Sziasztok!
Egy másik blogon találtam ezt az összefoglalót, a mi várószobánkban még nem leltem rá. Ha mégis van, akkor kérem a szerkesztőket történetem törlésére.
Ezután összesen 1 várólista lesz, erre kerül fel mindenki az előre meghatározott prioritási index alapján keletkezett pontszám alapján.
A pontozás szerintem nagyon korrekt. Tényleg azok kerülnek előre, akik nem várhatnak. (később leírom azt is részletesen).
Azok akiknek még nem volt kezelésük először a 2es kezelést kapják, a lista szerinti sorrendben. Ezért aztán, ha az hatástalan, azaz a STOP szabály alapján le kellene állítani, akkor rögtön átállnak a 3as kezelésre. Akiknek már volt sikertelen kezelésük azok rögtön a 3ast kapják.
A várólistán kívül azonban sok akadály is van. (Ezek egy részét nem most, hanem egy korábbi előadáson hallottam.) Mivel az új kezelés mellékhatásai sokkal súlyosabbak, mint a kettősé, és menet közben ha leállítják, akkor a kialakult (nagyon gyorsan alakul ki) gyógyszer rezisztencia miatt többé nem lehet ezt a hatóanyagot alkalmazni (legalább is az eddigi tapasztalatok ezt mutatják), ezért nagyon jó vérképpel és trombocita számmal kell alapból rendelkezni. Menet közben a ribavirinnel lehet “játszani” (adagot változtatni), de az új hatóanyaggal nem. Nagyon hosszú azoknak a gyógyszereknek és gyógyhatású szereknek!!!!!!! a listája, amik módosítják a kezelés hatását és ezért azokat nem lehet alkalmazni. Mindennapi gyógyszerek is vannak köztük – vérnyomáscsökkentők,pl.
De azt is elmondták, hogy rengeteg esetben kellett az új kezelteknél a vérszegénység miatt vért adni, viszont az a tapasztalat, hogy az ő körükben nagyobb a gyógyulási arány.
A listáról: úgy állították össze, hogy az USA valamelyik egyeteme is beszállt és a tapasztalatok alapján készült.
- A biopszia vagy fibroszken eredménye alapján lehet maximum 40 pontot kapni. (fokozatonként 10 pontot)
- annak alapján, hogy mennyire halad gyorsan előre a fibrózis, mennyire gyorsan romlik az állapot max 8 pont adható. Ezt vagy úgy nézik, hogy van korábbi fibroszken/biopszia eredmény, vagy a májfunkciós értékből nézik.(utolsó GPT/50)
- gyógyulási esély alapján (1es genotípusban ezekre maximum 10 pont)
kor 40év alatt 1 pont
1b genotípus 1 pont (G2 8 pont, G3 6 pont)
400ezer alatti vírusszám 2 pont
400ezer-2 millió között 1 pont
még nem kezelt 3 pont
korábban reagált a kezelésre, de visszaesett 4 pont
korábban részben reagált a kezelésre 1 pont
trombocitaszám 150000 felett 2 pont
100000-150000 között 1 pont
– kezelőorvos szempontjai max 2 pont
- bizottság szempontjai max 4 pont
- Speciális szempontok
transzplantált 50 pont
transzplantációs listán levő 20 pont
kivételes prioritás (pl egyéb összefüggő betegség stb) 20 pont
- Várólistán szereplés 2 havonta 1 pont max 20 pont
Érdekesség még, hogy Magyarországon ez lesz a legdrágább kezelés. Májustól lesz elérhető. Kb 750 fő 2es és 300-350 fő 3as kezelésére lesz elég az idei finanszírozás. Kb 3000 főt kell ismételten kezelni.
A gyógyulási esélyek sokkal jobbak, mint eddig.
1 sikeres kezelés 14-18 millió Ft lesz, de a hatásossága miatt az 1 gyógyulásra jutó szám azonos.
Közzétette Museto
HÁT!! Nyugodtabb lennék, ha ez egy régebbi cikk lenne! Akkor vajon kezdődik a 3-as májusban? A írásban is az van, meg már többször elmondták, hogy a 3-t nem lehet továbbadni, ha nincs meghatározott idő alatt eredmény. Akkor most mi lesz? Jó! Van még egy bő hónap!
BIzzunk!
Szép napokat kivánok, meg tavaszt végre!Üdv: Klári-klmáan
Új kezelés itthon is hepatitis-C ellen
[origo]|2013. 03. 22., 13:57|
Az Origós cikk nagyon friss,március 22.-i.
Sziasztok!
