Kezelés előtt, kezelés közben, kezelés után csak az tudja, milyen nehézségekkel kell szembenéznie az embernek, aki már részesült HCV elleni, interferonos terápiában. A szeptemberi Vimor Klubban arról volt szó és hangzott el nagyon sok használható tanács, hogy mit tehetünk mégis ebben az időszakban fittségünk megőrzése érdekében.

A VIMOR-osok valamennyien ismerik Goldgruber Katalint (Ket), aki annak idején fantasztikus blogjával, majd a VIMOR Klub szervezésében betöltött szerepével és sok-sok mosollyal szüntelenül segítségére van a hepatitis C fertőzéssel élő embereknek. A fiatal lány saját életére vonatkozóan sem tétlenkedik – az elmúlt két évben a szükséges iskolákat elvégezve sportedző, életmód tanácsadó és személyi edző lett. Őt ismerve nincs is mit csodálkozni azon, hogy képesítését a VIMOR Klub tagjainak szolgálatába állította. A legutóbbi rendezvényre egy olyan előadással készült, amelyben részletesen bemutatta, hogy milyen gyakorlatokkal, életmóddal támogathatja az ember saját szervezetét a HCV elleni terápia előtt, közben és a kezelés után.

“Mit is jelent fittnek lenni?” –

tette fel a kérdést hallgatóságának, mire közösen összegyűjtöttük, kinek mit is jelent ez a fogalom. Mindenki számára világossá vált: a fittség három összetevőből áll, hiszen a fizikai szempontok mellett a lelki és a szellemi tényezők is jelentőséggel bírnak az ember állapotában. Ennek megfelelően érdemes mindhárom területen aktívan fellépnünk fittségünk érdekében. A betegség, a kezelés mindhárom típusú fittségünket negatívan befolyásolja, és bár ezt nem lehet elkerülni, mégis talán javítani lehet a helyzeten akkor, ha jobb állapotból veszítünk, ill., ha amit lehet, a kezelés közben is megteszünk magunkért.

Milyen módokon lehetne megőrizni a fittséget?

Az előadó és hallgatósága összeszedett néhány támogató tevékenységet. Hasznos lehet ütemtervet készíteni, egy hétre előre összeírni céljainkat, terveinket. A lelki és a szellemi fittség megőrzésére felmerült az olvasás, a keresztrejtvény-fejtés, a családdal töltött idő, más, örömet okozó élmények mindennapokba iktatása, karitatív munka vállalása, új élmények keresése, a szomorú dolgoktól (pl. hírek) való tudatos elzárkózás, és a hit – kinek mit jelent ez – ima, egy kis befelé fordulás, meditáció. Ez az a pont, ahol az előadó szerint összefüggésbe hozható a testi, lelki és szellemi fittség megőrzése, hiszen mindháromnál segít, ha tudatosan tudjuk élni és megélni dolgokat.

Edzeni ilyenkor is lehet és érdemes, de hogyan?

A fizikai fittségre térve Ket mindenekelőtt az alapismereteket tisztázta. A fizikai (motoros) képességek három csoportra oszthatóak: ismert a kondicionális és a koordinációs képesség, a harmadik fő szempont pedig az ízületi mozgékonyság. Mindhárom fejleszthető.

Mindenekelőtt fontos az állapotfelmérés, már csak azért is, hogy a HCV fertőzéssel élő ember tisztában legyen azzal, mit bírt a kezelés előtt – hogy utána vissza tudja hozni életébe a korábbi állapotot, valamint felmérhesse, hogy milyen képességek romlását csökkentheti akár a kezelés alatt is.

Nem a mérleg a lényeg

Nem elég informatív ebből a szempontból a mérleg, mert nem mond el semmit a testösszetételről, vagyis a zsír és az izomszövetek aránya, valamint a csont súlyának aránya még titokban marad, és mivel az izom nehezebb, mint a zsír, nem biztos, hogy ideális állapot, ha egy adott időszakban – a terápia alatt – nem veszítünk súlyunkból, mert ennek az is lehet az oka, hogy leépült az izomzatunk. A testzsírszázalékot mérő kütyü hívebben tükrözi az ember fizikai állapotát, alkalmazásával meg lehet állapítani, hogy vajon zsírból vagy izomból fogytunk-e.

Arra kell törekedni, hogy minél jobban megőrizzük izomzatunkat – vélekedik a szakértő – ami teljes mértékben persze lehetetlen, de amikor bármit is bír az ember tenni ennek érdekében, akkor ne feledje, hogy apró lépések is sokat jelentenek.

