Miért jó pánikbetegségben az orvosra hallgatni?

Téma címkék:
2014.01.29. 08:35
BelsoNora245

A pánikbetegség kialakulásának hátteréről, a tünetekről, a kezelésről és még számos egyéb idevágó kérdésről dr. Belső Nóra pszichiáter már informálta kedves olvasóinkat – négy részes cikksorozatban jártuk körül a témát. A hozzászólások között néhány a szerotonin szint szerepét és a gyógyszeres kezelés szükségességét firtatta. Felkerestük a Doktornőt és megkértük, reagáljon konkrétan ezekre a problémákra.

A világon számos egészségügyi kutatóközpont működik, az ott dolgozó szakértőknek köszönhetőek az orvostudományban elért eredmények – kezdte a szakértő. A könyvtárakban és az interneten a felfedezések egy jelentős része a laikusok számára is hozzáférhető, bár a szaknyelv igencsak nehézzé teszi a megértést azok számára, akik nem részesültek ilyen irányú képzésben.
Egy kísérletes, akár páciensek bevonásával végzett kutatás – pl. pozitron tomográfiás vizsgálat – tanulságait, az agyi biokémiai működések képalkotó elárásokkal való kimutatását nem lehet teljes részleteiben megosztani a széles nagyközönséggel, ezek az információk ugyanis “kínaiul vannak” az orvostudomány területén jártatlan emberek számára. Ettől azonban még léteznek ilyen kutatások. Sokkal több tanulmány bizonyítja depresszió és pánikbetegség esetén a szerotonin zavar jelenlétét az agyban, mint ahány az ezoterikus tudományok alapjait támasztja alá – hangsúlyozta Belső Nóra, majd megnyugtatott mindenkit: az orvostudomány kizárólag bizonyítékokon alapuló módszerekkel dolgozik, melyeket a világon mindenütt a megfelelő szakmai szervezetek hagynak jóvá. Más szavakkal: az orvosok csak olyan terápiákat alkalmaznak, amelyekről bizonyított, hogy nem okoznak egészségkárosodást, ahogyan az is, hogy azokban a betegségekben, amelyekben alkalmazzák az adott gyógyszereket vagy eljárásokat, hatásosak.

Információs zavar – szervi betegség
A szerotonin a központi idegrendszerben az idegsejtek közötti kommunikációért felelős molekula – egy fehérje – vagyis nem (“boldogság”) hormon, ahogyan sokan gondolják. Ezt a kommunikációt az idegrendszeren belül számos neurotranszmitter közvetítő anyag végzi, ilyen még a dopamin, az acetilkolin, az oxitocin és a noradrenalin például.
A szerotonin azonban az idegrendszerünk 85 %-ban jelen van, vagyis ez a legelterjedtebb kommunikációs molekula. Önmagában nem felelős egyetlen betegség kialakulásáért sem, csupán közvetíti azokat az információkat az idegrendszeren belül, amelyek fals működéshez vezetnek.
A pánikbetegség hátterében tehát egy információs zavar áll, noha a lelki okok különbözőek lehetnek, néha hiányoznak is.
A tudatunkba férkőzött negatív hatások természetes módon áttevődnek az agyunkba, ahol a gondolkodás folyamata feldolgozza az információkat, és erről biokémiai lenyomat keletkezik. Leegyszerűsítve: a pánikbetegség egy jelzés az agyunk részéről a szervezetünknek, hogy baj van – olyankor is, mikor valójában nincs mőgötte szervi betegség. A vészjelzés közvetítést a szerotonin végzi – magyarázta a szakorvos, aki korábbi beszélgetésünk során is elmondta: “Pánikbetegség esetén a szerotonin neurotranszmitter anyagcseréjében lép fel valami zavar. Vagy túl sok, vagy túl kevés van belőle, máskor a szerotonint felismerő receptorok nem működnek megfelelően, esetenként eleve hibás az anyagcsereút. Mindennek kiszámíthatatlan szorongásos tünetek és testi panaszok a következményei.”

Szerotonin szint – mérhető?
A jelenleg ismert módszerek közül ma a legjobb megoldás erre a problémára a gyógyszeres terápia, valamint szükség esetén a szintén bizonyítottan agyi biokémiai hatást kiváltó pszichoterápia.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e határozni az agy szerotonin szintjét, Belső Nóra elmondta, hogy erre több módon is lehetőség van. Vérvizsgálattal is ki lehet mutatni agyi szerotonin szintre utaló eredményt, úgy, hogy  a trombociták sejtfalához kötődő szerotonin mennyiséget mérik, mely párhuzamba vonható a központi idegrendszerben mérhető szerotonin mennyiségével. Ez a vizsgálat a mindennapokban azonban felesleges, azt pedig nyilván még kevesebb érintett szeretné, hogy az agyából vett mintán mérjék ezt a szintet – pedig ezt is meg lehet tenni – fűzte hozzá a szakértő.
Képalkotó vizsgálatokkal is egyértelműen kimutathatóak az ilyen működési zavarok. Teljesen másként fest a kezelés előtti és a kezelés utáni az agyról készített kép – kicsit olyan ez, mint a plasztikai műtétek előtt és után készült fotók – magyarázta Belső Nóra. Végül hangsúlyozta: “A pánikbetegség nem valami megfoghatatlan lelki nyavalya, hanem végsősoron egy szervi probléma: agyunknak, vagyis idegrendszerünk központjának betegsége.”

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Close
Close