A tejcukor, ami megkeserítheti az életet

Téma címkék:
2013.08.29. 15:15

Néhány évvel ezelőtt még kevesebb szó esett a laktóz intoleranciáról, mint manapság. Az ember nem is tudja, kinek higgyen: a szomszédasszonynak, aki szerint hisztéria az egész, az önjelölt gurunak, aki eltiltaná az emberiséget a tisztátalan italtól, vagy nagymamájának, aki még emlékszik a régi szlogenre: egy pohár tej = tiszta fej?  Mi ebben a kérdésben is az orvostudomány képviselőiben bízunk,  a válasz megadásában a gasztroenterológus kompetens.  Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus szakorvost, a DEOEC docensét kértük meg, hogy öntsön tiszta italt a pohárba.

A genetikailag programozott tejcukorbontó enzimhiány az emberi szervezet természetes állapota, a laktózérzékenység tehát igazából nem is tekinthető betegségnek – tudtuk meg a szakembertől. Európában a felnőttek jelentős hányadában az enzim aktivitása három-öt éves kortól fokozatosan csökken, 20 éves korban pedig mindössze egytizede a csecsemőkorban kimutatható mennyiségnek. Így lettünk kitalálva. Érdekesség, hogy a Bibliában írtak tanulsága szerint még Szent Pál is felhasználja példaként ezt a sajátosságunkat a felnőtt lelki életvitel bemutatására: “Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz között való különbségtételre –idézte Barta doktor.

A tejcukor-érzékenységgel élők több /images/0000/0263/dr_barta_zsolt_AWP5721__5__VSZ_gasztroenerologus_250.jpgdologban biztosak lehetnek, először is abban, hogy nincsenek kevesen – a világ lakosságának nagyobb fele laktóz-érzékeny – másodszor is abban, hogy nem kell feltétlenül betegségként kezelni ezt az állapotot. Barta Zsolt elmesélte, hogy a diagnózist meghallva egy apuka azon aggódott, hogy nincs pénze minden reggelre laktóz mentes tejet biztosítani lányának. “De miért kellene minden reggel tejet innia a kislánynak?” – kérdezte a doktor, ezzel próbálva rávezetni páciense szüleit, hogy a régi mondás, mely szerint “az egészség kulcsa a tej”, merő tévedés.

Mi áll pontosan a tejcukor-érzékenység hátterében?

Barta Zsolt válasza szerint “a laktóz felszívódási zavara, amit a vékonybél-nyálkahártya un. epithelialis sejtjeinek kefeszegélyeiben elhelyezkedő laktáz (b-galaktozidáz) relatív vagy abszolut hiánya okoz. Laktáz hiányában a bélben maradó laktózt a bélbaktériumok bontják le, aminek következtében erjedési termékek képződnek (hidrogén, szén-dioxid és rövid szénláncú zsírsavak, pl. ecetsav, vajsav, propionsav) és ezek okozzák a változatos klinikai tüneteket.”

Akkor hogy lehet, hogy nem minden felnőtt laktóz-érzékeny?
Tejet fogyasztani a laktáz enzimmel rendelkező emberek tudnak. Ők speciális génmutációnak köszönhetik képességüket, ez a génmutáció azonban területenként változó. Az Európában élő, laktáz enzimmel rendelkező emberek ugyanazt az egy génmutációt hordozzák, míg Afrikában – ahol egyébként sokkal kevesebb ember tud nem kívánt következmények nélkül tejet inni (itt a lakosság kb. 70-, ott kb. 10 százaléka) – négy génmutációt mutattak ki.  A tejcukor emésztésének képessége a tejgazdálkodással párhuzamosan fejlődött ki, azt azonban máig nem tudják pontosan a kutatók, hogy milyen tényezők vezettek a laktáz-perzisztencia kialakulásához.  

Mit tesz a laktáz enzim?

A vékonybélben termelődő laktáz enzim az emberi szervezetbe jutó tejcukrot (laktózt) szőlőcukorrá és galaktózzá bontja le. Amennyiben ez nem történik meg, a tejcukor bontatlan formában halad tovább a tápcsatornában, és mivel ez tömény cukor, a belek környezetéből vizet von el, illetve erjedés indul meg – hasmenést, puffadást okozva – magyarázza a szakember. Mindenkinek egyéni tolerancia szintje dönti el, hogy csak a tej okoz kellemetlenséget számára, vagy a savanyú tejtermékek – így a joghurt, a kefír, a tejföl és az aludttej – is “megbetegítik”.

