amikor régebben leírtam hosszu történetem sokan nekiálltak és azóta is olvashatom ezt a szörnyü betegséget ami oly sok ember és ami megdöbbentő sok fiatalt tönkre tesz. amióta nekem szószerint diagnosztizálták a pánikbetegséget-mert azóta elgondolkodtam hogy sokszor régebben még magányomban vidéken/24km/albérleteztem/ akkor kezdődtek el azok a rosszullétek ami 2010májusában már a saját önkormányzati bérleményben ismét elkapott:a szapora szívverés a fulladás a remegés a halálfélelem a hidegrázás és megrémülvén kihívtam az ügyeletet-adtak injekciót csináltak ekg-t beutaltak háziorvoshoz aki másnap közölte velem amit a pszichiáter akihez évek óta járok abszolút meg sem említett pedig beszámoltam nki ezekről a dolgokról hogy pánikroham lehetett.mióta úgymond nevet adtak a gyereknek azóta még attól is félek mikor hol hogyan fog kijönni.én aki azelőtt örökké szaladgáltam közlekedtem /már azóta egyszer a buszon hazafelé/is rosszullettem de ugy hogy majdnem le kellett szállnom.most egy itthonülö beburkolozós típus lettem./le vagyok százalékolva/hozzáteszem a vizsgálat csak abból tart hogy elmondom mi a helyzet de évek óta ugyanazt a gyógyszert írja fel a pánikkal kapcs-ban is én mondtam az itt  olvasgatottak alapján a gyógyszert és ugy irta fel.nagyon jó lenne már szakavatott kezekbe kerülni mert rá vagyunk szorulva mivel csak 45%-ban százalékoltak le elvállalni vmilyen munkát de igy hogy?0