A pániknak pedig vége!

Téma címkék:
2010.04.24. 20:54

Úgy érzem meg kell osszam én is a történetem veletek, hogy erőt adjak! Én egy 25 éves lány vagyok, körülbelül 10 évig voltam pánikbeteg, ebből az utolsó 1 év volt maga a pokol.

Aki pánikbeteg nagyon jól tudja, a rohamok mivel járnak és milyen érzés tör az emberre, így én csak röviden írnám le velem mi is történt. Lassan 2 éve volt, hogy a pánik teljesen átvette az irányítást. Napi 12 órákat dolgoztam, és 3-4 órákat aludtam, rettegtem, hánytam, hasmenésem, rossz érzések, rossz gondolatok, halálfélelem. Az első években, csak mellkasi fájdalommal, szájszárazsággal és verejtékezéssel járt és azzal, hogy bizonyos helyekre nem mertem elmenni. Majd a pokol kezdetekor a mellkasi szúrás mellé alhasi fájdalom is társult. Elkezdtem orvosokhoz járni, semmit nem találtak. Az állapotom egyre csak romlott, a fájdalmaim erősödtek, öngyilkos akartam lenni, kórházakról kórházakra jártam. A pánik átvette az irányítást, az utcán elájultam, a végén pedig otthonról se mertem kimenni, csak az orvoshoz. Az én történetem ekkor csúnya véget ért, ugyanis a kórházból ahol épp aznap voltam hazaküldtek, hogy hisztérikus vagyok. 5 órával később egy másik kórházban életmentő műtétet végeztek rajtam. 5×6 cm-s petefészekciszta amely megrepedt és alhasba vérzett.

A műtét után, teljes kismedencei gyulladás, és bélgyulladás. A műtét számomra megváltás volt akkor abban az állapotomban, szintűl hittem, hogy ez nem a pánik miatt volt. Másnap felébredtem és örömömben csak kiabálni tudtam, hogy ÉLEK!, ekkor ébredtem rá, hogy a pánik igenis az én életem része is és ezen változtatni kell. Hazakerültem szüleimhez, amivel szembe találtam magam : 49 kg voltam a 172cm-hez, száraz bőr, insomnia, kétszeres öngyilkossági kísérlet, pánik, hasi műtet, gyógyszerek tömkelege a gyulladás gyógyítására. Megkerestünk egy nagyon jó pszichiátert, akivel a mai napig tartom a kapcsolatot es hálás vagyok neki mindenért! Elkezdtem a gyógyszert szedni 2009 júliusában, nehezen ment, de megéltem minden pillanatát. Minden pillanatban hasonlítgattam es jegyzeteltem. Azt kell mondom, hogy nekem gyorsan ment a gyógyulás, hiszen nagyon akartam, mindent bevetettem és a családom, barátok is támogattak. 2.dik heten már nagyokat sétáltam, és a 3.dik hónap végére elmúlt a szocialis fobiám is.  Meg kell élni mindent! A poklot is! A pánikbetegek különlegesek és ezt tudnotok kell, nem betegség, csak “egy lemerült akksi”, amit fel kell tölteni! Én készítettem magamnak egy úgymond “pánik tízparancsolatot” ezt megosztom veletek.

1. Egyél! – Az étel energia
2. Igyál! – Fontos a jó vérkeringés
3. Mozogj! – Boldogság mindenekfelett
4. Hallgass zenét! – Öröm, nyugalom, tánc
5. Mosolyogj! – Ingyenes jókedvforrás, mások gyógyítása
6. Ne olvass betegtájékoztatót! – A gyógyszerek tökéletesek és segítenek
7. Különleges vagy nem beteg! ( Julius Caesar, Goethe, Fraud ) – Megvalósítás! : Gondolkozz!
8. Legyél a családoddal és barátokkal! – Szeretet… önmagában szavak és tettek nélkül símogat
9. Mindent szabad, de semmi se kötelezo – Tedd meg! :) Bármit ;)
10. Élj – A világ érdekes, szép és felfedezésre vár! Irány!!!

Kívánom, hogy ti is megéljétek azt a sok jót ami pánik nélkül vár rátok! Mind erősek vagytok, és ne hagyjátok, hogy a pánik úrrá legyen rajtatok, és életveszélyes állapotba kerüljetek, mert sajnos testi tünek is jelentkezhetnek.

Azt tudom üzenni, hogy éljétek meg a pánikos időszakot, emlékezzetek minden pillanatara es lélegezzetek fel és mosolyogjatok a világra amikor a csodás új időszak leváltja a régi pánikost. Tanuljatok mindenből és mivel különlegesek vagyunk, találjátok meg mi is a dolgotok ezen a világon!

