárulta, hogy anyai nagyapja is hasonló életet élt – túlzott italfogyasztás, szex válogatás nélküli személyekkel, stb.

Ami a legfájóbb,hogy amikor megunom és nem keresem, nem beszélek Vele akkor szemrehányóan kérdezi, hogy amiért nem vagyunk együtt attól miért nem beszélünk? És én miért kerülöm? Miről kellene beszélnünk ilyenkor szerinte? Tudja, hogy szexuálisan mekkora hatással van rám. A viselkedésével az egekbe emeli a hormonszintemet – rámarkol a fenekemre, stb -, majd amikor kérem legyünk együtt közli, hogy nem tudja Magát rávenni a szexre velem. Mással van szexuális kapcsolata. Miért manipulál, ha utána kerek perec elutasít? Néha közli, hogy most szívesen lenne velem. De ezt mindig olyankor említi, amikor nem tudom megoldani. Ezt végképp nem értem a viselkedésében.

Novemberben teljesen véletlenül olvastam a borderline-ról és akkor esett le, hogy valószínűleg Ő is ebben az ördögi állapotban él. Nem vagyok szakember és nem is akarok diagnózist felállítani természetesen, de finoman megemlítettem Neki, hogy segítségre lenne szüksége. Hallani sem akar erről.

Teljesen lemerültem, próbálok higgadtan segíteni, de a hullámvasút-szindróma miatt képtelenség fenntartani az idealizált állapotot. Fogalmam sincs mi lenne helyes, ha megszakítanék Vele minden kapcsolatot vagy próbálnám rábeszélni a terápiára. Nem érdekel az sem, ha semmi sincs köztünk, csak borzasztó elnézni, hogy egy egyébként szép, kedves és tényleg jószándékú lány ilyen romboló életmódot él.

Aki tanácsot tud adni megköszönöm.

EN-ek
#28240 EN-ek hozzászólása: 2019.04.02. 20:14

HÁNYSZOR monttam má nektek waze (csaka uccsó 12 évbe) orrbasszájba HE?! – mindhiába!

nakkor mégeccer a gyengébbekkedvéé: ink taccsá 1 pupugájt! v fürdőkádba kiselefánt. mind2 SOKKAL értelmesebb állat!

Továbbá 1 BELEvaló tsávó n nyaffog minta vénasszonyok, v minta Lbaszott ellenzék (a mi hasonlatos vala 1 nagy RAKÁS SZARHOZ) hanem frankón Lintézi a dógokat! – monnyuk valahogy így…;) >>
(fontos, h mki azt kapja a mit +érdemel!!)

NEM sok időtök vammá hátra úgy cusammen, vagyis próbájjátok már nem tök értelmetlen FAsságokra pazarolni azta keveset!

#28244 crucified hozzászólása: 2019.04.04. 19:01

Szia, nem nyafogok, csak sosem volt még ilyen kapcsolatom és semmi más célom nincs csak megérteni a borderline lányok viselkedésének hátterét. Tényleg képesek a szerelemre? Tényleg nem tudják összerakni azt, hogy lehet célokat is felállítani az életben? Miért jó az Nekik, ha egy biztos partner helyett tök részegen felelőtlen szexkalandokba bocsátkoznak Nő létükre? Miért manipulálnak és bántják meg ezáltal azokat, akikre számíthatnak?

Eredetileg fizikus vagyok, szeretem érteni a “természet törvényeit”. Lezártam, egy pár kérdésre adott válasz érdekel már csak.

Köszönöm

EN-ek
#28245 EN-ek hozzászólása: 2019.04.04. 21:51

AJJAJ…:O

HA így áll a HEILzet, akkor pláne csak azt tom mondani neked, h a “tefélék” nagyívben kerüljék L a bodrikat HAJÓT akarnak!!! sőt -úgy általában- a tsajszikat! és ezt most halál KOMOJAN MONDOM! (ÉN pedig csak “félig” vagyok fizikus, monnyuk a 1ik kedvencz tárgyam-témám volt kisszaros korom óta… kb. minta Méz Galadár) :D

PONT a “miféle” mbereknek rohatt nehéz Lfogadni, h NINCS MINDENRE (logikus=term. tudományos) magyarázat, és ebbe sajn BELE kell törődni! :(
(a nagy Tesla mondta vmikor annak idején, h a tsajjék idézem: “nagyon rossz hatással vannak a tudományos munkára”. Zsenikém még nagyon finoman fogalmazott: sztem a mber EGÉSZségére IS!!):

DE annak viszont őrülök, h akkor -ú tűnik- mégse csak ÉN vagyok itta 1-len ért. élőlény! ú hittem, azok má RÉG kipusztultak… ;)

naés am hol/mivel fogl. RÁérő idődben? persze csak HANEM titoch :)

#28248 crucified hozzászólása: 2019.04.05. 13:04

Szia, én egy szóval sem állítottam, hogy értelmes vagyok.