A testzsírszázalék mérő mellett fontos állapotfelmérő eszköz még a vérnyomás mérő. Minél alacsonyabb valakinek a nyugalmi pulzusa, annál jobb valószínűleg az általános állóképessége – tudhattuk meg – de ezt az eredményt számos tényező (fáradsági szint, stressz, stb.) befolyásolhatja. Ezért érdemes mindig ugyanabban az időpontban, állapotban megmérni az értéket hetente egyszer.

A mérőszalag szintén fontos állapotfelmérő eszköz lehet – javasolja a VIMOR személyi edzője – valamint a célnak bizonyos gyakorlatok is megfelelnek.

Állapotfelmérő gyakorlatok

1. Mérjünk vérnyomást +pulzust!
2. Sétáljunk és nézzük meg, mennyi idő alatt teszünk meg egy adott távot!
3. Utána újra mérjük meg pulzusunkat – van-e különbség?
4. Mennyire fáradtunk el?

Mindezek megfigyelésével, esetleg lejegyzésével máris van egy viszonyítási alapunk. Ennek segítségével ugyanis megállapíthatjuk, mennyiben változott fizikai érzékelésünk a terápia folyamán és utána.

Állapotfelmérő gyakorlatként alkalmazható a fekvőtámasz, mely bevonja az egész testet, és híven tükrözi, milyen erőben vagyunk. Ezt a feladatot nem csak a földön, hanem falnál is lehet végezni, így könnyebb. A törzs erejét felmérő feladat továbbá az un. plank, ami az egész testet erősíti. A gyakorlat a képen látható.

Főként a lábak erejét méri a székről való egy vagy két lábas felállás is: megy-e vagy sem? Ha igen, hányszor? Egy lábbal is? Itt ügyeljünk rá, hogy a lábunk térdben derékszöget zárjon be és a kéz bevonása illetve lendület nélkül próbáljunk felállni.

Napló, napló…

Érdemes fittségi naplót vezetni – hangsúlyozza a szakérő. Hasznos lehet, ha az ember mindent lejegyez – tanácsolja – hogy milyen gyakorlatot végeztünk, hogy ment, milyen érzéseink voltak közben, mennyi időt sikerült rászánni a tornára vagy egyéb fittséget elősegítő cselekvésre. Az evés mennyisége, minősége is szerves része a fittség megőrzésének, így érdemes azt is lejegyezni, hogy mikor mennyit ettünk, volt-e étvágyunk egyáltalán, milyen ételt kívántunk meg, stb. Ezek az infók később segítségünkre lehetnek, illetve az is esélyes, hogy orvosunk számára is fontos információkat tartalmaznak feljegyzéseink. Mindezek mellett a kezelés idején az általános közérzetet, valamint az észlelt akár legkisebb mellékhatásokat is érdemes lejegyezni. A pozitív dolgokat is le kell írni – tanácsolja Ket – tudatosítsuk a jót is!

Bármilyen mozgás jó, amit bírunk, ami örömet okoz, hiszen az állóképesség és az erő megőrzéséhez minden hozzájárul – ráadásul ezekből veszít az ember a legtöbbet a kezelés alatt. Az állóképességben a szív-, és keringési rendszer, a légzőrendszer és az anyagcsere folyamatok játsszák a legnagyobb szerepet, ezért lehet ismerős a (HCV elleni) kezelésben már részesült embereknek az elfogyó levegő, a szapora, erős szívdobogás, a “víz alatt vagyok” érzése akár a legkisebb erőfeszítésre is.

A kezelés alatt az injekció után két napig mindenképpen pihenni kell egyébként pedig ebben az időszakban minden kívülről aprónak tűnő tevékenység sokat számít. Fontos, hogy amikor jól vagyunk, menjünk valamerre – kicsit sétálni például, de az is jó, ha csak otthon táncolunk egy-két lépést lassan a kedvenc zenénkre. A terápia után a fokozatosság elvét ne feledjük el: az erő, az állóképesség visszaszerzése nem megy egyik napról a másikra. Mindig csak egy picivel többet vállaljunk. Olyan gyorsan nem fog visszajönni erőnk, amilyen pikk-pakk eltűnt – de visszajön, sőt, túl is lehet szárnyalni – biztat mindenkit a személyi edző.

Ket ezek után állóképességet fejlesztő, valamint erőt növelő gyakorlatokat mutatott be, és felajánlotta a Klubtagoknak, hogy akár rendszeres edzést is tart számukra Budapesten egy tornateremben. A lehetőséget úgy tűnt, többen ki fogják használni.

(RA)

Ha már Ket a táncot is említette, akár neki is vághatunk. Aki ügyes, kedvcsináló videónkból (ide kattintva) egészen egyedi tánclépéseket sajátíthat el , és akár Hugh Grant módra végigtáncolhatja a lakást. Hogy hogyan? Így!