A laktóz-érzékeny újszülötteknek is ugyanez a baja?
Általánosságban tehát a laktáz hiány nem betegség, hanem természetes állapot, amely azonban a föld lakosságának kisebb felénél génmutációnak köszönhetően átalakult a tejgazdálkodás hatására. A kérdéskör teljes megismerése azonban ennél egy kicsit bonyolultabb, ugyanis nem minden laktózintolerancia esetén ugyanaz a gond. Az orvostudomány megkülönbözteti az elsődleges és a másodlagos formát – tudtuk meg. Előbbi csoportba három típus tartozik: a veleszületett laktáz hiány, a koraszülöttek laktáz hiánya és a primer felnőttkori laktáz hiány. A veleszületett típus egy öröklődő, ritka betegség, ami születéstől kezdve súlyos hasmenéssel jár. A koraszülötteknél megfigyelhető laktáz hiány azért alakul ki, mert a laktóz aktivitása az időben bekövetkező születéskor (40.hét) illetve röviddel utána éri el maximumát – magyarázta Barta Zsolt. Az idő előtt születő kisbabák szervezetében ezért un. relatív laktáz hiány alakul ki, amely idővel rendeződik.  A primer felnőttkori érintettség az, amiről eddig is beszéltünk – ez a leggyakoribb.  A másodlagos forma mindig valami más betegség következtében alakul ki. Olyan kórképek idézik elő, amelyek károsítják a bélhámsejtek kefeszegélyét, ilyen pl. a lisztérzékenység, a Crohn-betegség, több baktérium, vírus, parazita okozta fertőzés, stb. Ilyenkor az intolerancia addig tart, amíg az azt kiváltó betegség fennáll.

Biztos laktóz-érzékeny vagyok?
Összefoglalóan laktóz intolerancián a klinikai tünetekkel társuló laktózemésztési-zavart értjük – mondta Barta doktor. A jellemző tünetek a következők: felfúvódás, teltségérzet, hányinger, hányás, heves bélgörcsök, hangos bélkorgás, bélzubogás, hasmenés, híg, habos, savanyú szagú széklet, mely nem ritkán csípős végbéltáji fájdalmat okoz. A tünetek jelentkezése és súlyossága attól is függ, hogy az érintett mennyi laktózt fogyasztott. Aki ilyen tüneteket észlel magán, az jól teszi, ha felkeres egy gasztroenterológust, hogy biztos lehessen a kiváltó okban. A laktóz intolerancia kimutatására több féle módszer létezik – tudtuk meg a szakembertől – ilyen a szájon át történő (per os) laktózterhelési próba, mely kb. két órán át tart. Lényege, hogy egy bizonyos laktóz mennyiség adása után időszakonként ellenőrzik a páciens tüneteit és vércukorszintjét. Ezt kiegészítheti a hidrogén-kilégzési próba – ezt a vizsgálatot szintén laktáz adása után hajtják végre – a páciensnek nincs más dolga, mint kilélegezni. A harmadik, ritkán használt módszer már egy kicsit kellemetlenebb: a laktáz aktivitást vékonybél-biopsziás mintában is mérni tudják.  És lehet még genetikai vizsgálatot is végezni természetesen.       

Mit tegyek, hogy jól legyek?
A tejcukor-érzékenység megoldása elsősorban a diéta. Mivel mindenkinek egyéni a tolerancia szintje, magunknak kell kikísérletezni, hogy mit szabad és mit nem. Ez nem mindig könnyű feladat, különösen, hogy tolerancia küszöbünk a vékonybelünk aktuális állapotának megfelelően változhat. Barta Zsolt figyelmeztet, hogy rejtett laktóztartalmú termékek is találhatóak a közértek polcain, melyekben hordozóanyagként vagy adalékként van jelen a tejcukor. Egyebek mellett leveskockák, rágógumik, snack-ek, különböző felvágottak és konzervek okozhatnak kellemetlen meglepetést a laktózérzékeny embereknek. Jó hír lehet, hogy léteznek olyan készítmények is, melyek segítségével pótolhatjuk a hiányzó enzimet. Az ilyen tablettákat a laktóz fogyasztása előtt 15-30 perccel érdemes bevenni, azt azonban jó tudni, hogy ha elszámítjuk magunkat és a terítékre került étel-ital több laktózt tartalmaz, mint amennyihez való laktáz enzimet a szervezetünkbe juttattunk, akkor mégis szembe kell néznünk a tünetekkel. Ha biztosra akarunk menni a diéta során, olyan terméket tegyünk a kosárba, amelyen feltüntették, hogy laktózmentes, vagyis tejcukormentes. Nem nyúlhatunk mellé a zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonákkal, burgonyával, gombával, olajos magvakkal, tojással, sovány húsokkal, szójakészítményekkel és növényi tejekkel sem, de a tejjel készült péksüteményekkel, tejcsokoládéval, tejes fagylaltokkal, krémes süteményekkel azonban jó lesz vigyázni – segített a tájékozódásban is Barta Zsolt. Ha mégsem, azért nem kell kétségbe esni – a laktóz csak addig okoz gondot, míg meg nem szabadulunk tőle.