Mivel még nem találkoztam párkapcsolatban hasonlóval sem, ezért szerettem volna megérteni az elmúlt év analógiáját.

ui: egy orvosi műszereket gyártó cégnél dolgozom, de ez a fórum nem erről szól és nincs is jelentősége.

Üdv

#28232 anton hozzászólása: 2019.04.02. 13:06

Nem vagy egyedül ezzel a problémával (bpd + párkapcsolat), érdemes visszaolvasni: http://www.varoszoba.hu/kozosseg/borderline/
Fontos leszámolni a tévhitekkel, be kell látni, hogy egy odaadó társ nem képes meggyógyítani egy borderline-t, és a boldog, örömteli szakaszokat sem lehet fenntartani. Aki nem akar terápiába kezdeni, pszichológushoz fordulni, azon a szerelem sem segít.
Úgy tűnik, már tisztában vagy vele, hogy ez nem lesz jobb. A leírás alapján ez a lány nem lesz hajlandó a terápiára. Minél tovább halogatod a szakítást, annál jobban le fogsz merülni. Érdemes lenne megvizsgálnod, hogy miért vonzódsz borderline nő(k)höz. Sok jó cikk olvasható már a neten, Manuela Rösel könyvei is nagyon hasznosak, angolul tudóknak ezt az oldalt is ajánlom: https://sharischreiber.com/articles-and-forums/
Szerk.: Bocsánat, az email elkerülte a figyelmemet, arra is válaszolok hamarosan.

#28238 crucified hozzászólása: 2019.04.02. 18:50

Szia, előre is köszönöm a választ az emailre. Manuela Rösel könyvét elolvastam, de igazából “face to face” válaszok érdekelnek a teljesség igénye nélkül.

Üdv

Japan Pontyvadasz
#28231 Japan Pontyvadasz hozzászólása: 2019.04.02. 12:39

Ahoj!
A történetet olvasva, nem egyértelműen kijelenthető, de borderline-al lehet dolgod. Az ilyen embert pedig messziről el kell kerülni, és elfelejteni. Tudom h nehéz, mert a borderline-os kollégák érzelmi manipulátorok. De már egészen kis dolgokban is. Utalnak dolgokra, amiket úgy fognak jelezni neked hogy hát nekik “jaj nem kell”, meg “nem fontos tényleg elintézem”, közben meg nagyon is vágynak rá, és azért mondja, mert kell neki. Ha viszont elutasítást kap erre, akkor mosolyog egyet, de nem látod rajta, hogy valójában forog rajta. Nem tetszik neki, hogy kedvesen felajánlasz valamit, amit ő diszkrétségből, (és a látszat fentartása miatt!!!) visszautasít, te nem erőlteted tovább addig, amikor végülis beadja a derekát, és jön a “nem kellett volna…” (de azért örülünk neki, és AKARTUK:D) Végső soron, ez a jellemző sajnos olyan, mint a Venom. Le lehet vetkőzni, DE NAGYON NEHÉZ, ÉS KITARTÓ MUNKA KELL HOZZÁ! Tudatos munka. Nem tudom, hogy ezek a dolgok jellemzőek e a lányra, de amit leírtál szinte biztosnak tartom.

