COPD világnap – volt miről beszélni

2016.12.02. 13:52
dohanyzo no_dohany_cigaretta625x400

Pár napja volt a cukorbetegség világnapja, ahol elhangzott a mellbevágó hír: minden betegre jut még egy érintett, aki azonban nem tudja magáról, hogy diabéteszes. Pestiesen szólva ez semmi ahhoz képest, amivel a COPD világnapon szembesültünk: dr. Horváth Ildikó,
az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet stratégiai igazgatója szerint 183.000 pácienst tartanak számon az ellátórendszerben, de 5-600.000 főre teszik a becsült érintettek számát.

Pedig a COPD esetében sem mindegy, hogy milyen korai stádiumban fedezik fel – mondta Dr Rurik Imre háziorvos, az MTA doktora a Magyar Tüdőgyógyász Társaság által szervezett világnapi rendezvényen, aki arra is rámutatott: egyre fiatalabb korban is találkoznak ezzel a kórképpel, és minél előbb kezdik el a személyre szabott kezelést, annál jobb eredményekre számíthatnak a szakorvosok.

Egyébként a COPD jellemzően az idősebb korosztályt érinti. Mindenképpen érdemes ilyen irányban kivizsgáltatnia magát az 50 év feletti dohányzó embereknek (vagy akik hosszú időn keresztül dohányoztak), illetve azoknak, akik terhelésre jelentkező nehéz légzéssel küszködnek. A betegség jellemző tünetei még a köhögés, a köpetürítés, a fulladás, a nehézlégzés, kilégzéskor időnként sípoló hang, fáradékonyság, terhelhetőség csökkenése. (Tünetek – forrás: dr. Somfay Attila: Fulladok, köhögök – COPD-s vagyok? SpringMed kiadó)

Ejjj az a cigaretta

A krónikus tüdőbetegség legfontosabb kockázati tényezője a cigarettázás, minden 5.-6. dohányos kénytelen szembesülni a diagnózissal. Hogy miért pont ők és a többiek miért nem, az leginkább genetikai tényezőkön múlik, amelyeket egészen pontosan még nem derített fel az orvostudomány. Az is tény viszont, hogy a COPD-s betegek 85-90 %-a dohányos. Azok közül, akik sosem gyújtottak rá, mégis COPD-sek, a legtöbben un. veleszületett alfa 1 antitriszpin hiányban szenvednek. Nők és férfiak egyforma arányban érintettek a betegségben. További, COPD-re hajlamosító tényezők: légszennyezés, környezeti por, faégetés pora, ismételt légúti fertőzés, hiányos táplálkozás, koraszülöttség, légúti allergia, öröklött hajlam.

tüdő füst szerk625x400Kezelés

A kivizsgálás első lépcsője a légzésfunkciós vizsgálat (spirometria), ha valaki ez alapján gyanúsnak bizonyul, az tüdőgyógyász szakorvoshoz kell, hogy menjen a teljes diagnózis felállítása érdekében.

A COPD kezelése mindig személyre szabott. Függ a betegség stádiumától és a társbetegségektől is – amelyek az idősebb korosztályban nem ritkák. Nem kizárólag inhalációs készítmények állnak rendelkezésre – különösen a végstádiumban lévő betegek terápiájában és a jobb állapotba hozandó páciensek rehabilitációjában van óriási szerepe mindenféle légzéstámogató eszköznek – na és a szakterületen jártas rehabilitációs orvosok, egyéb csapattagok szakértelmének is természetesen. (A kezelés célja a minimum 80 %-os légzésfunkció elérése.) Ezek a dolgok azonban nem biztosítottak kielégítő mértékben Magyarországon: a palliatív (életvégi) ellátásra ebben a betegségben nincs TB támogatás, és a rehabilitáció finanszírozása sem elégséges – hívta fel a figyelmet Horváth Ildikó. Van tehát mit tenni mind a komplex kezelés biztosítása, mind az érintettek felderítése terén.

(RA)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: napivizit.hu

Precognox

Close
Close