Pánikbetegség – Gyógyítható, de csak gyógyszerrel

2013.02.04. 20:00

A pánikbetegség rossz tanácsadó a pánikbetegség kezelésében. Súlyosabb formájában az újabb rohamtól való félelem arra készteti az érintettet, hogy bezárkózzon, beszűkítse korábbi életterét és mindent ennek a félelemnek rendeljen alá, ezzel azonban nem csak tönkreteszi saját és szerettei életét, de az egészségkárosodás szövődményeinek kialakulását is elősegíti.

Pánikbetegségben megkerülhetetlen a pszichiáter szakorvos által javasolt terápia– hangsúlyozza dr. Belső Nóra pszichiáter szakorvos. Ha valakinek pánikrohamai a rohamok gyakorisága és jellemzői alapján pánikbetegséggé súlyosbodik, az azt jelenti, hogy semmiféle életmódbeli változtatással vagy elhatározással nem tudja meggyógyítani magát. Ne felejtsük el, hogy biokémiai anyagcsere zavar áll az egészségkárosodás hátterében.

A mindennapi kisebb-nagyobb szorongások feloldására meg lehet tanulni bizonyos stresszkezelő technikákat – autogén tréninget, meditációt relaxációt.  Rendkívül hasznos a rendszeres testedzés is, hiszen ennek hatására fizikai állóképességünk fejlődése mellett agyunkban a szorongás és a pánikroham ellen ható anyagok termelődnek. A szervezetünk számára elegendő alvás is fontos, életünk rendezettségéért sokat tehetünk azzal, ha időben fekszünk és kelünk – a rendszerezettség pedig segít a szorongásos tünetek kézben tartásában. Ezen kívül minden hasznos, ami jó a léleknek a masszázstól kezdve a műélvezetekig.
De! Aktív pánikbetegség idején szinte lehetetlen sikert elérni a meditáció és a relaxáció gyakorlásában, vagy arra szánni magunkat, hogy menjünk konditerembe vagy közlekedési eszközzel rendszeresen közelítsük meg a lakhelyünkhöz legközelebb eső kirándulóhelyet.  Első körben gyógyszeres terápiával mérsékelni kell a tüneteket vagy tünetmentessé kell válni – utána lehet begyakorolni az életmódbeli kiegészítő terápiákat – hangsúlyozza a szakember.
Gyógyszeres terápia javasolt azon érintetteknek is, akiknek bár nincs pánikbetegsége, de állapotára illik a limitált pánikroham diagnózisa (mikor valakinek nincs olyan gyakran rohama, hogy betegnek nyilváníthatnánk, ám rendszeresen jelentkező pánikrohamai mégis negatívan befolyásolják életminőségét).

A gyógyszeres kezelés
A pánikbetegség gyógyszeres kezelése az egészségkárosodás gyógyítását, nem pedig a tünetek elfedését célozza – szögezi le Belső Nóra. A szerek bizonyos tévhitekkel szemben nem nyugtató tabletták. A betegségre adható készítmények az antidepresszívumok egy csoportját képezik, melyet szelektív szerotonin visszavétel gátlóknak nevezünk. A megfelelő mennyiségű szerotonin szintet biztosítják az agyban a szerotonin-lebontás folyamatának befolyásolásával. Kiegészítő kezelésként, főleg a terápia elején, ha a betegség tünetei nagyon súlyosak (állandó szorongás, alvászavar, stb.), az alapkezelés mellé szorongásoldó készítményeket vagy altatót is lehet adni, ezeket a szereket azonban nem szabad hosszútávon alkalmazni. A pánikbetegségből meg lehet gyógyulni, csak a legkedvezőtlenebb gyógyulási hajlammal ( függ a betegségben eltöltött időtől és az életkortól is) rendelkező érintetteknek kell életük végéig szelektív szerotonin visszavétel gátlót szedniük. Fontos, hogy a tünetek megszűntével nem szabad rögtön abbahagyni a kezelést – első körben általában egy éves gyógyszerszedési periódusra van szükség. A genetikai hajlamot a gyógyszer nem tudja befolyásolni, tehát évek múltán visszatérhet a betegség. A megfelelő életmóddal és a helyes stresszkezelési technikák alkalmazásával azonban csökkenthetjük ennek esélyét– bár az is igaz, hogy aki már egyszer volt pánikbeteg, annál később könnyebben kialakulhat a kórkép.