Bárcsak azt mondhatnám, hogy azért tudom ezeket a dolgokat, mert sok ilyen lánnyal volt dolgom.. Ami egyébként igaz is. De végső soron azért ismerem ennyire jól őket, mert valamilyen téren én is ebben szenvedek. Ez nem olyan mint egy állapot, amikor berúgsz, és elvagy, másnap kijózanodsz, és szánod bánod tetteid, majd folytatod kis életed.. Ez sokkal inkább olyan, mintha lenne egy nyomás a fejedben, amitől folyamatosan máshogy vélekedsz emberek felől, és úgy általában minden felől. Nagyon nehéz így élni, és nagyon kevesen viselik el azt, ha valaki ilyen. Engem nem véletlenül nem visel el senki sem szinte, mert egyik pillanatban ugyan normális vagyok, de egy pillanat alatt úgy kitudok akadni szinte BÁRKIRE, hogy a sárgaföld alá is képes vagyok lehordani bárkit. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig ez a jellemző, mert mindenki más. Még a borderesek is. De ha valami nem úgy van, ahogy én akarom, és ahogyan akarom, és valaki nagyon ellenkezik és nagyon okos, akkor ott beszólok, vagy keményen vagy lájtosan, de a lényeg az, hogy én legyek az, akinek igaza van, és az, aki az egész szituból jól jöjjön ki. Ezt így leírva is elég félelmetes, és annyira jó az álcám ahétköznapokra, hogy ezt egy pszihiáter se mondaná meg, hogy valójában én egy rettentő nehéz személyiség vagyok, aki mellesleg lehet hogy borderline os. Sőt, én magam sem akarom elfogadni, és a legdurvább, hogy a közvetlen közeli ISMERŐSEIM SE. Akárkinek mondtam, hogy hé, srácok, ez és az van, úgyérzem ez a bajom, mindenki azt mondta h áá ez hülyeség.. Még akkor is, amikor látták, hogy a közös haverunkat szarrá oltom, (egy közös füvezés keretében) ami egyébként nekem meg nekik vicces volt, de sajnos pont ez miatt, szinte minden “haverral” olyan kapcsolatom van, ami miatt nem gondolnak rám szívesen. Mindenkivel összeveszek, összevesztem. Akár facebookon, akár élőben. (Bár ez utóbbin normálisabbnak mutatom magam) Számát nem tudom hány embert küldtem el a p*csába, csak mert nekem nem tetszett valami. Vagy hogy utáltam a nőket, amikor senki se akart velem járni, és úgy éreztem senki sem akar szeretni.. Na és ez az amiről beszélek, ezek a kilengések..

Olyan iszonyatos lelki széthúzás van egy ilyen ember életében, amit SENKI nem tud, egyedül Isten orvosolni:) Már akkor, ha te is akarod.. Szerettem sajnáltatni magam, szerettem éreztetni másokkal mennyire rossz nekem, s szerettem ha szinte teljesen átélik amin keresztül megyek. Ilyenkor sokszor arra vártam, hogy saját maguktól ajánljanak fel valamiféle segítséget, stb. Sajnos ez egy komoly probléma. Ide jöhet még a “mindenbe beleszarás” téma is. Amihez vankedvem megcsinálom, sőt, precízen, amihez nincs, csumára leszarom, s a fülem botját sem mozdítom. A tanácsom tehát végtére is: Ha ilyen és ehhez hasonló emberrel találkozol, kettő dolgot tehetsz: FUTSZ! Jó messzire szaladj, hogy még az óperencián túl se halljál róla soha. Második: Amennyire lehet, kívülálló maradsz, SEMMILYEN komolyabb lelki dologba nem állsz le vele, és érezze hogy segíteni próbálsz neki, de azt ne érezze, hogy bármilyen formában is köze van hozzád. Mert azonnal elkezd manipulálni! Ha kitartó vagy, és szereted mint embert, nem kell rögtön eldobni, csak a tisztess távolságból irányítsd a dolgok menetét! Mint egy tábornok, vagy egy király. Nem az első sorban fog megdögleni, mint a kiskatonák..:) Mi teljesen máshogy működünk mint ti! Majdnem csak lelki alapon zajlik minden. Pl ha a munkában találtam egy kiskaput, egy bármilyen olyan dolgot ami nem tetszett, simán kiléptem, és nem hogy bánkódtam, hanem felüdülve éreztem magam, hogy nem kell már visszamenni! Nem kell a sok idiótát elviselni, nem kell időre bejárni, hallgatni ahogy a parancsokat osztogatják, felelősséget vállalni, stb. (Egyébként ezzel a mai napig így vagyok, de most már egy éve sikerült megvetnem a lábam egy munkahelyen). Ez előtt, nekem se volt soha pénzem mint a lánynak ahogy írod, mindig haverok hívtak meg, és már szinte tök természetes volt, hogy én nem fizetek, mert nincs miből. (Ha van miből akkor szívesen adok egyébként) De nem volt, mert ennek a habitusnak az a következménye, hogy mindenhonnét kifognak rugni, a maradék helyről meg önként távozol.. :D