Engem az még jobban aggaszt, hogy Panzer által bemásolt cikkben az áll, hogy a rászorultság dönt. Akkor, hogy is van ez? Nem Értem! 2 millió fölött nincs pont, minél kisebb a trombocita, kisebb a pont! Feltehetően, egy F/4-nek 150 alatt, de inkább 100 alat van a trombocitája, s nagyobb a vírusszáma, mint 2 millió, s ha 40 év feletti újabb pontvesztés. Harcoltunk, s most még mindig izgulok. Na! Meg itt ez a PCR vizsgálat! Lehet, hogy kevés a matematika diplomám ehhez a logikához! Nem értem, hogy az illetékesek miért nem fogják fel, hogy a kezelés és vizsgálat összetartozó dolgok.
Museto! Te már kezelésen Vagy, és reméljük, hogy hamarosan kijutsz a gödörből!
Mikori ez a Makara dr cikk? Ez ügyben már az ombucman is vizsgálódik. Akkor meg kell történnie valaminek!
Jó éjt Sorstársak!Szeretettel üdv:Klári-klmáan
Üdv mindenkinek!
Ez igazán szörnyű és méltatlan a XXI századi egészség koltúrához. A baj az, hogy a döntési helyzetben levők azt hiszik, hogy kegyet gyakorolnak az emberekkel, amikor költik a MI ADÓFORINTJAINKAT saját egészségünkre Ezt a pénzt MI fizettük be és a mostani aktív és becsületes adózók fizetik jelenleg is! Mi biztosítottak vagyunk, fizettünk biztosítási díjat, mégpedig TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRADÉKOT. Ez azért van, hogy akinek szüksége van rá, annak fedezze a biztosítási díj SZÜKSÉGES KÖLTSÉGEKET. Van aki egész életében csak fizetett és egy fillért sem használt fel. HOL VAN EZ A PÉNZ??? Nem akarok a politika sikamlós ingoványára lépni, ezért itt fejezem be mondandómat…. A többit rátok bízom nem akarom magam túlpörgetni. Szégyen ami az egészségügyben van, néha tényleg elgondolkodik az ember, hogy ez nem része a tudatos népírtásnak??? Dolgozz, amíg fel nem fordulsz, ha meg lebetegedtél fohászkodj Istenhez hogy juttasson hozzá a megfelelő kezeléshez.
Museto
Üdv,Sorstársak!
Egy cikket találtam az origon.Meglepett a cikkben,hogy akadoznak a laborvizsgálatok.Idemásolom.
Új kezelés itthon is hepatitis-C ellen
Az új – három gyógyszerből álló – kezelések az új, mással még nem kezelt betegek esetében 63-75 százalékos gyógyulást ígérnek, szemben a jelenlegi 40-50 százalékkal. Azt, hogy ki részesülhet először az új kezelésből, rászorultsági lista dönti el. Magyarországon 70 ezerre a becsülik a hepatitis-C vírussal fertőzöttek számát, nagy többségük 1993 előtt vérátömlesztés, műtéti beavatkozás, szülési szövődmények miatt fertőzödött meg. Hosszan lappangó betegségről van szó – a többség évtizedekig hordozza tünetmentesen -, ezért a fertőzötteknek csak töredéke tud a betegségéről: a betegregiszter szerint a potenciálisan érintett betegek alig harmadánál – 21 ezer betegnél – fedezték fel eddig itthon a fertőzést.
Nem csak az alkohol vagy a gyógyszerek pusztítják a májat
“A többség nem is tud a fertőzöttségéről, ami nagyon gyakran egy rutinvizsgálatkor, például jogosítvány meghosszabbításakor derül ki. Mivel a vírus a májat támadja, a laboratóriumi vizsgálat során a rossz májfunkciós értékek lehetnek figyelemfelkeltők. De ha valakinek rosszak a májfunkciós értékei, az orvos először azt kérdezi, hogy fogyasztott-e előző nap alkoholt, vagy szed-e gyógyszereket. Jó esetben a pácienst visszarendelik egy hónap múlva újabb vizsgálatra, és ha akkor is rosszak az értékei, akkor már érdmes elgondolkodni a hepatitis-C fertőzés lehetőségéről is. Évente 600-800 betegnél derül ki így a fertőzés” – mondja dr. Makara Mihály, belgyógyász-hepatológus, a Szent László Kórház főorvosa.
A kezeletlen vírusfertőzés idővel májzsugorhoz, májelégtelenséghez, illetve végső stádiumban májrákhoz vezethet. Ezeknek a szövődményeknek a kezelése költséges, és gyakran egy előrehaladott állapotban felfedezett májbetegség már nem is gyógyítható meg. A hepatitis-C vírus okozta fertőzés azonban időben felismerve ma már gyógyítható, a következmények elkerülhetők.