#20540 Henriett hozzászólása: 2015.04.20. 07:49

én hozzátenném, hogy vannak már olyan enzimpótló készítmények is, melyek alkalmazásánál nem kell várni. Én egy csepp formulát használok, rögtön étkezés előtt kell az ételbe tenni, és már lehet is enni. az adagolás pedig rajta van a dobozon. én személy szerint egy darabig próbáltam diétázni, és kerülni a tejes dolgokat, csak laktózmentes ételeket, élelmiszereket vettem, de így egyáltalán nem volt változatos az étkezésem… a cseppel pedig bármit megehetek, megihatok. hasznos kis találmány :)

EN-ek
#20541 EN-ek hozzászólása: 2015.04.20. 16:03

ÉN esk úgy olvastam: 1 csepp formalint:D (mondom asse rossz, ésmég tartósít is ugyebár!;))

Am nekem naon úgy tűnik, eza egész tejczukker-mizéria (is) tipikussan napjaink 1ik FELkapott műbalhéja… (gondolom azért, h a TÉNYLEG fontos és égető bajokról Lterejje a butta nép figyelmét – ah azt nálunk mindigis csinálni szokták:P) AKI bírja, igya, aki meg n az n! annyi + 1 bambi…

Megjegyzem, amióta ÉN – jópár éve ismét – iszogatok tejecskét, SOKKAL jobban vagyok sok tekintetben; sőt ah mondtam még a korábban marha súúújos reflux terén is!! (ne literszámra gondoljunk itten, ink csak 1-2 kv csészeajjal naponta;)

#14520 tonic12 hozzászólása: 2013.10.10. 14:45

ez rendben is van , hiszen ezt már megírta1980-as években egy  valamilyen nemzetiségű kutató , akinek a nevét már sajnos elfelejtettem .. De mehetnénk sorba a többivel például : mi újság a gluténnal – azaz, a kenyérrel és a lisztszármazékokkal ? Nem majd ugyanaz a helyzet mint a most kiemelt laktózzal ? És még folytathatnám a sort , és akár a fordítottjailval is  , pl.: a hiányzó omega3 -l / a 6-tot bőven fedezzük / ,a  D vitamin hiánnyal /az egyenlítőtől fölfelé egyre keményebben / A transzzsír fogyasztással / margarinok , stb / . …Érdekes az is , hogy hogy megemelték a köztudatba a napi C vitamin szükségletet is … ma már simán elfogadható lett hirtelen az 1000 egység / nem rég még csak 100-ast lehetett kapni , mint ajánlott mennyiségű egységű sárga mini bogyót   / …    szépen de nagyon lassan -lassan de  bejön az a paleloit .. csakhogy ki tudja azt ma  már betartani ?? Ami abban a könyvben van , az mind alátámasztott a kutatási eredményekkel /bőven van szó benne a laktózról is ../ , de még az  egyszerű logikai alapon sem tudom támadni annak az egésznek az  alapjait .. Azóta vannak a “civilizáltnak ” mondott betegségek a legtöbbnyire /pl.: a metabolikus szindróma /, amióta a földművelésből származó ételeket esszük .. Nehéz ennek az egyszerű  tézisnek elllentmondani , de ugyanakkor ugyanolyan nehéz visszatérni  és csak azt enni mint hajdanán ettünk – és ezt általánosságban értendő s nem egyes emberek számára akik meg tudják állni /és akik meg is tudják azt fizetni -naponta / .. A baj az , hogy ez ma már  így utópia ..

Be kellene vallani: a napi fogyasztásunknak  majdnem a  fele / hanem több!/ , egyszerűen az egészségre káros és hosszú éveken át azt fogyasztva így  kumulálódva végül is  beteggé teszi a nagy többségét  .

 

Péter

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close