Kell-e félni mellékhatásoktól?
Minden gyógyszernek vannak mellékhatásai. A gyógyszerek kockázatát a szakértők százalékban fejezik ki, a pszichiáter szakorvosok felvilágosítást tudnak adni erről betegeiknek – mondja Belső Nóra. A szelektív szerotonin visszavétel gátló mellékhatásai a biokémiai hatásmechanizmusból következnek. Az un. on-off mellékhatások körébe tartoznak – nevük azt fejezi ki, hogy csak rövidtávon okoznak kellemetlenséget: a gyógyszerszedés kezdetén megjelennek, majd elmúlnak. Ilyenkor a páciens szerotonin szintje hirtelen megemelkedik az agy különböző területein. Az idegsejtek bár érzékelik ezt, de felkészületlenek – nincs még megfelelő mennyiségű szerotonin receptor a sejtek felszínén. (A receptorok feladata, hogy mint zár egy ajtóban, a kulcsot – tehát a szerotonint – befogadják.) Idegrendszerünk azonban okos – magyarázza a Pszichiáter – rájön, hogy több a kínálat, így a keresletből is többre van szükség, és elkezd szerotonin receptorokat építeni a sejtek felszínére. Amint a receptorok kellő mennyiségben rendelkezésre állnak és a megfelelő mennyiségű szerotonin felszívódhat, elkezdődik a tüneti javulás. Ez 2-3 hetet vesz igénybe – személyiségfüggő, van akinek egy hét, másoknak négy hét kell a jótékony hatás kialakulásáig. A kezdeti mellékhatások másik oka, hogy a szerotonin nem csak a megfelelő receptorhoz, hanem ahhoz hasonló receptorokhoz is kötődhet, de ez is csak addig fordul elő, míg a kellő számú és pontosan a kívánt célt szolgáló receptorok nem állnak rendelkezésre. Ezek a folyamatok enyhe fejfájást, émelygést vagy hányingert, álmosságot vagy felpörgetettség érzést okozhatnak. Gasztrointesztinális mellékhatások – hasmenés vagy székrekedés – a betegek 1/3-nál jelentkeznek. Ennek oka, hogy a gyomor-, és bélrendszerben is működik szerotonin.  Néhány beteg mellkasi melegségről számol be. Az is előfordul, hogy a kezdeti időszakban fokozódnak az alapbetegség tünetei – ilyenkor a pszichiáterek átmeneti szorongás-oldó kezelést is javasolnak. Ha előre tudjuk mindezt, akkor nem ijedünk meg, és jó esetben elviseljük a kezdeti nehézségeket a gyógyulás érdekében.
A hosszú távú mellékhatások miatti aggodalmak eltúlzottak, a betegek a gyógyszerek szedése mellett az életmódbeli változtatásokat is betartva csak igen ritkán elégedetlenek – mondja Belső Nóra. Nem igaz, hogy ezek a gyógyszerek hízlalnak, mint ahogy az sem, hogy alkalmazásuk hozzászokáshoz vezet. Nem kell egy idő után többet szedni belőle, és csak abból az okból nem lehet hirtelen abbahagyni, hogy egy anyagcsere-folyamatba avatkozik, így kiürüléséhez időre van szükség. Az időnként bekövetkező hízás sokkal inkább a betegség mellékhatása, hiszen a szerotonin-hiány szénhidrát-éhséget okoz. Az is igaz, hogy a szorongás megszűnése után az ember étvágya is helyreáll, tehát oda kell erre figyelni, de tudatosan elébe lehet menni a komolyabb hízásnak. Önmagában szexuális mellékhatásai sincsenek ezeknek a szereknek, szintén a betegség (különösen, ha depresszióval is társul) okozhat libidó-csökkenést. A szexualitásban valóban jelen van mediátorként a szerotonin, de a gyógyszerek a betegek 15-20 %-nál nem a libidót, hanem az orgazmus megélését tekintve okoznak zavart, azonban a betegek csupán nagyon kis százalékában válik ez valóban zavaró mértékűvé. Ebben az esetben gyógyszert lehet váltani – van választék.
A Magyarországon törzskönyvezett molekulák elérhetőek a betegek számára. Mint minden gyógyszercsoportnál, ennél is a generikusok a többször alkalmazott változatok, ami árukat – pár száz forintba kerülnek – tekintve mindenképpen előnyös. Az utóbbi években nem került a patikákba újdonság, jól bevált, régebbi készítményeket ajánlanak az orvosok.

A pszichoterápia szerepe
A pszichoterápia fontos része a pánikbetegség kezelésének. Autogén tréning módszerek elsajátításával és kiegészítőként történő alkalmazásával a pánikrohamok ellen is tehetünk. Az egyéb kezelések mellett szükséges életmódváltoztatásnak fontos része az önvizsgálat. Egy pszichoterapeuta sokat segíthet önmagunk feltérképezésében, stressztűrő képességünk fokozásában, konfliktusmegoldó képességünk kifejlesztésében. Mivel a pánikbetegség nem csak az érintett, hanem hozzátartozói  életét is feldúlja, sokszor betegsége mellett kapcsolatainak szétzilálódásával is szembe kell néznie. Egy pszichiáter vagy egy pszichológus az élet ezen területén is segíthet rendet tenni. Ez egy nagyon kemény munka, de ha valaki végigcsinálja, valószínűbbé válik, hogy később nem jön vissza betegsége.

#19647 Panna1 hozzászólása: 2014.12.12. 22:04

Szeretném hinni,hogy így van,azonban a gyerekem 26éves korában elkezdte szedni,mert azt mondta a doki,hogy élete végéig szedni kell,most 45-évesen teljesen tönkrement,öngyi hajlam,egyre több Rivotril,és csak követelte…sok segítséggel,amikor elmondtam,hogy ez egy drog,megijedt,és összefogtunk a gyógyszerbiznisz ellen.Egy éve keményen,erős akarattal,…egy RÉMÁLOM ! Egyébként,azt mondják az orvosok,hogy 6 hónapnál továbbmenni nem szabad.Szívből kívánom,hogy soha senkinek a mi tragédiánkat NE kelljen megélni Szomorú,hogy okos orvostudományunk itt tart!

#18960 rabbi hozzászólása: 2014.08.29. 04:15

Ahogyan a fuldoklonak eletmento segitseg a mentoov,a gyogyszer is eletet menthet,azonban furan nez ki az az ember,aki a varosi parkban mentoovvel a derekan setal.A gyogyszer lehetove teheti a pszichoterapia hatekonysagat,de aki allando gyogyszerfuggo,az nem szabad ember.

#10739 monika26 hozzászólása: 2013.12.16. 16:12

sziasztok!ez ami ide levan irva a pánikbetegségröl mellékhatásokrol,stb eröt ad nekem holnaptol elkezdem szedni a gyogyikat amiket felirtak nekem a pánikomra mert eddig nem mertem bevenni :)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close