Májustól lesz hatékonyabb kezelés
Eddig a betegek egy két gyógyszerből álló kezelést kaptak (pegilált interferon és ribavirin), a gyógyulás az először kezelt betegek esetében 40-50 százalék volt. Akinél elsőre sikertelen volt a kezelés, másodszorra is megkaphatta ugyanezeket a szereket, ilyenkor a gyógyulás esélye 5-40 százalék között mozgott. Évente körülbelül ezer kezelésre (új és ismételt kezelés összesen) volt eddig keret, és egy kezelés ára 4,5-5 millió forint volt. Az elmúlt tíz évben a két gyógyszerrel kombinált kezelést körülbelül 8-10 ezer beteg kapta meg, a gyógyultak száma körülbelül 4500-ra tehető – azaz 3500 embernél a kezelések nem hatottak. (Az itthon eddig felismert 21 ezer betegből 8 ezer már egyáltalán nem kezelhető.)
Májustól azonban itthon is OEP-támogatással elérhető lesz két új, az eddigieknél hatékonyabb gyógyszeres kezelés (boceprevir és telaprevir hatóanyagokkal). Az új szerek jelentősége, hogy a gyógyszergyárak egyelőre kevés a hatékonyt szert fejlesztettek ki vírusok ellen, e két új kezelés vírusölő hatékonysága azonban messze felülmúlja az eddigi eredményeket. Az új – három gyógyszerből álló – kezelések új, még nem kezelt betegek esetében 63-75 százalékos gyógyulást ígérnek, korábban kezelt betegeknél pedig 59-66 százalékosat. A kezelés ára betegenként 14-15 millió forint. 2013-ban az új kezelésre 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, jövő évtől 6 milliárd forint lesz rá.
Akadozik a laboratóriumi háttér
“Ez körülbelül egy éves kezelés. A probléma az, hogy a kezelés alatt betegenként 4-7 alkalommal szükség van a vírus nukleinsav változásának laboratóriumi mérésére. Egy ilyen vizsgálat 30 ezer forint, és jelenleg volumnenkorlát van rá, azaz, ha a labor elérte az engedélyezett mennyiséget, több vizsgálatot nem végez. Márpedig a kezelés hatékonyságához, a megfelelő dózisok kialakításához két héten belül szükség van az eredményre, egyébként sokmillió forintos túlkezelések történhetnek, nem beszélve arról, hogy a túlkezelés a rezisztens mutánsok kialakulását is elősegíti. Jelenleg is rengeteg feldolgozatlan minta áll a laborokban” – mondt el az [origo]-nak dr. Makara Mihály.
Azt, hogy ki részesülhet először az új kezelésből, rászorultsági lista dönti el, azaz nem az számít, hogy ki milyen régóta fertőzött, vagy hogy mikor fedezték fel a betegségét, hanem a betegség előrehaladottságának foka.
Sziasztok!
Még egy adalék drága Klára doktornőnk értekezéséből:
Fókuszban a hepatológiai betegségek
Az olvasók kérdéseire szakértő válaszol
A téma szakértője: dr. Werling Klára, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának adjunktusa
– A normális értéktartományon belüli laboratóriumi leletek kizárják-e a májbetegséget, vagy ehhez hasi ultrahangvizsgálat is szükséges?
Ma már ismert, hogy normális májenzimértékek mellett is kialakulhat májbetegség. A hepatitis C-vírus-pozitív betegek egy részénél a szövettani vizsgálat gyulladást és fibrosist igazolhat, miközben nincs enzimeltérés. Ilyen esetekben májbiopsziát kell végezni, és ennek eredménye dönti el, hogy indokolt-e az antivirális (pegilált interferon és ribavirin) kezelés.
– Tapasztalatom szerint ma már egyre ritkábban végeznek májbiopsziát. Miért? Mert veszélyes beavatkozás, mert patológushiány miatt nincs, aki megfelelően értékelje, vagy más vizsgálati módszerek helyettesítik ezt az invazív technikát?
– A májbiopsziának mindig voltak támogatói és ellenzői. Az előbbiek azt hangsúlyozzák, hogy a szövettani eltéréseket csak hisztológiai vizsgálattal lehet megítélni, a laboratóriumi leletekből és a vírus aktivitásának ismeretéből (HBV-DNA-PCR vagy HCV-RNA-PCR mennyiségi vizsgálat) nem. A májbiopszia ellenzői azt hangsúlyozzák, hogy a kicsi szövettani minta nem reprezentálja egyértelműen a májban zajló folyamatokat, s a beavatkozásnak szövődményei is lehetnek. A gyakorló orvosok tudják, hogy a patológus kolléga hepatológiai jártassága is nagyon lényeges szempont.