Nem szeretem ha az igazságot a fejemre olvassák! Sőt, kifejezetten utálom. Mint amikor a vámpírt elviszed napozni, vagy mikor a démonra szenteltvizet öntesz :D Szörnyű :D Felkapom a vizet, és történjen bármi, nekem kell kijönnöm ebből győztesen még akkor is, ha tudom hogy kurvára neki van igaza És ez fokozottan érvényes társaságban, nehogy én csökkenjek bárkinek a szemében is. Fura ezt így leírni.. De sajnos ez az igazság! És egyedül Istenbe vetett hitem miatt nem vagyok börtönben, vagy föld alatt.. Persze, vele is simán képes vagyok összeveszni, meg hanyagolni, úgyhogy ő sem kivétel!:D

Kicsit hosszú lett ez a komment, de szerettem volna ha te és mások akik “normálisak”, kicsit kerekebb képet kapnak arról, átlag szitukban mi is zajlik le egy ilyen ember fejében
Hát nem egy egyszerű történet, az biztos.. És tudnék még mesélni..
Köszi hogy elolvastad!:)

#28239 crucified hozzászólása: 2019.04.02. 19:36

Szia, természetesen tisztában vagyok azzal, hogy csak szakember állíthat fel diagnózist, én meg sem próbálkozom ezért nem is állítom ezt. Csupán ugyanazokat a viselkedési panelokat tapasztaltam amiről utólag olvastam. Sosem volt még kapcsolatom borderline-gyanús lánnyal, ezért sem értettem sokáig a reakcióit, mígnem teljesen véletlenül találtam rá erre a fórumra. Itt ért a felismerés, hogy ezeknek a történeteknek “mi voltunk” a főszereplői.

Amit az elején írsz – “nem fontos, elintézem” – az velem / velünk is megtörtént. Számomra örömet okoz az, ha adhatok annak akit szeretek. Beugrani egy patikába és gyógyszert vinni Neki ha fáj a feje, adni egy kis pénzt a kedvenc zenekara koncertjére, stb. Szerintem ez egy normális emberi dolog. Furcsa volt, hogy szinte mindig hárított, de láttam Rajta például mennyire jólesett Neki ha elkészítettem / rendeltem és vittem Neki valami ebédet / vacsorát. Nem volt világos ez a kettősség. Elvittem párszor vásárolni, nagyon örült – és én is – amiket kapott, de ezeket a bevásárlásokat is hosszas győzködés előzte meg a részemről. Nem napi rendszerességgel történt és nem ezzel akartam imponálni vagy megtartani természetesen, nem vártam hálát ezért, korábbi kapcsolataimban mindezek természetes viszontreakciókat eredményeztek a lányoktól, nem estem túlzásba sem. Ritkán kért, de mindig éreztem Rajta, hogy szeretne kérni. “Nekem erre nincs pénzem” és az ehhez hasonló mondat sokszor elhangzott a Részéről. Ráutalás történt Tőle, de mindezt mindig úgy, hogy éledjen fel bennem az “adni vágyás” ösztöne, amit ha szeretek valakit nem nehéz bennem feléleszteni. Sajnálatra méltó mondatok hangoztak el – milyen nehéz és viharos a kapcsolata az anyukájával, a munkahelyén cseszegetik, nincs pénze, nem adta vissza a kártyáját a bankautomata stb stb – . Erre szerintem gyorsan ráérzett. Soha, de tényleg soha nem hoztam fel ezt, a legszomorúbb és legdühösebb pillanataimban sem “vágtam a fejéhez”, csak nem értettem miért viselkedik valaki sokszor ilyen kegyetlenül hidegen azzal, aki a “tenyerén hordozza”. Ergo 100%-ban az első bekezdésben írtakat tapasztaltam.

