Aki cukorbetegséggel él együtt, annak évente látásvizsgálatra kell mennie. A szűrés nem jár fájdalommal, ellenben el lehet vele kerülni a diabétesz okozta vakságot. Időben észlelve ez a szövődmény 90-95 %-ban kivédhető, mégis 1000 ember veszíti el miatta látását minden évben Magyarországon. Ne legyen köztük!

A cukorbetegség okozta problémákra a szemfenéki elváltozások hívhatják fel a figyelmet. A szemészeti vizsgálatot a diabétesz felismerésekor szükséges elvégezni, majd ezt követően minden évben meg kell ismételni. Az elváltozások már tünetmentes állapotban is egy egyszerű és fájdalommentes, ún. szemfenék vizsgálattal kimutathatóak.

De mi is történik a szemfenék-vizsgálaton?

A szakemberek ellenőrzik a kisméretű vérzéseket, értágulatokat, degeneratív elváltozásokat, amelyek általában a diabétesz jelentkezése után 10-15 évvel válnak súlyosabbá. Amikor már vérellátási zavarokat észlelnek, el kell végezni a szövődmény kivédésére fejlesztett kezelést. (Ha még nincs ilyen súlyos gond, de már látható némi elváltozás, az is lehet, hogy az éves szűrésnél gyakoribb vizitet írnak elő, hogy az arra legalkalmasabb időben végezhessék el a beavatkozást.) A szemfenék lézerkezelése kivédi a súlyosabb szövődményeket. Az erre vonatkozó irányelv szerint jó cukorháztartás mellett éves szűréssel – és ha szükségessé válik, a megfelelő terápiával – 90-95 %-ban elkerülhető a vakság. Az elmúlt években továbbá biotechnológiai készítmények is elérhetővé váltak, amelyek közvetlenül az érintett szembe injekciózva állíthatják meg a további látásvesztést. Ezek a kifejezetten szemészeti alkalmazásra fejlesztett hatóanyagok gátolják az olyan új, rendellenes erek képződését a szemben, amelyekből gyakran folyadék, illetve vér szivárog, ami a látásromlást/vesztést okozza. Fontos lenne, hogy minden rászoruló beteg hozzáférhessen e gyógyítási lehetőséghez – hangzott el a Látás Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

Ezek a gyógyszerek drágák, azonban a kezelés költsége nem összemérhető egy megvakult beteg 20-30 éven történő ellátásával, arról a forintban nehezen kifejezhető haszonról nem is szólva, hogy valaki nem veszti el a szeme világát – hangsúlyozták a szakemberek.

A rendszeres szűrés és az időben adott terápiák biztosítása mellett fontos a vércukor szinten tartása, valamint a vérnyomás és a vérben lévő zsírok optimális szintjeinek biztosítása is.

Hogyan valósul meg mindez Magyarországon?

Van mit tennie a kormánynak, az ellátórendszer szereplőinek és az érintetteknek egyaránt. A nemzetközi összehasonlításokból kiderül, hogy Magyarországon kimagaslóan sok ember veszíti el látását, ráadásul a területi egyenlőtlenségek is jelentősek: közel két és félszer több vak ember él vidéken, mint a fővárosban. A cukorbetegség a szerzett vakság egyik leggyakoribb oka, előfordulása pedig folyamatosan növekszik. A jelenleg becsült kb. 750.000 fős cukorbeteg populációból 32.000 ember vak vagy súlyos látássérült, és évente további 1000 cukorbeteg veszíti el látását. Magyarországon a keresőkorú lakosság vezető vaksági oka a cukorbetegség, idős korban pedig még ennél is tragikusabb a helyzet. A nyolcvan évnél idősebb emberek között már minden második vakság ezen kórkép következménye.

A szűrővizsgálatot pedig elég egyszerűen ki lehetne terjeszteni az egész országra. A nemzetközi gyakorlatban ma már gyakran telemedicinális megoldásokat alkalmaznak, mivel ezek költséghatékonyabbak és célzottabbak – tájékoztattak a Látás Világnapján. Ehhez az eljáráshoz elegendő, ha a vizsgálati helyszínen lefényképezik a páciens szemét, a fényképet továbbítják egy kiértékelő központba (ami bárhol lehet a világban), és a központban értékelik ki az eredményt. Sem a fényképezéshez, sem a kiértékeléshez nem szükséges szemész jelenléte. A szakorvos akkor kerül a képbe, amikor vizsgálatra kiképezett szakdolgozó vagy háziorvos megállapítja, hogy a betegnek ellátásra van szüksége.

A látás világnapi rendezvényen a szakma képviselői arról is tájékoztatták a hallgatóságot, hogy az idei évben megalakították aNemzeti Programbizottság a Jó Látásért szervezetet, melynek fő célja, hogy elősegítse az Egészségügyi Világszervezet a szem egészségét érintő globális akciótervének (Universal eye health: a global action plan 2014-2019) hazai megvalósítását. Reméljük sikerül nekik.

A “Nemzeti Betegfórum” és a “Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért” által szervezett Látás Világnapján a meghívott szakemberek prof. dr. Németh János egyetemi tanár, a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért elnöke (Semmelweis Egyetem), dr. Dégi Rózsa, PhD egyetemi docens, a Magyar Szemorvostársaság vezetőségi tagja (Szegedi Tudományegyetem) és Dr. Pogány Gábor PhD, a Nemzeti Betegfórum koordinátora voltak.