Minden esetben indokolt májbiopsziát végezni, ha nem egyértelmű a klinikai kép, és a kezelés a szövettani vizsgálat eredményétől függ. Nem szükséges a mintavétel, ha a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek jellegzetesek, illetve ha ismerjük a vírus virulenciáját.
– HCV-pozitív betegem interferon- és ribavirinkezelésben részesült. Ezt követően „vírusmentes” lett, de megszűntek az ízületi panaszai is és eltűntek a testszerte látható vasculitisre utaló bőrjelenségei is. Magyarázhatók ezek kóroki összefüggéssel? Várható-e a kezelés eredményének tartóssága, vagy visszatérhetnek a tünetek? Milyen gyógyszereket alkalmaznak jelenleg a hepatitiscentrumokban?
– A vírusantigén és az ellene termelt ellenanyagok immunkomplexet képeznek, ezek felelősek az extrahepaticus tünetekért a krónikus vírushepatitises betegeknél. Antivirális kezeléssel a vírus eradikálható, így ezek a tünetek is megszűnnek. A krónikus hepatitis C-vírus-hordozó betegek körülbelül 60%-a vírusmentessé válik a kezelés végére. A terápia elhagyásával előfordulhat relapsus. A betegek kezelését, illetve gondozását hepatológusnak kell irányítani. Ma Magyarországon a betegek a legújabb nemzetközi protokollnak megfelelő kezelést kaphatják: hepatitis B-vírus-fertőzés esetén pegilált interferont, lamivudint (Zeffixet), esetleg adefovir dipivoxilt (Hepsera), hepatitis C-vírus-fertőzés esetén pegilált interferont (Pegasys vagy PegIntron) és ribavirint (Copegus vagy Rebetol).
– Milyen esetben állítható, hogy a májcirrhosisos betegnél a kialakult ascites terápiarezisztens? Vannak-e újabb terápiás lehetőségek az előrehaladott stádiumú cirrhosisos betegek kezelésére, a szövődmények megelőzésére, az életminőség javítására?
– Vascularisan dekompenzált májcirrhosis esetén a diuretikumok dózisát fokozatosan növeljük. Amennyiben a sóbevitel megszorítása, a napi 300 mg spironolacton, 120 mg furosemid mellett sem csökken az ascites, akkor beszélünk terápiarezisztenciáról. Természetesen minden esetben meg kell győződni, hogy az ascites kialakulásáért a portalis hypertensio felelős-e vagy egyéb tényező, például bakteriális peritonitis, daganat van a háttérben. Terápiarezisztens ascites esetén májtranszplantáció végzése indokolt. A májátültetés időpontjáig transjugularis, intrahepaticus, portosystemás sönt (TIPS) vagy peritoneovenosus sönt (LeVeen- vagy Denver-sönt) beültetése csökkenti az ascitest, javítja a betegek életminőségét.
Kissé tömény, de lényegretörő.
Museto
Sziasztok!
A biopsziánál 4 értéket néznek, a Fibroscannal csak a kötöszövetesedést. Egyszer a májambulancia honlapon én megkérdeztem Schneidel főorvos Úrat erről. Ide másolom, hogy ne kelljen keresni, mert már sajnos megszünt az orvos válaszol rovat. A régi kérdéseket és válaszokat azért meg lehet találni az archivumban.
T. Doktor Úr!
1999-ben végeztek nálam májbiopsziát.Sajnos azóta sem sikerült megtudnom, hogy ezek a számok mit jelentenek? Talán ezen a fórumon sikerül “okosodnom”, és választ kapok a kérdésemre!
A leleten igy van írva: Knodell index: 3+3+3+1=10
Kérem, írja meg nekem, hogy mire vonatkoznak ezek a számok és mit jelentenek?
Köszönöm előre is válaszát!
Tisztelt Kérdező!
A májbiopsziás szövetminta értékelését a patológus orvos végzi. Az értékelés lényege, hogy a klinikus orvos számára érthetően fogalmazza meg a májban észlelt elváltozások természetét. Többféle pontrendszert használnak és alkalmaznak (pl. Knodell, Ishak, Metavir), melyek közül az Ön biopsziájának időpontjában Magyarországon a Knodell-indexet használták általánosan. A Knodell-index mellett a leleten általában részletes szöveges leírás, értékelés is található.