Az is igaz Vele kapcsolatban, hogy bárkinek cinikusan “beszól” ha úgy érzi nem úgy történik valami ahogy elképzeli vagy esetleg “beszólnak” Neki. Eleinte folyamatosan kaptam az “unatkozom” üzeneteket ami számomra furcsa volt. 24 éves és állandóan unatkozik? Szintén ez elején elhalmozott az üzeneteivel, aztán mint akit elvágtak fél év után megszűnt ez is. Amikor rákérdeztem azt mondta ne agyaljak, “semmi sem változott és egyébként sem akar magyarázkodni”. Ja, csak nem beszélünk, hideg, cinikus és indulatos velem, nincs köztünk testiség. Amit szintén nem értettem, hogy az esetek nagy részében Neki elég volt ha a kocsiban szexelünk, mert nincs annyi ideje, hogy eljöjjön hozzám és normális körülmények között legyünk együtt. Ilyenkor tényleg hívta az édesanyja, hogy hol van már?

Rendszeres a hétvégi alpári részegségig való ivászata. Soha nem hívott, hogy szórakozzunk együtt. Ma már értem miért, gondolom a szexuális kilengései miatt, de erre nincs tippem. Amikor elutazik a kedvenc zenekara koncertjeire szinte sosem mondta, hogy vigyem el. Párszor elvittem, hogy legalább addig együtt töltsük az időnket, de hosszas győzködés előzte ezt meg. “Már lebeszéltem egy ismerősömmel”, mondta ilyenkor ha megemlítettem a segítségemet. Inkább – állítása szerint – fizette, hogy elvigyék. Sosem kértem pénzt a fuvarért természetesen mégha az ország másik végén is volt az, ha sosincs pénze miért nem engem kért meg alapban? A koncertek végére mindig tök’ részeg lesz. Sokszor tényleg a gyerekkori barátja és annak barátnője vitte el kocsival a koncertekre. Néha rákérdeztem, de nem kaptam logikus érvelést a miértekre. Miért tudta megoldani napi szinten a barátnőjével való találkozást, velem meg csak nagyon ritkán? Amikor “kiborultam” és megpróbáltam racionálisan megértetni Vele mi a bajom igazat adott, úgy tűnt mint aki bűnbánó és érti, majd kezdődött a mókuskerék elölről. Amikor van kedve a munkahelyén dolgozni akkor öröm nézni ahogy dolgozik – ebből van kevesebb -, az esetek nagy többségében unatkozik, nem csinál semmit, nem érdekli és bosszantja ha a kollégák szólnak mindezért. Ilyenkor agresszív lesz és bárkit képes lenne megütni. Az előző helyén volt is tettlegesség emiatt a Részéről. Fiatalabb korában több verekedése és rendőrségi ügye is volt. Párszor a detoxikálóban ébredt. Szörnyű leírni is ha látnád – elfogultság nélkül – mennyire szép az illető. Amikor azt mondta nincs köztünk semmi és csajozzak nyugodtan csak ne előtte tegyem, akkor pislogtam mint hal a szatyorban. Az elhidegülése után próbáltam féltékennyé tenni – ez elején borzasztóan féltékeny volt -, ilyenkor cinikus lett és úgy csinált mint akit hidegen hagy. Semmi másra nem voltam ilyenkor kíváncsi, csak arra mit reagál. Nem tudom mit érzett olyankor, látszólag semmit. “Csináld csak”, mondta. Máskor meg közölte – szintén nem voltunk együtt szerinte -, hogy mennyire rosszul esett Neki ahogy egymásra néztünk egy másik lánnyal. “Nem kérlek számon de tényleg lefeküdtél XY-nal ?”- kérdezte néha. Nem mindegy Neki, ha nincs köztünk semmi és nem szeret? Egyébként nem volt Mellette senkim.

3 gyerekkori barátja van – 1 lány és 2 fiú -, akikkel gyakorlatilag a közös nevező az alkohol. Az egyik barátja mondta, hogy már régen járna a lánnyal, ha “nem ment volna át rajta” ennyi férfi. Ezt is persze utólag tudtam meg. Velük sosem veszett össze, sok időt töltenek együtt, kedvelik egymást. Mindenkit utál aki “elveszi” Tőle a barátnőjét illetve azt az időt amit Vele tölthetne. A barátnője vőlegényét, a barátnője unokatestvérét, szóval mindenkit aki a barátnője idejét “rabolja”. Az önzősége határtalan. Sokat fáj a feje, a háta, a gyomra. Sokszor van hányingere, azt mondja sok a sava. Valószínűleg a másnaposság is szerepet játszik ilyenkor. “A hétvégeken alkoholista vagyok”, vallja be. Nem csak a hétvégén sajnos.

