Sziasztok!
Régóta gondolkozok azon,hogy leírnám és megosztanám küzdelmeimet ,hasonló problémával küzdő embereknek.30 éves lány vagyok, hasi pánikbetegséggel és agorafobiával küszködök már kb.13 éve.Hol jobban vagyok,hol kevésbé!Az évek folyamán lassacskán a barátok mind eltüntek mellőlem,úgyanis a bajban derül ki,hogy ki az “IGAZ BARÁT”,és úgy tűnik ők nem voltak azok!!!Nem tudok buszra szállni,se vonatra,nem tudok tömegbe menni csak kísérettel ,nevetségesnek tűnik és utálom is magamat ezért de sokszor az ajtón alig tudok kimenni egyedül!!!A családom egy része kinevet,azt gondolják színlelek és nem vesznek róla tudomást,úgy kezelnek mintha minden rendben lenne!
Én meg már inkább magamban tartom a véleményem ,úgyse megyek vele semmire,nem segítenek ebből kimászni úgysem!Nehezek a mindennapok hiszen PÁNIKBETEGEN minden nap egy küzdelem,hol erősnek érzem magam és jó kedvűnek,hol meg nincs kedvem megszólalni se!Nehéz így élni ahol nem ért meg senki és nem segít senki kimászni ebből!Sokszor inkább nem megyek sehova, mert olyan fájdalmamim vannak,mikor menni kell valahova,de ha muszáj ,akkor nagy a küzdelem magammal és az összes tünettel együtt!!!Higgyjétek el én már minden gyógymódot kipróbáltam,természetgyógyásztól ,akupunktúráig,kinezológia….mindenhol azt mondták meggyógyulok de csak a pénzem ment el és úgyanúgy vagyok,semmit nem javultam!
Próbáltam nyugtatókat is szedni,de hamar rájöttem,hogy azoktól csak sokkal rosszabbúl voltam,sőt…nem tudtam kimenni az útcára, úgyanúgy rosszul voltam!Sztk.-ás pszi. doktornő elzavart ,teljesen felháborordott ,hogy én mit keresek ott,pedig már abba is belementem volna,hogy szedjek valamit,csak már meggyógyuljak!Elképesztő,hogy az ember segítséget kér egy orvostól és ők így viselkednek,de nem ő az egyetlen,nem is tudom,hogy praktizálhatnak ilyen szívtelen orvosok,akik csak lenézik a beteget???Majd egyszer szeretnék babát is,de nem tudom így ,hogy fogok tudni vállalni,hogy nekem kimenni a legnagyobb küzdelem!Ha idegenek jönnek hozzánk rámjönnek a rosszullétek,alig tudok megszólalni, olyankor a szívem majd kiugrik a helyéről…amit én sem értek,hogy miért van ez,de sokszor el kell mennem itthonról egy ismerőshöz ,mert rosszul leszek!
Szívesen beszélgetnék hasonló sorstársakkal,segítenék másnak is, hisz nem könnyű egyedül,ebben a helyzetben pont, legalább “EGY” ember segítségére lenne szüksége mindenkinek, ez lenne az igazi gyógymód ,semmi más!!!
Ha felkeresel gyógyszer nélkül kigyógyítalak a betegségedből..én Debrecenben élő természetgyógyász vok, 2 diplomával rendelkezem..és persze nem kérek pénzt és más ellenszolgáltatást..dremak@vipmail.hu
Szia!
Csak nem szabad feladni, hidd el megfogunk gyógyulni csak idő!Nem 1 csettintésre jött elő nálunk és sajnos nem is fog elmúlni egyik pillaatról a másikra!
Igaz én csak 5 hónapja vagyok ilyen beteg!Nekem van egy 19 hónapos kisfiam és a szültése utáni 15. hónapban jött ki rajtam!
Ha szeretnél beszélgetni akkor írj nyugodtan:nyuszimusz13@gmail.com
Segítsünk egymásnak!!!
brigi80 én ideíro, az email címem és ha úgy véled hogy neked ér annyit írj egy pár sort
szentgyorgyisne@t-online.hu
Kedves Elektor!
Milyen szépen megfogalmazta ez így van valóban,mi sokkal érzékenyebbek vagyunk,és ezt a körülöttünk lévő emberek nem értik,sőt észre sem veszik!Szerintem a legjobban egy másik pánikbeteg tudja ezt megérteni és tanácsot adnis,s nem pedig az, aki a betanult szövegét elmondja,de nem érti igazán ,min megyünk mi keresztül!Én is csak beszélgetni szeretnék másokkal,akik megértenek!
brigi80 engem anyagilag bajos lenne kihasználni,hiszen Isten segedelmével máról holnapra élek de élek. Érzelmileg az már egy másik dimenzió, mi könnyebben sebezhetőbbek vagyunk,talán ott is rémeket látunk ahol nincs is. Elrágodunk egy egy elejtett megjegyzésen s közben csak magunkat rongáljuk tovább. Konkrétan én jómagam csak levelező társat kerestem itt a fórumon akivel kibeszélhetnénk olyan probléminkat ami a külső szemlélő számára szinte felfoghatatlan. üdv. elektor.
Kedves Elektor!
Köszönöm válaszát,meglepő,hogy valaki még visszaír!De szomorú látni,hogy egy problémával küzdő embert mindjárt ki akarnak használni anyagilag,mert mi nem azért írunk ide,hogy anyagi hasznot húzzanak belőlünk,hiszen akkor már nem itt lennénk!!!Még sose leveleztem hasonló helyzetben álló emberrel!Probálkozom én is segíteni másokon,hiszen én is nagyon jól tudom,milyen nehéz a mi helyzetünk!!!És nekem is jól esik néha egy kis biztatás!
brigi80 Köszi hogy elolvastad a történetemet,hát nem mondható hogy egy didalmenet.Tudod itt a sostársak között is találkoztam furcsa emberekkel pld. leírtam az email címemet néhány levelet váltottunk és elnézést kért hogy nála változott a szitu.Magyarúl: hamar megúnta az én sirámaimat vagy talált érdekesebb levelező partnert. Nem hibáztatom hiszen én is régen ráuntam magamra csak hasonlóért fel sem kell jönnöm a fórumra. Abból találok a környezetemben is bőséggel. Szia.
Kedves Elektor!
Olvastam a történetét!Nagyon nehéz egyedül kijönni ebből a pánikból,nem hiszem ,hogy a nyugtatók bármit is megoldanának!Az embereknek kicsit toleránsabbank kellene lennie,főleg a családnak!Próbáltam meditálni,aztán nem segített igazán az sem!Nem tudom mi lehetne a megoldás erre???
brigi80 ha gondolod írjál nekem és majd elválik hogy tudok e adni valamit.
Kedves Brigi!
Tudom,nincs könnyű dolga, hiszen a szorongás a félelem ott van a mindennapjaiban, ráadásul ezt a legtöbb ember nem is fogja fel, hogy milyen nehéz így élni.Ha gondolja szívesen segítek abban, hogy megszabaduljon a pánikjától és ne kelljen félnie senkitől,semmitől sem.A lelki problémákat hiábavaló gyógyszerrel kezelni, ez legfeljebb a gyógyszeriparnak kedvező, de az okok feltárása és elengedése nélkül nem sokra megy a pánikban szenvedő.
Skype elérhetőségem: toth.aron8
e-mail:laszlo.thot@gmail.com