A Knodell-index a májsejt nekrózis (elhalás) mértékét, a májlebenykéken belüli- és a májlebenykék közötti gyulladást, továbbá a kötőszövet felszaporodását értékeli. Ezt tükrözi a négy szám, melynek összege egyben jellemzi a májgyulladás mértékét.
A 10-es Knodell index közepes fokú gyulladást jelez, benne az 1-es utolsó szám pedig azt, hogy a vizsgálat időpontjában csak enyhe kötőszövet szaporulat állt fenn.
A májbiopszia ismétlése nem rutin eljárás, szükségességét a kezelő/gondozó orvos állapíthatja meg.
Üdvözlettel:
dr.Schneider Ferenc osztályvezető főorvos
Azt hiszem, hogy ez teljesen korrekt és érthető válasz. Remélem, hogy tudtam segíteni! Mivel W. Klára drnő azt mondta, amit már többen idéztünk, így én kérek egy biopsziát. A 4 érték csak több, mint az 1!
Nem reagáltatok arra az infómra, hogy nem lesz többet ingyenes Fibroscan a Sz. Lászlóban. Pécsn lesz és Debrecenben a gyógyszergyártóké, valamint marad a budai, a pénzes.
Hajrá valamelyik vizsgálatra, mert ha a régi alapján sorolnak be, akár nagyon rosszul is járhatsz! A tetejében, akkor nem lesz pontod az előrehaladásról. Összehasonlítani min. 2 értéket lehet! Csak májfunkció érték is csalfa lehet! Most láttam egy Sorstárs 16-os GPt-jét, miközben veszik fel a transz.plantációs listára.
Üdv: Klári-klmáan
Üdv,mindenkinek!Az előadáson elhangzott azt hiszem a Főorvos asszony részéről ,hogy az amerikaiak alapból csinálnak biopsziát minden betegnél,mert pontosabb,értékelhetőbb eredményt ad a máj állapotáról,mint a Fibroscan.
Sziasztok
2002-ben a kezelő orvosom csinált biopszia vizsgálatot,ott helyben a rendelőjében,5 órát feküdtem a belső szobában elfüggönyözve,míg az aszisztens csinálta a dolgát, fogadta a többi beteget,majd haza engedtek.2009-ben votam a budaiban Fibroscanen,ahol F1 eredményt kaptam.Az orvosom nagyon meg volt elégedve az eredménnyel,látszólag rosszabbat várt.Tudom ,hogy biztonságosabb,de pontoság szempontjából nem vagyok tiszta.
Most 3 napra elmegyek a messzi unokámhoz,remélem nem lesz még de. hó és szél.
Üdv Leander-Klári
Sziasztok!
Nálam fel sem merült a biopszia vizsgálat kérdése. Az orvosom kézzel kitapintotta a megnagyobbodott májamat, érezte a kemény göbös felületet és a határozottan éles szélkontúrt. Ezek után már nem a károsodás ténye, hanem mértéke volt a kérdés. És itt jön a különbség. A biopszia esetén egy üreges tűt vezetnek kívülről a máj belsejébe amiből egy kis hengeres minta kerül a tű belsejébe és ezt küldik a patológiára szövettani vizsgálatra. A biopszia nem veszélytelen és egyénenként változóan esetleg néhány napos kórházi megfigyelés is szükséges lehet. A FibroScan egy képalkotó jellegű magas technikai színvonalú ultrahangon alapuló vizsgálat. A beteg felfekszik a vizsgáló asztalra és az orvos egy szondát helyez a bőr felületére és egymást követő periodikus hullámokban ultrahang nyalábokat küld a máj irányába. Mivel a különböző sűrűségű anyagok eltérő módon verik vissza az ultrahangot, ebből létrejön egy máj-szerkezeti “térkép” amiből az orvos egyértelműen látja a szöveti károsodott terület nagyságát és karakterisztikáját és ezt kiértékelve határozza meg a fibrózis mérőszámát. Az F4-es érték utal a legmagasabb fokú szöveti átalakulásra amikor is ha még működésképes a máj, akkor annak már csak igen kis százaléka az az egész májtömeghez képest, ezért kell sürgősen kiírtani a szervezetből a vírust. Erre igen rövid idő áll ilyen esetben rendelkezésre, ezért veszik a prioritás listán előre az F4-eseket. Ha nem kapjuk meg rövid időn belül a kezelést akkos nagy esély van a májrák kialakulására de szükségessé válhat a májtranszplantáció is. Ha kifutunk az időből akkor már nem sok hozzászólást fogok írni e fórumon….A biopszia, mivel a máj egy kis darabjából lett véve, csak egy kis részt mintáz meg, ebből statisztikai matematikai számításokkal következtetnek a károsodás mértékére. Mindkét módszer jó, de a szakirodalom szerint a FibroScan veszélytelenebb, a vizsgálat nem fájdalmas, szövödmények keletkezésének lehetősége nulla és mindösszesen 10-15 percet vesz igénybe betegenként. Hátránya, hogy kell hozzá egy igen drága berendezés és egy jól felkészült orvos specialista aki megfelelően tudja használni a berendezést és értékelni a vizsgálat eredményét.