Ami igazából rosszul esik az a manipulációja. Tisztában van azzal, hogy lelkileg és testileg is mekkora hatással van rám. Amikor kerülöm, nem írok Neki, nem beszélek Vele akkor addig “dolgozik” az ügyön – “attól mert nem vagyunk együtt még beszélhetünk”, hozzám ér, úgy néz rám ahogy kell stb -, amíg megint elveszítem a fejem, de ilyenkor jéghidegen közli, hogy nem tudja rávenni Magát a szexre velem. Eleinte az értetlenség jeleit látom Rajta amiért kerülöm, utána a dühöt, aztán a ciniznust majd jön a közeledése mintha mi sem történt volna. Ezek az őrületek ciklikusan ismétlődtek. Aztán hétvégén – ezt is konkrétan tudom – a buliból tök’ részegen elviszi valaki. Majdnem mindig más. Ezt nem tudtam sokáig összetenni. Mással simán lefekszik, engem meg nem akar ha oda kerülne a sor. Tudom nagyképűen hangzik és tényleg nem ömlengek magamról, de nem nézek ki rosszul, sportolok, nem iszom, nincs több nő az életemben, megvan mindenem, nincsenek adósságaim, rendezett az életem és a környezetem, nem vagyok rossz társaság, rengeteg helyre eljutottam a világban, vannak barátaim, nem vagyok egy kiállhatatlan alak, felsővezető beosztásban dolgozom egy komoly cégnél, külföldön is sokat dolgoztam kiküldetésben a cégtől, mindig jól néztek ki a barátnőim.

Vittem volna a világon mindenhova, a ” szüleinek nem tudna mit mondani” szöveggel leszerelt. Hogy mi van? Miért kell egy 24 éves Nőnek a szüleinél kimagyarázni azt, hogy miért utazik el egy férfival aki “udvarol” Neki? Ehelyett ahogy említettem egy gusztustalan kocsmában a hétvégeken alpári módon leissza Magát és egy aktusra elmegy valakivel.

A munkahellyel kapcsolatosan amit írtál mintha Őt hallanám: “a sok idióta kiborít”. Csak mert elvárják a munkát és nem hajtják “halálra”? Nem tudom hanyadik munkahelye volt már 24 évesen.

Hidd el ahogy fent említettem próbáltam “távolságot” tartani és semmiféle érzelmet nem mutatva segíteni. Akár anyagilag, akár egyéb formában. De mindig addig manipulál – tisztában van vele,hogy elég ha hozzám ér -, amíg ismét szeretném legalább egy ölelés erejéig. Ilyenkor jön a hidegzuhany, “nem kellesz”. A vicc az egészben, hogy látom mennyi Nőnek kellenék, de egyszerűen – eddig legalábbis – nem kellett más. Milyen perverz dolog ez, ha így játszik valaki egy olyan valakivel, aki korrekt Hozzá? Ezt konkrétan miért csinálja?

Ahogy említettem az édesanyja is ilyen. Iszik, néha szándékosan a kóma közelébe kerül mert leesik a vércukorszintje – nem eszik szándékosan szénhidrátot időközönként – ezzel is “terrorizálja” a környezetét az anyukája. Viharos az a kapcsolata is persze amin nem csodálkozom. A lány sorolta kikről tud akikkel mostanság lefeküdt az édesanyja. Az illető lány ilyenkor nem veszi észre, hogy gyakorlatilag pont úgy él mint az édesanyja? Édesapja inkább külföldre menekült dolgozni.

Magamat sem értem, hogy az elhidegülésétől – vagy nem tudom mi történt akkor – számítva miért vártam még fél évet? Ez nem én vagyok. Nagyon-nagyon hasznos volt a kommented. Sok mindent megértettem, de ha van kedved és időd azt nagyon megköszönöm. Nem akarok az idők végezetéig erről beszélni, lezártam magamban. Csak szeretem érteni a miérteket. Igazából egy viszonylag racionálisan ebben élő ember válaszaira vagyok / voltam kíváncsi. Hálás vagyok Neked ezért és azért is, ha megemlítesz még pár személyes és publikus dolgot.

Elnézést ha hosszú voltam, csak szeretném teljesen megérteni mi-miért történt és ezáltal lezárni. Ennek az analógiának a megértésében kérem a segítséget, nem vennék sok időt igénybe. Érdekel a személyes kognitív vélemény.

Köszönöm

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close