Január 24-én írtam meg ide a történetemet. Jelentem jól vagyok

Megkerestem a régi jól bevált doktornőmet, elbeszélgettünk, megkezdtük a gyógykezelést és jobban vagyok!

Már eszek, a depresszióm elmúlt, megyek vissza dolgozni.

Viszont a pszichoterápiát ki szeretném próbálni. Úgy tűnik a stresszkezelő technikám nem túl sikeres, nem szeretnék minden trauma után így összeomlani. A pszichiáterem azt mondta azt majd, akkor lehet elkezdeni, ha már fizikailag teljesen elmúltak a tüneteim. Majd megosztom azokat a tapasztalataimat is, hátha valaki hasznát veheti.

Ne adjátok fel, van kiút! Mindannyian mások vagyunk, más az agyunk, lehet valakinek ez a gyógyszer jön be, valakinek amaz, olyan is lehet, akinek nem is kell gyógyszer. Nekem is volt két sikertelen kezelésem, orvost váltottam, gyógyszert váltottam és sikerült. Végig arra gondoltam, amíg rosszul voltam, hogy türelem, türelem, el fog múlni, el fog múlni. És így is lett.

Mi nem vagyunk gyengék. Akik ezen átmentek, túlélték és tudták folytatni tovább az életüket, nagyon erősek, mert egy ilyen rohadt mély gödörből kimászni nagyon kemény dolog, ezt ti is tudjátok!

Csak SOHA ne adjátok fel! Mindenkinek sok erőt és kitartást!