Museto
Sziasztok
Gyerekek Én az értetlen kérdezem,a Fibroscan vagy a biopszia ad pontosabb eredményt?Most ,hogy minden nap valaki ír valamit ,egyre többet foglalkoztatnak a dolgok,esélyek latolgatása.A 2-es kezelés nem volt sikeres,autómatikusan jöhetne a harmadik,mert ugye e kezelés elején még mindenki k.rva jó eredményekkel rendelkezik.Hiszen fölturbozzuk magunkat,minden vitaminnal,hogy jobban viseljük a megpróbáltatásokat.Nálam a félidő után romlott rohamosan minden a vérképemen,addig csak kába ,krákogó,vakarodzó,embereket kerülő,otthont el nem hagyó senki voltam.Kom-Esztergom megyében van -e hcv-s club,nagyon szívesen elmennék,beszélgetni infót gyűjteni.Az indexet elolvastam,de minden nap ,jut eszembe valami,amit nem értek.Sokszor hülyének is érzem magam a Ti pontos bemásolásaitok után,probálom pótolni a hiányosságaimat,de az eszem sokszor mást mond a tapasztalataim után.Museto örülök ,hogy különösebb nehézségek nélkül csinálod a dolgokat,de az is lehet nem jajgatsz,panaszkodsz mint mi gyenge nők.Üdv mindenkinek
Leander-Klári
Szia panzer1
Köszi a részletes tájékoztatást! Akkor ezeken én már nagyrészt túl vagyok.
Szia neked is klmáan!
Bizony-bizony észnél kell lennünk, életünk csak egy van és erre nagyon kell vigyázni! Én sem gondoltam, hogy 59 évesen már küzdeni kell az életért, de ez van, nincs mit tenni. Szerencsére jó szüleink minket még úgy neveltek, hogy ha van 2 forintod, abból egyet tégy félre, ha van egy szelet kenyered, a felét tedd el, ne edd meg ha éhes is vagy, mert nem tudod, legközelebb jut-e falat a szádba. Mi a hitelt is megúsztuk, bár a fiam, lányom fészekrakásában aktívan részt vettünk. Az adósság az ötödik kosztos az asztalnál. Sajnos sokan még most is azt hiszik, hogy a kölcsön pénz csak úgy van és ezért van ebből ez a sok probléma. Az egészség is ilyen talentum. Ha megvan, nem tűnik fel, ha fogytán van, akkor kezdünk vele sáfárkodni. Nekünk, sorstársaknak, most már nagyon oda kell figyelni magunkra, mert ha mi nem vigyázunk magunkra, helyettünk ezt más nem teszi meg! Ezért kell megosztani egymás közt a tapasztalatokat is, hogy okuljunk egymás bajából, ezzel is elősegítve gyógyulásunkat.
Museto
Sziasztok!
Erről írtam a VIMOR utáni estén. Nekem nagyon furcsa ez az index! Nem a betegebb kap több pontot, hanrm aki még jobb állapotban van. Azért javasoltam, hogy aki teheti gyorsan menjen Fibroscanra, vagy biopsziára, mert hatalmas sor lesz itt hamarosan! Nem jön vissza az ingyen Fibroscan Pestre, a Sz. Lászlóba, hanem marad Pécsen, s lesz egy gép Debrecenben. Aki teheti menjen a fizetősre, a pesti Budai H.centrumba, dr Horváth Gáborhoz. Mint látjátok, az előmenetele a betegségnek is pontot ér. Az, hogy a GPT mit ér, az nagyon érdekes, mert az “édes-keveset” jelent egy igazi májbetegségnél! Most láttam egy teljesen jó, határon belüli enzimértékeket, pl. a GPT 16, s az illetőt most veszik fel a transzplantációs listára. Ne döljetek be annak, hogy jó a GPT, GOT és nincs még szükség kezelésre. Én elmegyek először biopsziára. Már hallom az orvosom válaszát: “magának már van biopsziája”. Én meg majd válaszolom: “Valóban, 14 éve!” Majd beszámolok.
Legyetek résen!
