Nagy érdeklődéssel és mély szomorúsággal olvastam, hogy sokan támadják a pszichiátriai gondozást, és a gyógyszeres kezelést. Mivel a fórumon engem  is megemlítenek, szeretnék reagálni.

“A pánikbetegség krónikus kórkép, amely hol felerősödik, hol eltűnik. A pánikbetegség krónikussága és súlyossága miatt alapvető életminőségromlást eredményez. A pánikbetegség következményei közé tartozik a gyenge testi és lelki egészség élménye, a károsodott szociális és házastársi funkciók, az anyagi nehézségek, és az egészségügyi szolgáltatások és kórházi ellátás gyakori igénybevétele. A pánikbetegség kialakulása, első megjelenése tipikusan a késő ifjúkor-korai felnőttkor, de megjelenhet már gyermekkorban és a későbbi években is. A pánikbetegség gyakoribb a nők, mint a férfiak körében. A pánikbetegség egyik legsúlyosabb következménye, az agorafóbia kialakulása. A gyakori agorafóbiás szituációkat a repülőgép, buszok, vonatok, liftek, egyedüllét, tömegben levés, stb. képviselik. Az ilyen helyzetekben átélt szorongás következménye a kialakult elkerülő viselkedés kifejlődése, aminek eredménye a beszűkült életstílus kialakulása.”

Azért léptem be az oldalra, hogy megírjam történetem, miszerint 11 évig férekezeltek, de elkötelezett pszichiáter szakemberrrel, gyógyszermódosítás történt min. fél éve, és jól érzem magam a bőrömben. Hosszabb távon örömmel csatlakoztam a várószoba közösségéhez, hogy egyre többen csatlakozzanak a példámból kiindulva.

A hisztéria azonban ezt követően tetőfokára hágott. Az álltalam javasolt pszichiátriai kezelést többen elutasították, és  bárlistára tették. Mi lesz a pszichiátriai gyógyító orvosok névsorával ? Mivel erre én sem tudtam érdemi választ találni, továbbá úgy éreztem, hogy a pszichiátria ügye nagymértékben sérült.

Minőségi  ellátást ugyanis csak és kizárólag bizalmi alapon – orvos és beteg közt -, jól szervezetten lehet megvalósítani. Aki azt gondolja, hogy  kevesebb pszichiáterre van  van szükség, mert célja az lehet a gyógyszer tömködés, szerintem téved!

Más kérdés, hogy mindenkinek joga van gyógymódját, saját ízlése szerint megválogatni. Mindenki eldöntheti, hogy magának segít, vagy egy szakorvos segítségét kéri, pánikbetegsége miatt. Én úgy döntöttem, hogy elfogadom a pszichiátriai kezelést, gyógyulásom érdekében, a meglévő élethelyzetemen ezzel segítettem! Attól tartok, ha időben nem fordulnak orvoshoz a betegek, még betegebbek lesznek. De ez már nem az én problémám. Szakmai tartalommal és hatékonysággal, klinikai tapasztalatokkal rendelkeznek, és ismerik a betegek összetételét

Érintve éreztem magam az ügyben, ezért fordultam a nyilvánosságához. Amit elmondtam, az csupán egyetlen vélemény. Lehet, hogy a pszichiátrer és pszichiáter között különbség van, és a különböző gyilkos pszichiátriai  oldalak, vélemények megváltoztatták az embereket. A pszichiátereknek sem ártana állást foglalniuk arról, ami itt a fórumon kialakult. Pl. gyógyszertől való rosszabb életvitel és közérzet.

Nagy pozitívumnak tartom, hogy egy perfect pszichiáter hölgy szeptember óta kezel, és a többiek elött jár és én is járok !

Jó egészséget;)