#1666 anciko hozzászólása: 2012.01.03. 10:25

szia! ha ég jelen vagy itt én szívesen beszélgetnék veled információcsere céljából!

anciko13@gmail.com

#1665 emcsyke hozzászólása: 2010.05.26. 20:03

Jó ez az oldal csak kicsit nehezen taláom meg sorrendben ki kinek írt

 

#1664 Macifu hozzászólása: 2010.05.10. 14:48

szia mackooo

sajnos nem tudom megadni dr. gabor s. pal elerhetoseget. masfel eve mar nem fogad uj betegeket es a telefonszamat sem all jogomban kiadni. annyit tudok segiteni,hogy dr rimmer zoltan lanya szinten pszichiater es ha jol tudom o is foglalkozik panikbetegekkel. emlitettek mar a lanya nevet de nem emlekszem ra pontosan, keress rimmer neven noi pszichiatert. sok sikert a gyogyulashoz!

#1663 mackooo hozzászólása: 2010.05.10. 08:54

Szia Macifu!

Először is gratulálok a gyógyulásodhoz. Szörnyű ez a betegség… és még szörnyűbb, hogy észrevétlenül gyűri maga alá az embert, és mire észbekap, már nagy a baj. Sajnos én a páromon tapasztalom az általad leírt tüneteket. Már nagyon sok orvosnál járt, de már 8 éve, hogy nem talál megoldást a problémáira. Tudom, hogy nagyon nehéz bejutni Gábor S Pál doktor úrhoz, de nagyon szeretnék segíteni a páromon, és mindent megpróbálok, hogy sikerüljön időpontot szerezni. Meg tudnád adni a rendelőjének a címét/telefonszámát?

Nagyon köszönöm és még egyszer gratulálok hogy sikerült legyőznöd ezt a betegséget!

#1662 Adelka hozzászólása: 2010.05.07. 09:29

Szia..nagyon jo ,hogy igy megirtad a torteneted ,legalabb igy lassuk ,hogy vannak jo napok  is…mert  sokszor azt hiszem , hogy ennek sosem lesz vege  naponta itt ott szur meg faj a szedulesrol ne is beszejunk ami miatt meg mindig nem dolgozzom (mert felek elmeni),……….szoval koszi ,hogy leirtad a tortenetet es minden jot tovabra is…………….

#1661 Macifu hozzászólása: 2010.04.27. 08:59

szia bobita!

a kiut pedig letezik, nehez,de meg lehet talalni. nekem sokat segitett a pszichiater. o volt az egyetlen aki megertett es emberkent nem betegkent kezelt. nem nezett furan amikor a felelmeim,gondolataim elemeztem. a gyogyszert 1 evig kell szedjem tehat meg par honapom hatra van es utan szepen lassan kell csokkentsem az adagot es a vegen elhagyhatom. amiben az orvos segiteni tud, hogy megtalalja neked a megfelelo gyogyszert, tanacsokat ad, viselkedes terapiat javasol es a csaladtagokkal is beszel. en rohamosan javultam miutan a mostani pszichiateremhez kerultem. a gyogyszer azonnal bevalt, a csaladom teljes emberkent kezelt nem betegkent, nem kerdezgettek hogy vagyok, vitted ide -oda, anelkul hogy barmi lett volna. tehat fontos a kornyezet is, na meg en nagyon meg akartam gyogyulni. a gyogyszeren kivul elkezdtem jogara jarni, gyogyito kristalyokkal aggattam tele a haloszobam es meg fulgyertazasra is elmentem. az is nagyon fontos ,hogy te magad elfogadd magad, hat rajojj hogy tul sok stressz ert es nem vagy beteg csak feltoltesre van szukseged.  sokan irjak hogy a gyogyszer rossz, en ugy vagyok vele, hogy lehet hogy rossz,de akik nem szednek gyogyzert a mai napig panikbetegek,keves kivetellel. en szedem a gyogyszert es sose voltam meg ilyen jol az eletemben.

kivanom hogy gyogyulj meg! ne felj, van kiut!

 

#1660 bobita76 hozzászólása: 2010.04.27. 08:29

SZIA MACIFU!!

Nagyon átéltem a történetet amit leírtál mintha csak velem történt volna meg-egy a bibi én még a kiutat nem találom belőle!!!  :-((

A pszichiáter neked hogyan tudott segítségedre lenni??Szerintem az az egyetlen amit még nem próbáltam!!

a gyógyszert amit említettél még mindíg szeded,vagy már anélkül is teljes az életed??

További szép napot NEKED!!

#1659 Macifu hozzászólása: 2010.04.24. 21:06

Elfelejtettem megirni , hogy en minden gyogyszert elhagytam amit elozo orvosok irtak fel. Mostmar csak egy van amit szedek a C…..t. Ugye a panikbetegseg 13+1 tunet, ahogyan a pszichiaterem Dr. Gabor S. Pal mondana. En produkaltam mind a 13 tunet es a C. mindent rendbe hozott. Egyen fuggo, hogy milyen gyogyszer valik be,de en csak ajanlani tudom. Nyugodtan megkereshettek, ha kerdesetek lenne, vagy ha csak beszelgetni szeretnetek! :)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close