Üdv: Klári-klmáan
Ha jól értem ez valami olyasmi,mikor az ökölvívó előkészíti a nagy pofont.Kicsit ütögeti ,méregeti,megkinálja ,csalogatja az ellenfelét,mad ezután beviszi a méretes horgot.Idemásólok egy tanulmányt,amiben a módszer részénél fejti ki ezt a a gyakorlatot.
2012. október 01. 14:38
A krónikus hepatitisz C fertőzés kezelésére egy éve törzskönyvezett proteázgátlók jelentősen növelik a kezelés hatására meggyógyulók arányát, de ezzel párhuzamosan emelkedik a hematológiai mellékhatások aránya is, melyek kezelésére alkalmazott intervenció kulcsfontosságú lehet a tartós víruseradikáció felé vezető úton.
Krónikus C hepatitisz fertőzés világszerte az egyik vezető oka a morbiditásnak és mortalitásnak. A C hepatitiszhez társuló cirrózis pedig az egyik leggyakoribb javallat transzplantációra. A hepatocelluláris karcinóma számának növekedése hátterében is a hepatitisz C vírus áll.
A kezelés specifikus immunomodulátor terápiákkal történik, melyek stimulálják az immunrendszert és gátolják a hepatitisz C vírus replikációját. Standard kezelés (SOC) esetén pegilált interferon (PEG-IFN) és ribavirin (RBV) adásával a teljes tartós válasz (SVR) – véglegesen vírusnegatívvá válók – aránya 40–50%, 1-es genotípusú C vírus fertőzés esetén. Hármas kombinációs kezelés során azonban direkt, közvetlenül a vírus újra kialakulása ellen ható, vírusellenes szerekkel – úgynevezett proteáz-inhibitorokkal (pl. boceprevir, telaprevir) – a gyógyulás aránya jelentősen javul. Akár a betegek 70–80%-a is tartósan vírusnegatív lehet!
A kezelések során azonban számos mellékhatás léphet fel, mely menedzselése alapvetően meghatározza a kezelés sikerét. A vérszegénység, azaz anémia, egy gyakori mellékhatás peginterferon és ribavirin (PR) terápia során, de proteáz-inhibitorok hozzáadásával az előfordulás gyakorisága megnő. Lehetőség van a ribavirin (RBV) dózisának csökkentésére (DR) vagy eritropoetin (EPO) adására, mielőtt oly mértékűvé válna az anémia, hogy transzfúzióra, azaz vérátömlesztésre szorul a beteg.
Ezt bizonyította a SPRINT-2[i] vizsgálat is: ha a betegek PEG-IFN-alfa-2b/RBV (SOC) kaptak, akkor a betegek 29%-ban, ha boceprevirrel egészítették ki a kezelést, úgy 49%-ban jelentkezett anémia. PEG-IFN-alfa-2b/RBV csoportban 13%-ban, míg a BOC csoportban 21%-ban szorultak a ribavirin dózis csökkentésére (DR). Az ADVANCE[ii] vizsgálatban is hasonló arányt tapasztaltak: SOC kezelés mellett a betegek 19%-ánál jelentkezett anémia, míg a telaprevirrel kiegészített karban ez az arány 37–39%-ra nőtt.
De vajon az anémiássá váló betegeknél milyen kezelési stratégiát alkalmazzunk, hogy minél nagyobb arányban legyenek tartósan vírusnegatívak (SVR)? – erre keresték a választ dr. Poodard és szerzőtársai is egy nagy nemzetközi multicentrikus vizsgálat keretében. Eredményeiket 2012 áprilisában, a Barcelonában megrendezett Nemzetközi Kongresszuson (EASL) prezentálták.
A vizsgálat célkitűzései
1. Az EPO kezelés és ribavirin dózisredukció hatását és hatékonyságát összehasonlítani az anémia kezelése során BOC+PEG-IFN/RBV alkalmazásakor.
2. A két kezelési stratégiának a biztonságosságát és tolerálhatóságát vizsgálni.
3. Többváltozós statisztikai analízis segítségével keresni a tartós virológiai válasz (SVR) prediktorát.
Módszer
A kezelés során a legnehezebben kezelhető, 1 genotípusú, korábban még nem kezelt, ún. naiv beteg (n=687) eredményeit elelmezték. A kiindulási hemoglobin (Hb) 12–15 g/dl (nők), illetve 13–15 g/dl (férfiak) volt. Négyhetes PEG-IFN/RBV bevezető (lead in) után BOC (napi 3×800 mg)+PEG-IFN/RBV terápiát kaptak a betegek.
• 1. kar: PEG-IFN/RBV 4 héten át, majd a BOC+PEG-IFN/RBV 44 hétig
• 2. kar: Terápiára adott válasz alapján rövid időtartamú (28 hét) vagy hosszú időtartamú (48 hét) kezelés.
Az anémia kezelését az egyik betegcsoportban ribavirin dózicsökkentéssel kezelték (DR csoport): 10 g/dl Hb esetén napi 200–400 mg/nap RBV-csökkentés volt, a második vagy harmadik szintű anémiakor a ribavirint még napi 200 mg-mal csökkentették. A másik betegcsoportban (EPO csoport) hetente 40 000 IU EPO-t alkalmaztak, amennyiben a Hb-szint 10 g/dl alá csökkent. 7,5 g/dl vagy ez alatti Hb esetén a kezeléssel leálltak.
Eredmények
A betegek 73%-ánál (500/687) alakult ki anémia, akiket a protokoll alapján bevontak az elemzésbe – RBV DR és EPO csoportba 249, ill. 251 beteg került. SVR és a relapszusráta hasonló volt mindkét karon (lásd táblázat). A korai RBV DR összehasonlítva az EPO kezeléssel nem befolyásolta negatívan az SVR arányt. Multivariáns logisztikai regresszió analízissel nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a két csoportban a nem, az életkor, a fibrózis score, a kiindulási Hb, vérszegénység kialakulása tekintetében. A nemkívánatos eredmények aránya sem különbözött statisztikailag: a RBV DR és EPO karban 11% és 13% nemkívánatos esemény (AE) fordult elő, 2,0% és 2,4% vérszegénység miatt.
RBV DR, % (n/N)
EPO Use, % (n/N)
TW8*
56,6 (141/249)
57,4 (144/251)
EOT*
81,5 (203/249)
81,7 (205/251)
SVR
71,5 (178/249)
70,9 (178/251)
Relapse
9,7 (19/196)
9,6 (19/197)
*Undetectable HCV-RNA
DR – dose reduction; EOT – end of treatment; EPO – erythropoietin; RBV – ribavirin; SVR – sustained virologic response; TW – treatment week
Az SVR aránya 71% volt a vérszegény betegek esetén, ha BOC+PR kezelést kaptak, akár ribavirindózis-redukcióval uralták az anémiát, akár EPO kezelést kaptak. A biztonságosság tekintetében is hasonló eredmény született, függetlenül attól, hogy milyen kezelési stratégiát alkalmaztak. Ezek az adatok alátámasztják azt, hogy az RBV dózis csökkentése alkalmas a vérszegénység kezelésére hármas kombinációs kezelés során.
HAZAI KOMMENTÁR
A krónikus C hepatitisz kezelése a legkorszerűbb, legnagyobb hatékonyságot ígérő úgynevezett hármas kombiációs kezeléssel (PEG IFN/RBV+BOC) komoly kihívás nemcsak a beteg, de kezelőorvosa számára is. Folyamatosan monitorozni kell a mellékhatásokat, a laboratóriumi eredményeket, melyek közül a vérkép az egyik legfontosabb tényező. Ezek közül az egyik legfontosabb, a trombocitaszám és neutrofilszám mellett, a hemoglobinszint ismerete. Amennyiben anémia lép fel, úgy a ribavirindózis csökkentésével is elérhető igen magas végleges gyógyulási arány (SVR: 71%).
Bár törzskönyvezve van, hazánkban jelenleg még a társadalombiztosítás keretein belül nem elérhető beteginknek ez a kezelési mód, holott több ezer beteg várja a végleges gyógyulást. Egyedi méltányossági program keretében módunk volt országszerte mintegy 150 beteget kezelnünk. Saját eddigi tapasztalataink alapján is úgy tűnik, hogy a kezelés során megjelenő anémia uralható ribavirindózis-redukcióval, és szinte prognosztikai tényező, előrevetíti a sikeres kezelést.
Szia Panzer1!
Hétfőn voltam az orvosomnál és megnyugtatott, nyugodtan ehetek grépfruitot (…de nem azért mert már úgy is mindegy…) Elmagyráznád nekem mi az a led-in? ez valami előkészítő vizsgálat? Bocsi, de ez ügyben tájékozatlan vagyok.
Museto
Valamelyik hármas kezelés,-talán a Boceprevír-alapból úgy kezdődik,mint a kettes kezelés(úgynevezett led in-nel).Azért is lehet,kell és érdemes áttérni,mert egyrészt megspórolják a hármas kezlés led-in-jét(a kettes kezelés egyben a hármas led-in-je lesz igy),másrészt már ezzel diagnosztizálni tudják,hogy a kettes kezelés nem hatásos.Museto,nekem is már régebbtől bejött a Grapefruit.